Hogyan történik a kvalitatív tulajdonságok szelekciója?
Azt tudom, hogy a kvantitatív szelekciónál van direkcionális, diszruptív és stabilizáló. Ott értem is, hogy normális eloszlásban vannak ezek a tulajdonságok, és a különböző fitness miatt változik az arányuk.
De a kvalitatívnál nincs meg ez az eloszlás. Hogyan kell elképzelni?
válasza:Igen, erre én is gondoltam. Pl. a bőrszín egy kvalitatív jelleg, de lényegében a melanin mennyiségétől függ, ami már mérhető, szóval kvantitatív. Csak akkor nem értem...
Esetleg arra tudok gondolni, hogy ha nézek egy "hagyományos" európai (tudom, hogy már nem használjuk ezt a fogalmat) populációt akkor egy tipikus kvantitatív jelleg (pl. testmagasság) normális eloszlásban lesz, míg a melanin mennyisége nem???
Csak nekem ez hülyén hangzik, hogy az különbözteti meg a kvantitatív jelleget a kvalitatívtól, hogy az előbbi normális eloszlásban van, míg az utóbbi nem(?) Ez így nem hinném, hogy jó.
Akkor igazából már azt sem értem, hogy az ilyen "fajon belüli adaptív változatosságnak" van-e olyan esete, mikor nem valamilyen kvantitatív változóban vannak az eltérések. Pl olyat tudok elképzelni, hogy x fajban vannak zöldek és pirosak is. Itt ugye nem ugyanazon színagyag mennyiségének különbözősége okozza az eltérő színezetet.
válasza:"Pl. a bőrszín egy kvalitatív jelleg"
Pl. a bőrszínt pont a kvantitatív genetikai jellegek közé szokták sorolni (folytonos skálán elhelyezhető jelleg, sok gén befolyásolja a kialakulását, jelentős környezeti hatás, ...). Persze vizsgálati módtól is függhet, pontosan minek tekintjük.
"Csak nekem ez hülyén hangzik, hogy az különbözteti meg a kvantitatív jelleget a kvalitatívtól, hogy az előbbi normális eloszlásban van, míg az utóbbi nem(?) Ez így nem hinném, hogy jó."
Persze, hogy nem. A kvantitatív jellegek esetében is lehet olyan, hogy nem normális az eloszlás, például szelekció vagy két populáció keveredése miatt. (Sőt, tökéletesen természetesen sosem lesz normális az eloszlás.)
A kvantitatív jellegeket általában egy (vagy ki számú) allél alakítja ki, jól elkülönülő fenotípusok vannak, és általában kicsi a környezeti hatás. Tipikusan kvantitatív jellegek pl. a vércsoportok vagy az albinizmus öröklődése.
Köszönöm a választ!
"A kvantitatív jellegek esetében is lehet olyan, hogy nem normális az eloszlás, például szelekció vagy két populáció keveredése miatt."
Itt arra az állapotra gondoltam, mikor nincs szelekció, migráció. Ugye pont az a lényeg, hogy a szelekciónak 3 jól meghatározott típusa van, ami egyértelműen megváltoztatja a normális eloszlás görbéjét. Persze a migráció nem megjósolhatóan változtatja meg (de elvileg arra is hat majd a szelekció).
És akkor a kvalitatív jellegek szelekciójánál is vannak ilyen típusok? Vagy az hogyan történik?
válasza:Elég sokféleképpen lehet a szelekciót csoportosítani. Ezek egy része a kvalitatív jellegekre is alkalmazható. Itt van pár példa leírva:
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!