Ha a tudomány még nincs teljesen tisztában pl. a villámlás jelenségével, ami itt a földön zajlik, akkor egy szupernovarobbanásban miért vagyunk sokkal biztosabbak?

"A villámra megértésére szerintem kevesebb energiát fordítunk, pedig akár még hasznunkra is fordíthatnánk, jut eszembe."

Nem, nem tudjuk felhasználni.

Akármekkora brutális számértékeket látsz a villámcsapás feszültségére és áramerősségére, a teljesítmény xart sem ér, ha a hordozott energia töredék másodpercig van csak meg.

És akármekkora energiát is tudnánk nyerni belőle, egy helyen olyan ritkán, hogy éves szinten energiatermelésre helyette lehet, hogy egy négyzetméteres napelem ezerszer többet produkál.

A villám vizsgálata is fontos, persze, tutira vezethet más új felismerésekhez illetve segítheti a kivédését, de ennyi.

"Másrészt a szupernóváról szerintem igaz ugyan, hogy meglepően sokat tudunk/mérünk, de amit mérni tudunk az akkor is csak nagyon kicsi sztelete és kicsi felbontása a folyamatoknak."

Amelyek globálisan alkotják a jelenséget. Nem biztos, hogy van egyáltalán szükség, hogy mondjuk egy köbkilométeres bontásban ismerjük egy szupernóva belső folyamatait.

" az az érzésem, hogy a fizikai elméleteket a szupernóvákra sokkal komolyabban vesszük, mint kellene"

Az érzés az ismeretek hiányából ered. Az elmélet nem találgatás, hanem már jól alátámasztott tudományos eredmény.

A meteorológusok között kevés a fizikus, de azért ne gondold, hogy olyan ismeretlen a villám, hiszen alig van valami, amit ne tudnánk róla biztosan.

A videóban említett problémával is foglalkoznak, úgy tudom, hogy a Földmágnesesség okozhatja a pozitív és a negatív töltések szétválását, elméleti megoldások léteznek, de amint már volt róla szó, nem könnyű a természetben minden kétséget kizáró módon ezt leellenőrizni.

[link]

[link]

@12:

"A meteorológusok között kevés a fizikus"

A meteorológia a fizika egyik határterülete. A meteorológusok tulajdonképpen specializálódott fizikusok.

"amit korábban tévesen villámnak neveztek el a fényessége miatt"

Illetve főleg azért, mert megjelenése gyakoribb nagy viharok, villámcsapások környékén. De nem 100%-os az összefüggés.

Vannak magyarázat próbálkozások, de egyik sem fedi le az összes megfigyelést. Például van, hogy vihartól, villámcsapástól függetlenül, tiszta napsütéses időben figyelték meg, ez a villámból származó plazma-gázgömböt kizárja.

Hacsak nem kamu a megfigyelések illetve hozzá kötött bizarr jelenségek jelentős százaléka.

#17: jogos. Nem feltétlenül egyetlen jelenség minden, ami nagyjából kerek és világít.

#18: végülis ezek a lidércek a villámhoz hasonló, csak felfelé, a sztratoszférába nyúló kisülések, a ritka légkörben a Geissler-csövek működési elvét követik. Maga a pontos mechanizmus nem ismert, de azért az túlzás, hogy semmi magyarázat nincs rá.