A "Volt egyszer egy Bolygó" (natgeo) című műsor, a vallások ellen van?

"de egyébként a natgeós sorozatok kb. bármelyiként tettenérhető, hogy az ateizmus mellett teszik le a voksukat."

Nem, nem az ateizmus mellett teszik le a voksukat.

Mégis, mit kellene mondania egy alapvetően tudományos alapú-jellegű ismeretterjesztő műsornak a földi biodiverzitás létrejöttéről? Azt, hogy azért van ennyiféle faj a Földön, mert egy teremtő hatalom így teremtette meg őket?

Azzal, hogy azt mondja, az ismert földi életformák múltbéli közös gyökerei a valamikori egysejtűek voltak, azzal nem az ateizmust, hanem a tudomány álláspontját képviseli. Ez ma már egy tudományos tény, hogy a földi élővilág minden ismert faja visszavezethető egy közös egysejtű létformára, szépen beilleszthető egy közös egysejtű őstől eredeztethető, fa jellegű rendszerbe. Minden eddig feltárt bizonyíték erre enged következtetni, és egyetlen modern természettudományos alapú bizonyíték sincs a cáfolatára.

Az viszont már egy tök más kérdés, hogy az ateisták leginkább ezt a szemléletet tudják magukévá tenni, hiszen ebben semmiféle "misztikus teremtő entitás" sem játszik szerepet. Az idézőjelezett rész pedig ugye a gerincét képezi az ateizmusnak, hiszen az ateizmus pont ezen alapszik, hogy úgy tartja, hogy világunk létrejöttéhez nem szükséges semmiféle istent feltételezni.

Tehát kéretik nem összemosni a kettőt, a NatGeos műsorok nem az ateizmus mellett teszik le a voksukat, hanem a tudomány mellett, hiszen alapvetően a természetben felfedezett újdonságok, új összzefüggések, és a tudományban ezzel kapcsolatosan elért eredmények ismertetéséről szóló műsorokat fabrikálnak a NatGeonál.

- - -

Kérdező, az, hogy a Földön ma ismert életformák mind ősi egysejtűekből alakultak ki, az legfeljebb a kreósok, meg néhány kisegyház hívei számára mond ellent a Bibliának, akik ezt az archaikus művet mindenáron és minden pontjában szó szerint kívánják értelmezni. A történelmi egyházak tagjai nagyrészt azért többé-kevésbé elfogadják az evolúció működését az élővilágban, ők azért többnyire valahogy össze tudják egyeztetni magukban a vallásuk tanításait és a tudomány által elért eredményeket.

Ezzel kénytelen leszel együtt élni. Ez a világ létezésében, keletkezésében, vizsgálható tényeiben ezer helyen ellentmond a bibliának.

Nem a Natgeo.

A világ.

Csak erre a művelt vallásosok rájöttek és alkalmazkodnak, felfogták, hogy a szent könyvek nem szó szerint olvasandóak. Az egész katolikus egyház rájött.

Aki a világon semmit nem ismer el a biblia szavain kívül, csak annak szó szerinti tartalmát isteníti és helyezi minden elé, az pont a kereszténységgel teljesen ellentmondó hibába esik: bálványimádásba.

A teremtőben való hit, a felvilágosult vallásosság és a biblia szó szerinti értelmezése nem ugyanaz. Csak elborult, elvakult bigott szektások szerint.

Attól, hogy valaki hisz a kereszténység istenében, abból nem következik magától értődően, hogy a Bibliát szó szerint, a lehető legprimitívebb, legprofánabb módon kellene értelmezni. Van olyan keresztény, akinek a bibliai teremtéstörténet szimbolikusan értelmezett, nem fizikakönyv, hanem jó pár ezer évvel ezelőtt élő pásztorok számára is értelmezhető, befogadható módon fogalmazza meg azt, amit a tudomány is. Tehát:

Biblia ≠ kereszténység

Továbbá nem csak a keresztény vallás létezik.

Nota bene a Biblia önmagának is ellentmond. A Bibliában kétszer is le van írva a teremtéstörténet, és bár bizonyos ellentmondásokat ha nagyon erőlködünk fel lehet oldani, de nem mindet.

Továbbá a római katolikus vallás eleve megkérdőjelezi a Biblia hitelességét, illetve az értelmezés egyértelműségét, akármilyen furcsán is hangzik ez elsőre. Ez ad legitimitást a szenthagyománynak, illetve a tanítóhivatalnak. (A reformátusok ezzel szemben azt vallják, hogy a Biblia az egyetlen olyan forrás, amiről biztosan tudjuk, hogy isteni kinyilatkoztatás, ezért vetik el a szenthagyományt. Szóval érdekes ez, mert a reformátusok a Bibliát a hit kizárólagos forrásának tartják, míg a római katolikusok ennek az egy forrásnak a hitelességét kérdezik meg. A két vallási irányzat metszete gyakorlatilag egy üres halmaz, ami a hit megbízható forrását illeti.)

Továbbá a tudomány pont attól lett sikeres, pont azért működik, mert kizárólag megfigyelésekre, kísérletekre hagyatkozik, előfeltevésekre – legyen az vallás, filozófiai tétel, közvélekedés – nem. A tudomány modelleket állít fel. Nem azt mondja, hogy ez és ez az igazság, hanem az, hogy ez és ez a modell az, ami a legjobban lefedi a valóságot. A tudomány inkább csak reméli azt, hogy minél jobban megismeri a világot, annál inkább fognak a modelljeink hasonlítani a valósághoz, illetve logikusan végiggondolva ez így is van. A jelen kor tudományos ismereteit tehát így kell értelmezni. A katolikus vallási irányzatok általában azért idővel elfogadták a tudomány eredményeit, és inkább a vallási értelmezések változtak. Pl. régi teológiai vita volt, hogy a mennyország és a pokol az helyet, vagy állapotot jelent. Amíg a középkorban – amíg nem ismertük meg a Föld egészét, és nem merészkedtünk ki a világűrbe – inkább a helyként való értelmezés volt „divatos” – ha ezt a szót lehet vallási tételekre használni –, addig – ha jól rémlik – II. János Pál pápa már ex cathedra – azaz tévedhetetlenül – nyilvánította ki, hogy a pokol és a mennyország állapot és nem hely. (Nota bene vannak keresztény irányzatok, amik a pokol és a mennyország létezését is tagadják.) Ferenc pápa meg ugyan nem ex cathedra, de kijelentette, hogy az evolúciót és az ősrobbanást el kell fogadni.

Én azt gondolom, hogy ő pontosan tudja és érti, hogy felesleges a tudomány és a vallás hamis szembeállítása, lévén a vallás nem a fizikáról, hanem elsősorban erkölcsi tanításokról, az ember jellemét, viselkedését meghatározó világképről szól. Ezerszer fontosabb, hogy a „szeresd felebarátodat, mint önmagadat” valódi megértése, és annak a megtanulása, hogy valóban ennek a tanításnak a szellemében élj, az milliószor fontosabb kérdés, hogy a világot 6*24 óra alatt teremtették, vagy ez valójában 6 korszakot jelent, és csak azért szerepel a Bibliában a nap fogalma, hogy az egyszeri pásztor is megértse. Megtanulni a „ne kívánd felebarátod házát” szellemében élni, milliószor fontosabb, mintsem az, hogy Isten valóban a „kezével” porból gyúrta-e az embert, vagy csak a pásztornak is érthető módon lett megfogalmazva az, hogy az élet élettelen anyagból keletkezett, és élettelen anyaggá lehet.

Ha valaki hívő, vallásos, a hitéből, vallásából azt tanulja meg, amit a vallás elsősorban tanítani akar: erkölcsi értékrendet. A fizikát meg hagyja azokra, akik meg elsősorban a fizikai világ összefüggéseit, jelenségeit tárják fel.

Kedves kérdező !

Elgondolkodtál már azon, hogy amit Te a bibliából merítesz, az nem bizonyított, azaz hiteltelen ?

A kérdésedben is benne van valami , ami ezt igazolja.

Azt kérdezed, hogy a vallások ellen van ?

Vallások, többes számban.

Rengeteg olyan vallás van ami nem a bibliai alapokon nyugszik. Sőt , teljesen ellentétes a bibliával.

Miért gondolod, hogy a _"bibliai vallás" az igaz ?

Meg is adom rá a választ. Mert ezt tukmálták rád az Ősök.

Ha egy afrikai eldugott kis faluban születtél volna, akkor azt sem tudnád mi az a biblia. Teljesen más mesében hinnél.

De az egésznek a lényege az, hogy a Magyar tudományos Akadémia is csatlakozott ahhoz a nemzetközi egyezményhez, mely teljes mértékben elutasítja a teremtéselméletet és az evolúciót fogadja el.

Magyarán ez a hivatalosan elfogadott álláspont.

Ha Te továbbra is a bibliához ragaszkodsz, az olyan, mintha nem fogadnád el Magyarország hivatalos fizetőeszközének a forintot.

5-ös vagyok.

Ebben abszolút igazad van, hogy a vallás színesíti a világot. Én magam is meg vagyok keresztelve, de olyan, mintha nem történt volna semmi. Most vagyok 50, de 14 éves korom óta nem voltam templomban, mert akkor átláttam, hogy amit a vallás ad az színtiszta hazugság.

Amúgy nagyon szeretem nézni a NatGeo-n a vallási témát feldolgozó műsorokat, de ha jól belegondolunk, amit látunk nem egyéb mint flitterekkel teletűzdelt cirkuszi produkció. Az európai ember pontosan tudja, hogy az eső nem attól jön, hogy esőtáncot járunk. Az afrikai törzs hisz benne, bár Ők is egyre kevesebben, mert farmer nadrágon ott is egyre többen hordanak.

Egy idegen kultúra vallási rítusai ugyanolyan kitalált dolog, mint nálunk az, hogy egyél sárgarépát és jobban tudsz fütyülni.

Ha egyszer eljön az az idő, hogy mindenki tanult lesz, a legapróbb afrikai törzsben is lesz asztali gép, még ha asztal nem is lesz mindenhol, akkor kihalnak a vallások.

Gondoljunk csak bele, mi volt 100 éve.

Szinte mindenki járt templomba.

Ma csak egyetlen embert ismerek a saját, vagy a nálam fiatalabb korosztályból, aki néha néha megfordul ilyen helyen.

A NatGeo meg csak maradjon ilyen amilyen most. Mindenből van egy kicsi, nincs baj sem a tartalommal, sem a műsor szerkezettel.

#6: > ha mindenki egy dologban hinne, unalmas lenne a világ

A háborúról sok mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy unalmas. Attól, hogy valami nem unalmas, attól még nem biztos, hogy jó is. A vallásnak vannak jó és rossz oldala is, hogy kinél melyik a fajsúlyosabb, azt mindenki döntse el magában. Amúgy vallások nélkül is lehetnének az embereknek eltérő céljaik, értékrendjük. Van, aki sakkozni szeret. Van, aki szőni. Van, aki túrázni. És ezek nem az eltérő vallásból fakadnak.

> eltűnnének a különböző kultúrák ami oly színessé teszi a világot

Miért is? A vallás valóban a kultúra egyik eleme, de nem az egyetlen eleme. A kultúrához hozzátartozik a környezet, az abból fakadó életmód, a zene, a tánc, az irodalom, történelem, a gasztronómia, meg még egy csomó vallástól független dolog. Nézd meg a népi kultúra sokszínűségét. A XX. század közepén ha megnézel mondjuk egy rábaközi, meg egy mezőségi falut, azt találod, hogy egészen más a viselet, a szokások, a tánc, a zene, a mesék, az ételek… Pedig mindkét faluban keresztények laktak. Nyilván vannak a kultúrának a vallásból fakadó elemei is, ha egy európai és egy arab kultúrát vetünk össze, ez lesz a szembetűnő. De ennek jó része is tulajdonképpen a vallástól független dolog.

Másik oldalról a vallásoknak van egy kultúrát formáló jellegük. Egy kereszténynek mondjuk a szeretet eszméje az, ami dominál. Egy buddhistánál mondjuk a vágyaktól való megszabadulás. De ezek önmagukban, a vallási köntös nélkül is megállják a helyüket. Anélkül, hogy hinni kellene transzcendens intelligens lény vagy lények vagy törvények létezésében, illetve valamiféle szentkönyv igazságának megkérdőjelezhetetlenségében.

Ha belegondolsz, a vallások nem tették sokkal színesebbé a kultúrát. Sőt inkább uniformizálták a különböző kultúrákat, az azonos ünnepekkel, rituálékkal, szokásokkal. De úgy a multikulturalizmusnak nem sok köze van a vallásossághoz vagy ateizmushoz. A kereszténység Istenében mélyen hívő ember is ugyanúgy pizzát, gyrost, vagy kínait eszik, ugyanúgy farmerben, pólóban jár, hollywoodi filmeket néz, maximum az iPhone-ján többször keres rá a Bibliára. De egy ateista ember is lehet büszke a népe, népcsoportja kultúrájára, ragaszkodhat hozzá, követheti azt.