Növelhetem az IQ-mat valamilyen módszerrel?

Az IQ két tényezőből adódik. Születésükkor szétválasztott egypetéjű ikrek és csecsemőként adoptált gyerekeken végzett statisztikai elemzés alapján azt is tudjuk, hogy nagyjából fele-fele arányban:

1. Egyrészt az intelligenciát genetikai adottságok határozzák meg.

2. Másrészt jórészt fiatal korban meghatározott tényezők, megfelelő táplálkozás, ingergazdag környezet, stb…

Ha elmúltál 10 éves, akkor jó eséllyel már nincs mód arra, hogy magasabb intelligenciád legyen, mint ami van.

Annyit azért hozzá lehet fűzni, hogy van egy maximális intelligencia, amire feltornázhatod magad, és van egy tényleges intelligencia. Hasonlóan ahhoz, hogy lehet, hogy valaki csak 20 perc alatt tud lefutni itt és most egy távot, a fizikai adottságai lehet, hogy lehetővé tennék, hogy akár 10 perc alatt lefussa. De a fizikai adottságokon nem tud túllépni, és bár más ember képes lehet 8 perc alatt is lefutni ugyanezt a távot, ő soha nem lesz képes erre. (Mert mondjuk túl kicsi, stb…)

Viszont az inger- és információgazdagabb környezetben, főleg a kötelező oktatásnak köszönhetően az intelligenciánk nagyjából ki van maxolva.

Tanulástól intelligensebb nem, maximum műveltebb vagy okosabb leszel.

> Az enyém nem olyan magas, a 130-at sem éri el talán

Az IQ nem értelmezhető szórás nélkül. Az intelligenciáról tudjuk, hogy normál eloszlást mutat. Az átlagot bizonyos okokból, meg akár önkényesen megtehettük volna, mindenesetre 100-ban állapítottuk meg. Viszont az intelligencia önmagában nem számszerűsíthető, csak viszonyítások alapján. Tehát hogy a normál eloszlás haranggörbéjének adott pontjához milyen számot rendelünk, az önkényes döntés kérdése. Manapság 15-ös szórást szokás használni, de régebben voltak 16-os, 24-es szórást használó rendszerek. Ugyanaz az intelligencia egy 15-ös szórású skálán 130-as IQ-t jelent, egy 16-os szórású skálán 132-es IQ-t, egy 24-es szórású skálán 148-as IQ-t. Nem mindegy, hogy melyik skála, azaz melyik szórás szerint van 130-as IQ-d.

Mindenesetre a manapság általában használt 15-ös szórás esetén a 130-as IQ Mensa szint, és azt jelenti, hogy két szórásra vagy az átlagtól, ami magasabb érték, mint ami az emberek 97,72%-át jellemzi, így kvázi a felső 2%-ban vagy. Máshogy fogalmazva 130-as, vagy annál nagyobb IQ-ja 44 emberből csak egynek van.

De 24-es szórású skálán sem rossz a 130-as IQ, ezzel nagyjából a felső 10%-ban vagy. Nem Mensa szint, de kellően magas ahhoz, hogy már kvázi mindegy is legyen, hogy Mensa szint-e vagy sem.

Persze ha Pistikék és Sanyikák által hasraütéssel megírt 10 kérdéses teszten méred az intelligenciádat, abból mindent megtudsz, csak az IQ-dat nem. Ha valamire való tesztet akarsz, akkor egyrészt 17 év alatt felesleges méricskélni. Másrészt a következő tesztet ajánlom:

[link]

Esetleg még ez is egészen jó eredményt ad, bár kevésbé tudományosan megalapozott:

[link]

(Flash player kell hozzá.)

De igazán jó eredményt csak egy standardizált teszt ad, amiből tudtommal Magyarországon csak a Mensa hivatalos tesztje az egyedüli lehetőség.

Lásd: [link]

~ ~ ~

Mi az IQ egyáltalán?

Az intelligencia-hányados (Intelligence Quotient) rövidítése. Már csak az a kérdés merülhet fel, hogy mit jelent az intelligencia, meg mitől hányados a hányados.

Az intelligenciára nincs igazán jó definíció. Illetve sokféle definíció van rá. Lásd: [link]

A hányados már egyszerűbb kérdés. Az intelligencia által meghatározott mentális képességek úgy 17 éves korig növekvő tendenciát mutatnak. Nem lineárisan nő, hanem úgy, mint a testmagasság, van hogy egy gyerek 2 hónap alatt nő 10 cm-et, a következő 2 hónapban meg egyet sem. Ezért sem lehet egy gyerekkori intelligenciából messzemenő következtetést levonni, de a pillanatnyi állapot felmérésére, mondjuk az iskolaérettség megállapítására jó.

Mitől hányados? Csinálunk egy tesztet különböző nehézségű, így különböző szintű mentális képességet igénylő kérdésekből. Ha valaki 10 évesen ezen a teszten annyi pontot ér el, mint egy átlagos 8 éves, akkor a hányados 8/10=0,8=80% lesz. A százalékjelet elhagyva azt mondjuk, a gyerek 80-as IQ-val rendelkezik. Ha valaki ezen a teszten annyi pontot ér el, mint egy átlagos 12 éves, akkor a hányados 12/10=1,2=120% lesz, tehát neki 120-as IQ-ja lesz. Innen ered a hányados elnevezés az IQ esetén.

És ebből következik az is, hogy miért 100-as definíció szerint az átlagos IQ, mivel ha egy 10 éves annyi pontot ér el, mint egy átlagos 10 éves, akkor ő egy átlagos 10 éves, és az ő hányadosa 10/10=1=100%, azaz 100-as IQ-ja van.

Felnőtt korban már ugye ez így nem ad jó képet, hiszen ha valaki 20 évesen egy 80 éves mentális képességeivel rendelkezik, az nem túl jó, nem 400-as IQ-t jelent. Viszont azt tudjuk, hogy gyerekkorban az IQ normál eloszlást mutat. Hogy egy adott korosztályban ki mekkora IQ-van rendelkezik, az egy haranggörbét (Gauss-görbét) ír le. Felnőtt korban ezt lehet kihasználni. Csinálsz egy tesztet különböző nehézségű kérdésekből (nem mindegy, hogy milyet, lehetőleg olyat, amihez nem műveltség kell, akár egy analfabéta bennszülött is ki tudja tölteni). Megnézed, hogy hány pontnál van az a határ, aminél az emberek 84,13%-a ér el alacsonyabb pontot, és ehhez rendeled az egy szórásnyi távolságot, 15-ös szórás esetén a 115-ös IQ-t. Így lehet a pontszámok és az IQ közötti kapcsolatot megteremteni.

Ez az, amihez standardizálni kell a tesztet, sok-sok különböző nemű, korú, anyagi helyzetű, vallású, akármilyen emberrel ki kell töltetni a tesztet, méghozzá olyan arányban, ahogy a világ népességében reprezentálva vannak ezek. Ezért nehéz egy IQ teszt standardizálása, és ezért hiányzik a legtöbb netes tesztnél ez. 130 feletti IQ-t már csak azért is nehéz mérni, mert ez az emberek 2%-ra jellemző, tehát 2000 kitöltött tesztből csak 100 ér el ekkora eredményt, ami még nem biztos, hogy kellő pontosságot ad. 15 szórással 160-as IQ-t mérő teszt szinte már értelmezhetetlen, mert 31574 emberből csak egy rendelkezik ekkora IQ-val, a standardizáláshoz emberek millióival kellene kitöltetni a tesztet. Értelme sincs sok, kvázi farokméregetésnek jó, de gyakorlati jelentősége már nincs, hogy valaki 130-as, 150-es, vagy 170-es IQ-val rendelkezik.

Én úgy gondolom, hogy a jelenlegi IQ mérésnek csak tájékoztató jellege van.

Egyszerűen nem igaz az, hogy a vadonban életben maradó ember, kevesebb inteligenciával rendelkezik, mint egy fizikus, vagy egy olyan autószerelő aki pár kulcsal, szerszámmal darabokra ízed egy kocsit majd összerakja. Vagy a fizikus ne lenne olyan rátermett mint a vadember.

Egyszerűen más. Az IQ mérése totál szubjektív, hisz azt emberek állítják össze, emberek álltal eldöntött, szükséges tudásszint megállapítására.

Nyilván valami mérőszámot alkalmazni kell, vagy inkább lehet, de ez kis túlzással- vagy naggyal- a síkhülye, és az világegyetem zsenije közötti területen értelmét veszti.

Az iskolázás központosításával, szintén az a helyzet, hogy megmondják, mi az amit neked tudnod kell és mi az amit nem.

Könnyen belátható, hogy ez mekkora veszélyt rejt magában. Az emberi hangyatársadalom kialakulása. pl.

És szerintem. Bár akik ebből élnek, azoknak nem ez lessz a véleménye.

Valaki írta azt, hogy csak farokméregetésre jó.

Bármikor írok olyan tesztet, ahol én leszek ATUDÁS 220 IQ val rendelkező meg

maga a sötét középkor.

> nemrég azt hallottam, hogy igenis fejleszthető felnőtt korban is

Igény lenne rá. Márpedig amire igény van – annak ellenére, hogy lehetetlen – mindig megjelennek kuruzslók. Meg a neten aztán sokféle teljesen megalapozatlan dolog kering. Ha nem egy tudományos publikációban olvastad, akkor érdemes kicsit jobban utánajárni a dolognak. Bár ha itt kérdeztél rá, hogy „mi az IQ egyáltalán”, akkor nem az az ember vagy, aki utána megy az információknak, hiszen ez a kérdés pár perc Google keresgéléssel válaszra lelt volna.

> Sőt, sokan IQ-tesztek kitöltögetésével is fejleszthetik.

Amennyire logikus lenne első blikkre, pont annyira nem működik. Minimálisan lehet előnyöd belőle egy IQ tesztnél, mert megismersz, így gyorsabban felismersz típusfeladatokat. De aki egy IQ tesztre elmegy, valószínű találkozott már számtalanszor hasonló feladatokkal, rejtvényekkel, mint amik egy IQ tesztben vannak.

> Én anno csinálgattam egy könyvben, az első 110 lett, de még nagyon új volt. Aztán kb. 125 volt a max.

Itt két tényező van. Ahogy írtam 17 éves korig fejlődnek a mentális képességek. Ha nagyobb idő telt el, a két kitöltés között, akkor értelemszerűen ugyanazon a teszten jobb eredményt fogsz elérni. De kicsit olyan ez, mint a testmagasság. Gyerekkorban az ember növekszik magától. De arra nincs kihatása az illetőnek, hogy mennyivel növekedjen, milyen magas legyen mondjuk 2 év múlva.

A másik tényező, hogy jobb eredményt fogsz elérni !ugyanannak! a tesztnek a harmadszori kitöltésekor, mint elsőre. Az agyadban ha tudat alatt is, de dolgozhatsz feladatok megoldásán. Bizonyos feladatokat már nem megoldasz, hanem csak emlékszel a megoldásukra. Ez gyorsabbá teszi a teszt kitöltését, több időd, energiád, türelmed marad a nehezebb feladatokra. Ugyanannál a tesztnél jobb eredményt érsz el. De egy teljesen új, teljesen ismeretlen teszt esetén ez nem segít rajtad, azon ugyanannyi pontot fogsz szerezni, akkor is, ha előtte három, meg akkor is, ha előtte 500 IQ tesztet töltöttél ki.

> Meg pár dologban kiemelkedőnek érzem magam. Pl. ismerősöm 135-ös, és 145-ös, mégis szerintem nem olyan jók matematikailag vagy a tanulásban.

Az intelligencia csak egy tulajdonság a sok közül. Pl. matematikát be lehet magolni is, meg lehet érteni is, meg olyan mélységben is meg lehet érteni, hogy rögtön látod annak a különböző összefüggéseit, kapcsolatát, lehetőségeit is más matematikai ismeretekkel.

Amúgy a Mensa tagjai között – akik 130 feletti IQ-val rendelkeznek – számos olyan személy van, aki nem volt jó matekból, soha nem is szerette, ma sem szereti, inkább humán beállítottságú, jobban érdekli az irodalom, vagy a foci, mint a matematika.

Sok mensás nagyon művelt, sok mensásnak meg átlag alatti műveltsége van.

intelligencia ≠ műveltség

intelligencia ≠ tudás

intelligencia ≠ bölcsesség

intelligencia ≠ reál beállítottság

intelligencia ≠ szorgalom

intelligencia ≠ kitartás

…

> Én úgy tudtam régen, hogy a Mensa talán 140-től van, azóta lehet, hogy megváltozott, úgy emlékszem, nekem esélyem sem lett volna elérni.

A Mensa szint kritériuma az, hogy jobb eredményt érj el egy nemzetközileg standardizált teszten, mint a tesztírók ~98%-a. 24-es szórás esetén valóban 148-as IQ volt a bekerülési határ. De ha jól tudom, több, mint 10 éve 15-ös szórást alkalmaznak, így 130-as IQ a bekerülési határ.

> Szerintem 150-et már nehéz elérni, 160-180-200-220-at pedig még nehezebb.

Ahogy írtam, szórás nélkül az IQ értelmezhetetlen. Nincs olyan, hogy 150-es IQ. Olyan van csak, hogy 150-es IQ egy 15-ös szórású skálán. De ha 15-ös szórású skáláról beszélünk, ez nem „szerintem” kérdése, hanem van rá egy képlet, amivel pontosan ki lehet számolni, hogy egy adott IQ-nál magasabb érték az emberek hány százalékára jellemző. (A precíz neve ennek a függvénynek: a normál eloszlás gyakoriságfüggvénye.) A képletével nem untatlak – ha nagyon érdekel, íme: [link] –, de nem is kell feltétlenül tudni, pl. Excelben van erre beépített függvény.

130-asnál magasabb IQ (15-ös szórás esetén):

- magasabb, mint az emberek 97,725%-áé,

- 44 emberből 1 emberre jellemző,

- Magyarországon 223 ezer emberre, a világon 169 millió emberre jellemző.

150-esnál magasabb IQ (15-ös szórás esetén):

- magasabb, mint az emberek 99,957%-áé,

- 2330 emberből 1 emberre jellemző,

- Magyarországon 4212 emberre, a világon 3,2 millió emberre jellemző.

160-asnál magasabb IQ (15-ös szórás esetén):

- magasabb, mint az emberek 99,996 832%-áé,

- 31574 emberből 1 emberre jellemző,

- Magyarországon 311 emberre, a világon 236 ezer emberre jellemző.

180-asnál magasabb IQ (15-ös szórás esetén):

- magasabb, mint az emberek 99,999 995 178%-áé,

- kb. 21 millió emberből 1 emberre jellemző,

- Magyarországon nulla vagy egy emberre, a világon 358 emberre jellemző.

200-asnál magasabb IQ (15-ös szórás esetén):

- magasabb, mint az emberek 99,999 999 998 691%-áé,

- kb. 76 milliárd emberből 1 emberre jellemző,

- 10% az esélye, hogy jelenleg él ilyen ember, a történelem során talán 1-2 ember rendelkezett ekkora IQ-val. (És nem, valószínű nem Einstein, és nem Hawking voltak ők. Ők bizonyára magas IQ-val rendelkeztek, de az ismertségük, inkább a jó marketingjüknek illetve a területükön megszerzett hatalmas ismeretanyagnak köszönhetőek. Pl. Einstein nagyon sokáig dolgozott az általános relativitáselméleten, és mivel nem volt járatos bizonyos matematikai háttérben, mások segítségére támaszkodott.)

> Érdekes, hogy olvstam pár extrém magas IQ-júról

Forráskritika…

Tudod hogyan működik ez? Ül egy újságíró – ha lehet így nevezni – a székében, előkotor néhány ismertebb koponyát, mondjuk: Einstein, Hawking, Mozart, Leonardo da Vinci, majd szépen hasraütéssel ír hozzájuk egy elég magasnak tűnő háromjegyű számot. Vagy ha nem, akkor más oldalról vesz át ilyen írásokat. Itt is van probléma, mert még Wikipédia oldalon is lehet bizonyos emberekről olvasni, hogy X. Y. a Guinness rekorder IQ-ban. Ja, anno valóban volt is ilyen kategória, csak elég gyorsan meg is szüntették, mert az intelligencia mérése nem annyira pontos, és bizonyos szint alatt kvázi lehetetlen is mérni, hogy ebben valaki rekorder legyen, az esetleg ezt alátámasztó tesztek minimum súlyos tudományos módszertani hiányosságokkal rendelkeznek, ha egyáltalán van valami, ami kicsit is tudományos bennük.

> lexikálisan is kiemelkedő a tudásuk

Nem intelligencia kérdése, egy kiemelkedően intelligens ember műveletlen.

> több nyelven beszélt már kisgyerekként is

Nem intelligencia kérdése, egy kiemelkedően intelligens ember lehet, hogy alapfokon sem beszél más nyelvet, mint az anyanyelvét.

> a másiknak szinte fotografikus a memóriája

Nem intelligencia kérdése, egy kiemelkedően intelligens embernek lehet pocsék memóriája, lehetnek tanulási nehézségei is.

> és sokat tanult

Nem intelligencia kérdése, egy nyolc osztályt végzett, könyvet, újságot nem olvasó embernek is lehet remek likvid intelligenciája.

Oké, az intelligencia a legtöbbször együtt jár valamiféle kíváncsisággal, de a felsoroltak nem feltétlenül korrelálnak az intelligenciával, sőt lehet, hogy az, aki gyerekkorban több nyelvet beszél, fotografikus memóriája van, három diplomája, művelt, az is lehet hogy teljesen átlagos intelligenciával rendelkezik.

#3 > Úgy tudom, hogy ha minél több új dolgot tanulsz, annál magasabb lesz az intelligenciád. kezd el nyelveket tanulni, matekozz, stb.

Ettől csak a tudása lesz nagyobb, az intelligenciája nem.

#5 > Egyszerűen nem igaz az, hogy a vadonban életben maradó ember, kevesebb intelligenciával rendelkezik, mint egy fizikus

Így van. Az intelligenciát a kihívások maxolják ki, a vadonban ugyanúgy vannak kihívások, ugyanúgy szükség van intelligenciára.

> Vagy a fizikus ne lenne olyan rátermett mint a vadember.

Annyit hozzáfűznék: rátermett ≠ intelligens

> Az IQ mérése totál szubjektív, hisz azt emberek állítják össze, emberek álltal eldöntött, szükséges tudásszint megállapítására.

Ez viszont így konkrétan nem igaz. Az intelligenciának vannak fajtái. Vannak szempontok, ami alapján össze lehet állítani egy tesztet. Ez a része valóban szubjektív. De az már nem szubjektív, hogy ezen a teszten ki hány pontot ér el, milyen eloszlásban, és ezáltal x elért ponthoz mekkora IQ-t rendelnünk hozzá. Ez már abszolút matematika, statisztika kérdése, és az eredményeknek van igen erős objektív tartalma. Nyilván teszt és teszt között vannak különbségek, de két standardizált teszt esetén nem lesz olyan, hogy az egyik 120-as, a másik meg 90-es IQ-t mér.

> Az iskolázás központosításával, szintén az a helyzet, hogy megmondják, mi az amit neked tudnod kell és mi az amit nem.

Az más tészta. Az a lexikális tudásról szól. Az intelligencia lényege pont az, hogy olyan problémák megoldásában segít, olyan struktúrák összefüggéseit segít felfedezni, ahol nem ismert a probléma mibenléte, nincs recept a probléma megoldására, pont a recept kitalálása az, ami az intelligenciát a leginkább jelenti. Pont ezért nem tanítható, mert pont arról szól, hogy ott helyben kell kitalálnod a problémát és a megoldást összekötő utat. Az iskolában meg pont hogy recepteket, adatokat magoltatnak be kvázi, és ezek használatára tanítanak.

> Könnyen belátható, hogy ez mekkora veszélyt rejt magában. Az emberi hangyatársadalom kialakulása. pl.

Szervezett oktatás nélkül most jó eséllyel nem tudnál írni, olvasni sem. A középkorban ki is használták, a valláson keresztül sok embert lehetett irányítani, olyan dolgokkal is, ami nincs benne a vallásban. Persze a vallás sem homogén, ugyanúgy az egyházaknak köszönhető, hogy van szervezett oktatás, legalábbis ők indították el, sőt a tudomány fejlődését pont annyira elősegítették, mint hátráltatták mások és más szempontból. Annak az iskolának, ami megmondja, hogy mit kell tudnod, mit nem, annak az iskolának a hiánya birkatársadalomhoz vezetett.

> Bár akik ebből élnek, azoknak nem ez lessz a véleménye.

Nem hiszem, hogy ez ettől függ. Ha az oktatásra gondolsz, akkor tanár abból lesz, akiben van ambíció, hogy valóban tudást adjon át. Nem azért más a véleménye, mert ebből él, hanem azért él ebből, mert más a véleménye. Nem mindegy…

Ha az intelligenciára gondolsz, akkor akik intelligenciával foglalkoznak, azok függetlenül kapnak fizetést attól, hogy mennyire népszerű az intelligencia, vagy sem, mennyit tudnak róla laikusok és mennyit nem. A Mensának, mint szervezetnek már fontos az intelligencia népszerűsítése. Csak éppen a Mensában – írd és mond – 0, azaz nulla ember van, aki bármilyen díjat kapna bármiért is. Még az elnök sem kap semmiféle díjat, juttatást, sőt, ugyanúgy be kell fizetnie a tagdíjat, ha napi 4 órát foglalkozik is a szervezet ügyeivel.

> Valaki írta azt, hogy csak farokméregetésre jó.

Én írtam, csak nem általánosságban. Az IQ mérése lehet érdekes. Bizonyos szakmáknál előnyt is jelent. Bizonyos szakmáknál mérhetik is afféle kritériumként (pl. katonaságnál elképzelhető, bár ott leginkább pont azért, hogy valakinek ne legyen se túl kicsi az IQ-ja, de túl nagy se, hogy a ravasz meghúzásánál ne kezdje végiggondolni az erkölcsfilozófiai vetületét a tetteinek). Gyerekkorban is fontos lehet az IQ ismerete.

Én nem azt írtam, hogy maga az egész intelligencia teszt farokméregetés, hanem bizonyos szint felett van már csak ilyen jellege. Kicsit olyan ez, hogy ki mekkora tömeget bír megemelni. Mondjuk fizikai munka, tevékenység esetén nagyon nem mindegy hogy 20 kg-ot, 50 kg-ot, vagy 80 kg-ot tud valaki megemelni. Nem árt tisztába lenni ilyen intervallumban a képességeinkkel. Annak viszont már sok relevanciája nincs, hogy valaki 120, 130 vagy 140 kg-ot tud megemelni, mert nincs az a valós, életszerű szituáció, mikor ez a különbség érdekes lehet. Na innentől válik az egész – fogalmazzak kulturáltabban – öncélú méricskélésnek.

> Bármikor írok olyan tesztet, ahol én leszek ATUDÁS 220 IQ val rendelkező meg maga a sötét középkor.

Aligha. Az intelligencia még ha nem is jól definiált, de elég jól körülhatárolt, osztályozott tulajdonságokat takar. A te teszted nem az intelligenciát fogja mérni, és/vagy nem lesz mögötte semmiféle valós, tudományos módszertanból származó skála, ami alapján te egy teszteredményhez valamilyen tulajdonságot rendelsz.

Az intelligencia valós, létező tulajdonság. Az igaz, hogy van ezen kívül számos más tulajdonság, ami ugyanolyan fontos – kreativitás, szorgalom, kitartás, hűség, empátia, műveltség –, de az intelligencia ettől még meghatározó tulajdonság. A mérésének tudományos alapja van, és megadott hibahatárokkal, adott intervallumban egész konzisztens, szinte már egzakt módon mérhető.

2*sü

Szerintem egy kicsit félreértetted amit írtam, mert én is - bár nem mindent - így értettem ahogy írtad.

Rengeteg dolgom van, így nem tudom mikor írok, -meg igazából nem is kéne mert többnyire egyetértünk.

Szerintem az, hogy röviden akartam válaszolni az érthetőség rovására ment.

Hát téged ez nem fenyeget, mert te "grafomán" rendszergazda vagy. :))

Én - gyakorlatilag - egy szóval magyarázom az inteligenciát.

Csak eggyel.

Nekem ez kitakarja az egészet. Lehet, hogy másnak nem, vagy csak én látok többet ebbe az egy szóba mint más, de nekem ebben a kérdésben ez megfelel.

Tehát valószínűleg, tudnék ezen hibákat keresni én is de én megfogalmazásomban az inteligencia = alkalmazkodóképesség.

Így egyszerűen. Persze azért ismerem a konkrét jelentését is, de ez mint írtad is - egy idő/szint után nem érdekes.

És most ne az jöjjön már le ebből,- ha lehet- hogy mekkora agynak tartom magam. Csak azt jelenti, hogy már nem foglalkoztat annyira,(egyáltalán) hogy kinek mennyi a mért IQ-ja.

Remélem ez érthető lett attól, hogy kiborítottam a kávámat a sietségben. :)

> inteligencia = alkalmazkodóképesség

Közelít… De az alkalmazkodóképességhez hozzájárulnak az ismeretek, a felhalmozott tudás is. Ez is az intelligencia része? Bizonyos nézőpontból igen, és oda is sorolják.

Az a gond, hogy a hétköznapi fogalmainkban összemosódnak olyan fogalmak, mint: okos, intelligens, bölcs. De ezek a hétköznapi értelemben kevert dolgok. Okos a lexikon is, hiszen rengeteg tudást tartalmaz, de cselekvőképesség hiányában mégsem hívjuk annak. A bölcsességben van valamiféle erkölcsi tartalom, a bölcsességnek a jóság, empátia is része valamennyire. Az intelligens szó a hétköznapokban meg a pszichológiai értelemben vett intelligencia és a műveltség, a lexikális tudás keveréke.

Egy fokkal jobb az intelligencia = problémamegoldó képesség meghatározás, bár ez sem fedi le 100%-ig az intelligencia fogalmát, hiszen számos olyan eset van, mikor ezt a képességünket használjuk, csak éppen nincs probléma, amit meg kellene oldani. Valahol az intelligencia az, ami meghatározza, hogy a pillanatnyi tudásunkból, tapasztalatunkból mi mindent tudunk összerakni. Van, aki mondjuk az alapműveletek sajátosságaiból – ami lexikális tudás – le tud vezetni alapvető összefüggéseket, anélkül, hogy ezeket konkrétan megtanulná. Van, aki ennél mélyebb összefüggéseket is meglát ezekben, mondjuk – anélkül, hogy tanulná – le tudja vezetni belőle a számtani sor összefüggéseit. Van, aki képes a másodfokú egyenlet megoldóképességét is kikövetkeztetni belőle. Az intelligencia az a tulajdonság, ami leginkább azt határozza meg, hogy milyen komplexitással, mennyire könnyedén tudunk építkezni a tudásunkból.

Általában hétféle intelligenciát szoktak megkülönböztetni:

- logikai-matematikai intelligencia,

- vizuális-térbeli intelligencia,

- nyelvi intelligencia,

- zenei intelligencia,

- mozgási intelligencia,

- interperszonális intelligencia,

- metakognitív vagy intraperszonális intelligencia.

Nyilván a mozgási intelligencia már kicsit nehezen fér bele „problémamegoldó képesség” vagy az „alkalmazkodóképesség” fogalmába. Ott van a tánc például. Ha megtanítasz valakinek 5 tánclépést, akkor az egyik dögunalmas módon fogja váltogatni ezeket. Van, aki meg nagyon változatosan fogja kombinálja ezeket, esetleg megalkot az ötből egy hatodik, hetedik lépést, sokféle átvezetést. Érezzük, hogy itt valami intelligenciával, értelemmel kapcsolatos tulajdonság a különbség, mégsem beszélhetünk szigorúan vett problémamegoldásról, sem alkalmazkodóképességről.

Az EQ a legtöbbször az interperszonális és az intraperszonális intelligenciánk valamiféle keverékét méri. És azért tudunk hozni olyan példát, mikor valaki nagyon jó logikai intelligenciával rendelkezik, de képtelen mondjuk az emberi kapcsolatokat normálisan kezelni. Meg ennek a fordítottjára is látunk példát, mikor valaki nagyon jól kiigazodik a saját és mások érzelmi világában, motivációjának megértésében, de a logikus gondolkodásban igencsak átlagos. Viszont egyébként ezek az intelligencia faktorok azért a legtöbb esetben valamennyire korrelálnak egymással, akinek jó a logikai intelligenciája, annak ritkán van botfüle, aki remek táncos, az gyakran igencsak jó nyelvi intelligenciával bír.

Az IQ tesztek leginkább a logikai-matematikai illetve kis részben a vizuális-térbeli intelligenciát mérik. Bizonyos tesztek tartalmaznak nyelvi intelligenciával kapcsolatos kérdéseket, de nemzetközi összevetésre alkalmas IQ tesztekben ezt nagyon kerülik, mert egészen máshogy fog működni ugyanaz a nyelvi jellegű tesztkérdés egy fonetikus írású nyelvnél, máshogy egy szótagírásnál, sőt sokszor egy adott nyelven kitalált feladat le sem fordítható egy másik nyelvre. Nota bene a Mensa tesztje erősen kerüli a nyelvi jellegű kérdéseket, de olyan szigorúan, hogy még mikor egy-egy ábra van, ott is kényesen ügyelnek arra, hogy – még ha a jelentés a feladat szempontjából lényegtelen is – ne kerüljenek bele olyan jelek, ábrák, amiknek valamilyen nyelven konkrét jelentésük van. A Mensa tesztjében nincsenek számokra vagy betűkre még csak hasonlító ábrák sem, mert ez eléggé kultúrafüggővé tenné az eredményeket.

> Csak azt jelenti, hogy már nem foglalkoztat annyira

Teljesen akceptálható viszonyulás. Nyilván az embernek sokféle tulajdonsága van. De amiben jó, abban az ember – már csak a poén, a játék kedvéért – szereti megmérettetni magát. Aki erős, azért szereti megmérni, hány kilót is tud megemelni. Akinek jó a memóriája, az mondjuk szeret azon versengeni, hogy hány számjegyig tudja megjegyezni a π-t. Aki meg intelligens, az szeret IQ tesztbe illő feladatokat megoldani. Részben önfelmérésért, de leginkább azért, mert számára ez egy szórakoztató játék.

Nyilván az intelligencia nem a legfontosabb tulajdonság. Mondjuk egy programozónál fontos készség. De lehet, hogy egy alacsonyabb logikai intelligenciával rendelkező ember jobban megállja a helyét egy munkahelyen, mert szorgalmasabb, mert udvariasabb, előzékenyebb, mert kreatívabb, mert elhivatottabb. Ezek a tulajdonságok is fontosak, gyakran még fontosabbak is, mint az intelligencia, csak éppen ezeknek nincs akkora „divatjuk”, talán azért is, mert az intelligenciával ellentétben nehezen mérhető, számszerűsíthető tulajdonságuk.

> Remélem ez érthető lett attól, hogy kiborítottam a kávámat a sietségben.

Őszinte részvétem. Így reggeltől nem túl távoli időben mélységesen átérzem a történtek tragikus mivoltát. :-)

"kiborítottam a kávámat a sietségben"

Mindig is sejtettem, hogy egy nyugdíjas professzort tisztelhetünk a személyedben. Máskülönben hogyan kávéznál 10 órakor?!? [Én reggel fél hatkor kávézok :-)]

De élmény volt a fejtegetéseidet elolvasni.

Kösz!