Milyen tulajdonságok alapján soroljuk a hüllőket egy ilyen "csoportba"?

Az a "csoport" valószínűleg a Hüllők osztálya. A négylábú, magzatburkos állatokat soroljuk ide. (Igen, rendszertanilag a kígyók is "négylábúnak" számítanak. Mert volt lábuk, csak visszafejlődött.)

Egyik fő jellemzőjük, hogy a modern hüllőfajok egyike sem képes testhőmérsékletének állandó értéken tartására.

[link]

A Kladisztika rendszere szerint (ami az élőlényeket kizárólag származás, nempedig megfigyelhető tulajdonságaik alapján osztályozza) nincs olyan csoport, hogy Hüllők.

A kladisztika szerint ősi kétéltűekből kialakultak az első magzatburkosok. Ezek olyan ősi gyíkszerű lények voltak, amik már képesek voltak szárazföldi tojással szaporodni vízi pete helyett és kihagyni az ebihal-állapotot.

Ezek az első magzatburkosok egyszerre hordoztak kétéltűszerű, hüllőszerű, és emlősszerű tulajdonságokat. Kinézetre kis gyíkok voltak, azonban bőrük sima, nedves és mirigyekben gazdag volt, és sűrű húgysavpaszta helyett vizeletet ürítettek .

Pár millió évvel a magzatburkosok megjelenése előtt különváltak Szinapszidákra és Szauropszidákra.

A Szinapszidák koponyáján oldalt egy lyuk jelent meg. Ezek gyíkszerű, de mirigyes, nedves bőrű, pisilő ősállatok voltak, idővel ezekből lettek az emlősök, a koponyájuk oldalsó lyuka a rágóizmok megjelenési helyéül szolgált.

A Szauropszidák koponyáján oldalt két lyuk jelent meg. Idővel kifejesztették a száraz, pikkelyes bőrt és a sűrű húgysavpaszta ürítést. Belőlük lettek a Pikkelyes Hüllők, amik epidermális pikkelyeket fejlesztettek ki, tehát a mai gyíkok és kígyók, valamint az Archosaurusok, a teknősök, a krokodilok, a dinoszauruszok és persze a dínókból később kifejlődő madarak.

Leginkább hasraütés alapján:

[link]

Gondolom ez adta az apropót, ugye?