Miért nem működik a generátorom?

"Vasmag valóban nincs, a menetszám szintén nem sok."

Hát igen, látod ez nagy baj. A vasmag egyrészt azért kell, mert akkor az indukció hatását fel tudjuk nagyítani. Erre tipikusan lágymágneses lemezelt acélanyagot használ a villamosipari gyakorlat.

A menetszám pedig azért fontos, mert a forgógépek villamos modelljét leíró differenciálegyenletekben benne van egy induktivitás nevű tényező, és az indukált feszültség evvel lesz arányos.

Az induktivitás viszont jó közelítéssel a menetszámmal arányos, ha az ún. kölcsönös indukció elvét alkalmazva indulunk ki.

A huzal keresztmetszete lehet kisebb, 0.1-0.3 neked pont jó lesz.

A forgórész vasmagját házilag elkészítheted pl. hulladék konzervdobozokból, lemezelve összerakva. Arra figyelj, hogy tekercseléskor a zománc ne sérüljön. (alá tekerhetsz papírt pl.).

A légrés maximum 2-3 mm legyen.

Kedves 16 éves álmodni merő fiatalember!

A gépeddel mint azt korábban már azt hiszem a 19 es leírta, több baj is van.

A legjelentősebbek, talán egy kicsit érthetőbbre fogalmazva:

A mágneskör nincs egzaktul meghatározva a vas kialakítása által ezért az indukcióvonalak arra mennek amerre "akarnak". Vagyis tudják a Maxwell egyenleteket (valószínüleg veled ellentétben) és így :

- hosszirányban rövidülni szeretnének,

- mindíg záródnak (nincs kezdet és nincs vége.

- egymást sohasem keresztezik.

Ebből az következik, hogy az egymás mellett lévő északi és déli pólusok közt alakulnak ki a levegőn keresztül záródó erővonalak. (a mágnesek másik fele, ami a külső vashoz van rögzítve valahogy, és a vas alkotja a záródó mágneskör másik felét)

A mozgási indukció feltétele, hogy a tekercs belsejében változzon a mágneses tér : haladása közben erővonalakat kell áltmetszenie. Csakhogy itt az erővonalak amik a mágnesek belső feléből kilépnek soha nem fognak a tekercsek belsejébe jutni, mert lényegesen rövidebb úton eljut a szomszéd mágneshez és száródik. (az erővonalak hosszirányban rövidülni igyekeznek)

Ahhoz hogy működjön a géped a tekercsek belsejébe is vasmagot kell tegyél, ami forogva egy szembenlévő Északi és Déli pólust köt össze. Vagy 90 fokra lévőt, tök mindegy. Az viszont számít, hogy a forgórész és az álórész közti légrés lényegesen kisebb legyen mint két mágnes egymástól mért távolságának fele : (két légrés átlépés kell azáródáshoz) így a mágneses erővonal már a kisebb mágneses ellenállású úton fog haladni, ármegy a forgórész vastastén (ami körül a tekercs van) és nem a légrésen keresztül fog záródni. a gép is működni fog, ahogy a következő pólus felé fordul a forgórész a mágneses erővonalak lecsökkennek, majd irányuk is megváltozik : mert a következő pólus pont fordítottja az előzőnek!

Összefoglalva: a mágnesek közti légrések nagyok és a forgórész vasteste hiányzik. A megfelelő kapcsolás és elvezetésről már nem is beszélve.

Egyébként miért nem a mágnest forgatod, és az álló tekercsből viszed el az áramot? Lehet egyszerűbb lenne! (néhány éve ezt kitalálták már, szinkron generátor a neve)

1. minden tekercset egy irányba kössél be. Ugyanazon végükkel, azonos tekercselési iránnyal kell körbemenned.

2. minden tekerccsel azonos pólus nézzen szembe egyszerre.

3. ebből következően négy tekercshez 8 mágnest kell körbe raknod váltott polaritással, hogy minden tekercs egyszerre azonos polárt kapjon és persze a forgásnál váltakozót.

4. a mágnesek legyenek kisebbek, mint a távolságuk egymástól. Úgy kevésbé buzerálják egymás mágneses terét.

5. én a neodímium mágneseket javasolnám, abban van kraft rendesen.

6. tekercsek magja lehet egy kis darab lágyvas cső, semmivel sem lesz rosszabb egy tömör vasmagnál.

7. mágnesek és vasmagok közti légrést tartsd a minimumon.

Így lesz egy váltakozó áramú dinamód, aminek a frekvenciája és produkált feszültsége-árama is fordulatszám-függő lesz.

Ezzel gyakorlatilag nem jutottál messzebb annál a bigyónál, ami a negyven éves mamabájkon pislogtatja az égőket, de legalább már valami.