Jogos Hawkingot ostorozni az elméletéért?

Stephen Hawking az egyik példaképem, őt csak a valláskárosultak gúnyolják, akik megingagják a hitüket.

Hawking jó ember volt, és az igazságot tanította. Az embereket jóra nevelte azzal, hogy gondolkodásra ösztönözte.

Olyasmi volt, mint régen Szókratész.

Alex fly, húzzál már a vallás topicba.

Annyi közöd van a tudományhoz, mint medvének a számítógéphez.

Minek osztos itt az észt? Isten létezésere nincs tudományoa bizonyíték, ezért Hawking nem vette ténynek a létezesét. Hawking tudós volt, nem sarlatán (vallási vezető)

@23: mi van, megértettem volna a vallásos érzékenységedet?

Azért valahol megmosolyogtató, hogy milyen természetességgel mondasz ellent önmagadnak.

Addig eljutottál, hogy a természettudományok nem bizonyíthatják -és nem is cáfohatják- Istem létét. Akkor már csak az hiányzottb hogy magadról rájöjj arra, hogy egyetlen természettudós nem illetékes erről a kérdésről bármiféle kimyilatkoztatást tenni. Még maga a szent Hawking sem. Aki képes kijelenteni, hogy "a tudomány alapján nem létezik Isten" vagy hasonló kijelentésekre ragadtatja magát, az belekontárkodik olyan szakterületekbe, amelyhez semmi köze nincs. Ez már nem tudomány, hanem sarlatánság -vagy vallási fanatizmus.

Amennyiben Hawking valóban ilyen kijelentést tett, akkor ő abban a pillanatban nem tudós volt, hanem egyszerű valláskárosult. És ha ezt a hírnevét kihasználva tette, akkor egyszerű médiaceleb.

Ami természetesen nem jelenti azt, hogy ne lenne kiemelkedőek a tudományos eredményei -de csakis és kizárólag az érvényességi területükön belül.

Ha ezt képes vagy felfogni, akkor osszad az észt...

Ha valaki kicsit utána olvas a Mátrix filmnek akkor azt nem lehet elvonatkoztatni Platón "Barlang hasonlatával) (és egyszer olvastam egy riportot a készítőkkel, de most nem találom, ahol leírják, hogy a párhuzam nem véletlen), gyakorlatilag modern köntösbe öntötték azt, és "lefordították" a XX. század végének emberei számára. Pl. a Mátrixról szóló wiki oldal egészen jól leírja ezt:

"The Matrix as a generated reality - the invention of malicious machines - is a reference to Descartes' First Meditation, or evil demon. The Meditation hypothesizes that the perceived world might be a comprehensive illusion created to deceive us. The same premise can be found in Hilary Putnam's brain in a vat scenario proposed in the 1980s.[6] One can also make a connection between the premise of The Matrix and Plato's Allegory of the Cave; once one accepts that The Matrix is an illusion, then the allegory of the cave becomes clear. The allegory is related to Plato's theory of Forms, which holds that the true essence of an object is not what we perceive with our senses, but rather its quality, and that most people perceive only the shadow of the object and are thus limited to false perception."

Ez egyébként átvezet és Hawking erről többször írt a "megismerhetőség" fogalmához. Illetve elég komoly filozófiai kérdéseket vet fel (nem véletlenül foglalkozott vele Platón, bár egyesek szerint ő is átvette, és ld. korábbi válaszok, illetve azt is tudjuk Platónról, hogy ő jól ismerte a keleti filózófiákat, és nagyon sok mindent megjelenített onnan Európai köntösbe bújtatva(Buddhizmus, védák stb.). Illetve nem tudjuk, hogy mennyi származik mesterétől (Szokratésztől). De az kijelenthető, hogy rengeteg filózófia (illetve trad. filózófiai alapú vallás esetén) kérdés ez és a megismerhetőség. Nyilván Hawkingnak is el kellett jutnia idáig, és szinte mindenki aki a tudomány határait feszegeti eljut ugyanide. És ez a kérdéskör (ha valaki tanúlt rendesen filozófia történetet akkor tanulnia kellett) az egyik alapvető filozófiai kérdések feszegetése. Sajnos pl. Hawking, de akár a Mátrix megértése is rengeteg ember számára elérhetetlen szint. Erre egyik tanárom mondta, hogyha fogunk egy hangyát az ő világában vannak az "ehető dolgok" "van a többi hangya" "vannak akadályok" és vannak "nagy és nehéz dolgok amik agyontaposnak" és számára totál mindegy, hogy egy elefánt tapossa agyon vagy egy úthenger. (nyilván filózófiai értelemben véve...). Ugyanez igaz az emberekre is. Vannak akik (mert tanulták, utána olvastak, mert stb.) megértik miről beszél Hawking (bár a legnehezebb fizikai írásait csak kevesen értik), ugyanígy kevesen értik miről szól a Mátrix. És a legtöbb ember számára ez misztikum. Sok ember számára már az felfoghatatlan amit Einstein mondott a világról (pl. a fénysebesség határsebesség), vagy Heiseinberg határozatlansági relációja, és Schrödinger macskája. Még többen vannak akiknek már a termodinamika fő tételei gondot okoznak (pl. energia megmaradás törvénye). Nem tudnak vele mit kezdeni, nem értik. És így tovább. Pl. még a mai Buddhizmusban is nagyon fontos egy tanítónak, hogy hogyan és milyen szinten álló tanítványnak mit mond és hogyan mond. Ugyanakkr az ember kiváncsi. És mindig kereste a választ a "honnan jöttünk" "hova tartunk" "kik vagyunk" kérdésre. Nyilván minden korban (akár történelmileg nézzük társadalmilag, akár életkorban ha egyedfejlődést nézzük) erre más és más az adekvát válasz. Más a válasz azért mert ha félre érti akkor öngyilkos lesz (erre nem egy példát ismerünk a történelemből, több mű megjelenése után öngyilkossági hullám tört ki, Pl. Goethe Ifjú Werther szenvedései c. műve után, de több másról is tudunk, de ez a legismertebb), enyhébb esetben félre magyarázások jönnek, kifordítások.

Ugyanakkor a tudás "veszélyes is lehet" (ld. pl. Dürrenmatt Fizikusok c. drámája, Teller-Oppenheimer vita és társai). Ezek nagyon durva filózófiai kérdések.

A kérdés másik vetülete, hogy Hawking kísérletet próbált tenni arra, hogy a legnehezebben megérthető, "legdurvább" fizikai fogalmakat, megmagyarázza a hétköznapi emberek számára, akinek hiányzik egy csomó lépcső (pl. Buddha, és a Buddhizmusban fontos, hogy ne maradjon ki lépcsőfok, mert nem megértéshez tévedéshez fog vezetni, de úgyanezt írta le Platón is, illetve erről szóltak valahol a beavatási iskolák). És úgy néz ki valamennyire sikeres volt a kísérlete, mert valamennyire megértették az emberek, hogy azok a fogalmak amelyek mindennap használunk tér, idő, anyag stb. a modern fizikában más jelentéssel (is) bírnak. Ebben tényleg nagyon komoly és elévülhetetlen érdemei vannak. De ha valaki Hawking laikusoknak szánt könyveiből próbálja megérteni azt, hogy a mai fizika mit gondol a világról akkor tévúton jár, nem fog neki sikerülni. Nem lesznek meg hozzá sem az alapvető matematikai ismeretei, sem az alapvető fizikai ismeretei sem. Ma talán a történelemben először van elképszető méretű szakadék a korszerű tudományos eredmények és az átlag ember számára felfogható-befogadható-érthető megfogalmazás között. Ezért nagyon nehéz ezt "lefordítani". És ilyenkor az ember (etológiai bizonyítékok is vannak erre) a lukakat próbálja betömni, nem lehet képzavar a világban, és ilyenkor jön a "vallás szerű meggyőzödés" és az a legnehezebb ebben rendet tenni. Erre voltak a teremtés elméletek, mindig is foglalkoztatta az embert. A hova juthatunk el kérdés (mit ismerhetünk meg) pl. Carl Sagan Kozmosz c. filmjének egyik nyító jelenetében erről is beszél, a megismert világ határai, a mi határaink stb. Kéne látni tisztán a megismerhetőség határait akár fizikai távolság (a világmindenség határai felfelé, lefelé a legkisebb elemi részecskékig), időben (ősrobbanástól a + végtelen időig), de ide jön az, hogy egyáltalán megismerhetjük-e saját magunkat (van-e gátja az önismeretnek, vagy egy bizonyos fokú önismeret öngyilkossághoz vezet (ld. pl. Ariadne fonal történetének egyik olvasata). Ez egy nehéz kérdés, és mível ezt nagyon-nagyon kevesen értik, véleménye meg mindenkinek van, és ahogy ítam a hiányokat be kell tömni, születnek az ilyen és ehhez hasonló hozzászólások. Ez kb. azt jelenti, hogy a hozzászólónál a megértés nem máködik és a természet adta "kötelessége" miatt kombinál. És ez a "mi" hibánk is, hogy nem tudjuk érthetően átadni, megmagyarázni. (bocs hosszú lett).

Haha. Ez ugyanaz az elmelet amit Hawking fejteget mint amire en is rajottem magamtol es persze irtam is ki kerdest es kb. mindenki leostobazott meg hogy a kerdesemnek az ezoteriaban van a helye. Szegyenek vagytok. A kerdesem:

https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__egyeb-kerdesek__9..

#27: Hawking sosem mondott olyat, ami akár csak távoli rokonságban lenne ezzel a kérdéssel.

És más sem.

Utoljára az 50-es években merült fel az atom-naprendszer analógia.

Ez egyébként átvezet és Hawking erről többször írt a "megismerhetőség" fogalmához. Illetve elég komoly filozófiai kérdéseket vet fel (nem véletlenül foglalkozott vele Platón, bár egyesek szerint ő is átvette, és ld. korábbi válaszok, illetve azt is tudjuk Platónról, hogy ő jól ismerte a keleti filózófiákat, és nagyon sok mindent megjelenített onnan Európai köntösbe bújtatva(Buddhizmus, védák stb.). Illetve nem tudjuk, hogy mennyi származik mesterétől (Szokratésztől). De az kijelenthető, hogy rengeteg filózófia (illetve trad. filózófiai alapú vallás esetén) kérdés ez és a megismerhetőség. Nyilván Hawkingnak is el kellett jutnia idáig, és szinte mindenki aki a tudomány határait feszegeti eljut ugyanide. És ez a kérdéskör (ha valaki tanúlt rendesen filozófia történetet akkor tanulnia kellett) az egyik alapvető filozófiai kérdések feszegetése. Sajnos pl. Hawking, de akár a Mátrix megértése is rengeteg ember számára elérhetetlen szint. Erre egyik tanárom mondta, hogyha fogunk egy hangyát az ő világában vannak az "ehető dolgok" "van a többi hangya" "vannak akadályok" és vannak "nagy és nehéz dolgok amik agyontaposnak" és számára totál mindegy, hogy egy elefánt tapossa agyon vagy egy úthenger. (nyilván filózófiai értelemben véve...). Ugyanez igaz az emberekre is. Vannak akik (mert tanulták, utána olvastak, mert stb.) megértik miről beszél Hawking (bár a legnehezebb fizikai írásait csak kevesen értik), ugyanígy kevesen értik miről szól a Mátrix. És a legtöbb ember számára ez misztikum. Sok ember számára már az felfoghatatlan amit Einstein mondott a világról (pl. a fénysebesség határsebesség), vagy Heiseinberg határozatlansági relációja, és Schrödinger macskája. Még többen vannak akiknek már a termodinamika fő tételei gondot okoznak (pl. energia megmaradás törvénye). Nem tudnak vele mit kezdeni, nem értik. És így tovább. Pl. még a mai Buddhizmusban is nagyon fontos egy tanítónak, hogy hogyan és milyen szinten álló tanítványnak mit mond és hogyan mond. Ugyanakkr az ember kiváncsi. És mindig kereste a választ a "honnan jöttünk" "hova tartunk" "kik vagyunk" kérdésre. Nyilván minden korban (akár történelmileg nézzük társadalmilag, akár életkorban ha egyedfejlődést nézzük) erre más és más az adekvát válasz. Más a válasz azért mert ha félre érti akkor öngyilkos lesz (erre nem egy példát ismerünk a történelemből, több mű megjelenése után öngyilkossági hullám tört ki, Pl. Goethe Ifjú Werther szenvedései c. műve után, de több másról is tudunk, de ez a legismertebb), enyhébb esetben félre magyarázások jönnek, kifordítások.

Ugyanakkor a tudás "veszélyes is lehet" (ld. pl. Dürrenmatt Fizikusok c. drámája, Teller-Oppenheimer vita és társai). Ezek nagyon durva filózófiai kérdések.

A kérdés másik vetülete, hogy Hawking kísérletet próbált tenni arra, hogy a legnehezebben megérthető, "legdurvább" fizikai fogalmakat, megmagyarázza a hétköznapi emberek számára, akinek hiányzik egy csomó lépcső (pl. Buddha, és a Buddhizmusban fontos, hogy ne maradjon ki lépcsőfok, mert nem megértéshez tévedéshez fog vezetni, de úgyanezt írta le Platón is, illetve erről szóltak valahol a beavatási iskolák). És úgy néz ki valamennyire sikeres volt a kísérlete, mert valamennyire megértették az emberek, hogy azok a fogalmak amelyek mindennap használunk tér, idő, anyag stb. a modern fizikában más jelentéssel (is) bírnak. Ebben tényleg nagyon komoly és elévülhetetlen érdemei vannak. De ha valaki Hawking laikusoknak szánt könyveiből próbálja megérteni azt, hogy a mai fizika mit gondol a világról akkor tévúton jár, nem fog neki sikerülni. Nem lesznek meg hozzá sem az alapvető matematikai ismeretei, sem az alapvető fizikai ismeretei sem. Ma talán a történelemben először van elképszető méretű szakadék a korszerű tudományos eredmények és az átlag ember számára felfogható-befogadható-érthető megfogalmazás között. Ezért nagyon nehéz ezt "lefordítani". És ilyenkor az ember (etológiai bizonyítékok is vannak erre) a lukakat próbálja betömni, nem lehet képzavar a világban, és ilyenkor jön a "vallás szerű meggyőzödés" és az a legnehezebb ebben rendet tenni. Erre voltak a teremtés elméletek, mindig is foglalkoztatta az embert. A hova juthatunk el kérdés (mit ismerhetünk meg) pl. Carl Sagan Kozmosz c. filmjének egyik nyító jelenetében erről is beszél, a megismert világ határai, a mi határaink stb. Kéne látni tisztán a megismerhetőség határait akár fizikai távolság (a világmindenség határai felfelé, lefelé a legkisebb elemi részecskékig), időben (ősrobbanástól a + végtelen időig), de ide jön az, hogy egyáltalán megismerhetjük-e saját magunkat (van-e gátja az önismeretnek, vagy egy bizonyos fokú önismeret öngyilkossághoz vezet (ld. pl. Ariadne fonal történetének egyik olvasata). Ez egy nehéz kérdés, és mível ezt nagyon-nagyon kevesen értik, véleménye meg mindenkinek van, és ahogy ítam a hiányokat be kell tömni, születnek az ilyen és ehhez hasonló hozzászólások. Ez kb. azt jelenti, hogy a hozzászólónál a megértés nem máködik és a természet adta "kötelessége" miatt kombinál. És ez a "mi" hibánk is, hogy nem tudjuk érthetően átadni, megmagyarázni. (bocs hosszú lett).