Valaki segítene megérteni a növényi működésben az auxin működését?

Nem kell ezzel foglalkozni.

A növényt oldalról süti a Nap, ezért azon az oldalon elbomlik az auxin. A növény a MÁSIK oldalon fog nőni, ahol nem bomlott el, emiatt az az oldala hosszabb lesz, ezért a Nap felé fordul.

No igen. Az, hogy ez ilyen formában a tananyag része, tipikus példáját jelenti a „hogyan halmozzuk el a diákot felesleges lexikális adatokkal, ahelyett, hogy a megértésre mennénk rá” hozzáállásra. Középiskolásként pontosan ugyanezt (az auxin hatásának logikáját) pontosan ugyanúgy nem értettem én sem. Meg azt sem, hogy mire jó ezt így tanítani. De látom, nem változnak az idők… Ha nem a középiskolai tananyaghoz kell, akkor elnézést, hogy kicsit „konyhanyelven” magyarázgatok.

A kulcs az, hogy a hormonok általában bizonyos jelátviteli utakon keresztül (vagy néha közvetlenül) különböző gének kifejeződésére hatnak (ezeket fokozzák vagy épp gátolják), ennek viszont általában egy hormonnál több különböző útja is van.

Az auxin is a különféle gének kifejeződését befolyásolja. A gének aktivitásának termékei különféle fehérjék, és valójában ezek felelősek magának a növekedésnek a változásaiért. És mivel több ilyen gén van, amik „érzékenysége” más lehet az auxinra, így fordulhat elő olyan, hogy mennyiségtől függően a hatása akár ellentétes is lehet.

„kis mennyiségben segíti, nagy mennyiségben gátolja a növény növekedését”

Értsd: Az „érzékenyebb” gének olyan termékek képződésért felelősek, amik a növekedést segítik, viszont ha túl sok van, akkor már a gátló tényezők kerülnek túlsúlyba (amik kis mennyiségre viszont kevésbé érzékenyek).

Pontos részletek (jelátviteli utak és génexpresszió) itt, angolul: [link]

Emberben is van ilyen. Pl. az adrenalin bizonyos ereket tágít (koszorúerek, izmok erei), más ereket (gyomor-bélrendszer, stb.) szűkít. Ennek az az oka, hogy az adrenalinnak többféle receptora van, és ezek másféle jelátviteli utat befolyásolnak. Így stresszhelyzetben az izmaid keringése fokozódik, hogy el tudj futni vagy harcolhass, a szív keringése is javul, hogy legyen ehhez elég vér, a gyomor-bél-rendszer vérellátása meg épp csökken, mert ott és akkor nem annak van meg a helye és ideje. De emlékeim szerint ennek magyarázata sem része a középiskolás tananyagnak.

Hozzáteszem, hogy az adrenalin mennyisége sem mindegy, mivel kis mennyiségben inkább a tágító hatás érvényesül (mivel ez a receptor érzékenyebb), nagy mennyiségben meg inkább szűkítő (mivel ebből a receptorból meg több van egy átlagos ér falán).

Nagyjából úgy képzelhető el, hogy egy osztályt felosztasz fiúkra és lányokra, és adsz nekik kenyeret, lekvárt, vajat és amikor azt mondod, hogy „most”, akkor a fiúknak vajas, a lányoknak meg lekváros kenyeret kell csinálni, nyilván a végeredmény attól függ, hogy kik vannak többen, és milyen gyorsan dolgoznak. Pedig te mindig ugyanazt mondtad (jelen esetben te lennél az auxin).

Ez lenne az alapja annak, hogy az egész hormonrendszer működését valaki csak minimálisan is megértse, és ez az, amiről szinte sosincs szó a középiskolában…

Rendben van - csak akkor legközelebb írd le, hogy ezt a részét már tudod, és nem erre vagy kíváncsi. Akkor nem írom meg, és látod, az előzékeny lepontozók 2 perc alatt itt voltak, és úgy lerántották 0%-ra a válaszomat, hogy ihajla.

Ilyenkor gondolkodik el az ember (és nyilván nem csak a válaszoló, hanem sok ember, ha ezt látja), hogy érdemes-e itt egyáltalán válaszolni valamire.