Így tűnt el egy fontos tantárgy a történelem viharaiban?

Szerintem nem tudnád visszavezetni.

Így is már rengeteg diák és szülő hisztizik, hogy minek kell fizika, kémia, stb. ha úgyis közgazdász/jogász/stb. lesz a gyerek.

Szerintem ez a cikk debil és hazug.

A megkérdezettek is debilek és hazugok.

Ásványokról és anyagokról van szó földrajz és kémia órán is (részben biológián, a növényi és emberi tápanyagok kapcsán).

((Illetve a modern fizika kozmológián kívüli része nagyrészt anyagokkal foglalkozik, de fizika órán nem igen kerülnek elő.))

Speciális, és jórészt érdektelen része a világnak, nem túl sok kapcsolódási lehetőséggel a többi tudomány felé.*

A gyakorlat bebizonyította hogy a “de szép bauxit, honnan van” idézet messzemenően elégséges mindenkinek.

Akinek meg nem, az vehet szép köves-kristályos képeskönyvet magának, illetve mehet ásvány-múzeumba, meg vehet a boltokban kristályos medálokat. (Ha meg gyakorlati problémába ütközik (pl.: mit ültessen a kertbe) -- hát felbérel egy szakértőt.)

* Készülődik egy új trend, az összevont természettudományos oktatás. Ott majd meg lehet csinálni, hogy egy nekifutással letudni a köveket, és az összes érdemleges kapcsolódási lehetőséget a többi tudományokkal.

Szerintem 2es a cikk nem a periódusos rendszer elemeiről szól, se pusztán anyagokról és vegyületekről. Ásványokról. Más van kémiában, biológiában és tápanyagok kapcsán is és fizika órai anyagoknál is. Nem kísérletezünk fizikaórán smaragddal, nincs szó az ember és állatok türkiz szükségletéről. Földrajzórán pár főbb lelőhelyről mondjuk tanulhatunk. De szerintem ez kicsit összekeveredett.

Azzal viszont egyetértek, hogy nagyon speciális terület, míg az érdektelenségével kevésbé. Kb olyan speciális mint a korok ruhadivatjairól tantárgyat csinálni. Valóban túlzás lenne.

Idézve a válaszból az első szót ha elhagyjuk lenne helytálló:

"Ásványokról és anyagokról van szó földrajz és kémia órán is (részben biológián, a növényi és emberi tápanyagok kapcsán).

(Illetve a modern fizika kozmológián kívüli része nagyrészt anyagokkal foglalkozik, de fizika órán nem igen kerülnek elő.)"

Másik mondjuk minek fizika és kémia egy jogász tanulónak? Részben jogos a kérdés. Valamennyi de sokkal átfogóbban jó belőle. Kevesebb és átfogóbb, csak hogy képben legyen.

Érthető ha valaki szereti az ásványokat, de ez nem indokolja egy komplett tantárgykén azt bevezetni. Az túlzás lenne.

"de ez nem indokolja egy komplett tantárgykén azt bevezetni."

Persze a geológus akinek meg meg kellene találnia az emberiség számára fontos ásványokat, meg esetleg földrengés kutatást és előrejelzést végezni stb az kezdjen csak ismerkedni a témával az egyetemen 18-19-20 évesen. Az már túl késő.... Minden más országban komoly tananyag ez akár középiskolákban is!

Magyarország sem ásványkincsekben szegény ország, ez egy tévhit és hazugság ami pont ebből az oktatási hiányból eredeztethető. Hisz nem értik, nem tudják és meg sem találják amink van...

Fordítva. ÉN ásványokról és ásványtanról írtam végig: [link]

Az index cikk meg:

„Pedig a kövek fontosak, az ásványok nyújtják a periódusos rendszer alapját. Szépségükből arra lehetne asszociálni, hogy hasznosak, fontosak, de nem ez a jellemző. Én az első ásványtanórákon mindig meg tudom lepni a diákokat azzal, hogy felmutatom az okostelefonom, és megkérdem, hogy szerintük hányféle anyagból készül. Több mint hatvan elemről van szó, és ezek ásványait mind meg tudom mutatni az ásványtárunkban, és elmagyarázni, hogy ezek megtalálása, bányászata miért elengedhetetlen a korszerű ipar számára."

(Weiszburg Tamás, az ELTE TTK Ásványtani Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense; vagy Felkerné Kóthay Klára geológus, tudományos titkár; vagy Szente István főmuzeológus, paleontológus)

#4 „Minden más országban komoly tananyag ez akár középiskolákban is!”

???

> Mit gondoltok, középiskolában érdemes lenne ezzel is foglalkoznia a tanulónak?

A „tanulja mindenki kötelezően az én hobbimat” típusú tantárgyötleteknek nem vagyok a híve.

Alapvetően úgy gondolom, hogy amíg az erőforrások végesek, addig minden, ami nem nagyon hasznos, az káros.

Az ásványok megismerésénél lényegében minden tananyag (vagy elsajátítandó készség) hasznosabb és fontosabb. Az erre fordítandó óraszám (mondjuk heti fél?) sokkal hasznosabban is eltölthető.

Nem nagy mínusz. Egyel kevesebb felesleges hülyeséget kell megtanulniuk a kölköknek.

1777-ben biztos fontos volt még ez, de azóta eltelt lassan 250 év és ennyi idő alatt fejlődött a tudomány és összejött néhány fontosabb dolog :)

Engem mindig érdekeltek a kristályok, kőzetek és egyéb érdekes ásványok...hiányzott is, hogy általánosban és gimibem sem volt erről szó.

Pedig egy érdekes előadássorozat és gyakorlati ismertetés (kis dobozkában a kristályok és kőzetek) felkeltheti inkább a gyerekek érdeklődését az anyagtudományok iránt.

Ha nem is egy külön tárgyat, de egy elkülönített érdekes tananyagrészt biztosan kellene rá szánni. Pl a sok erkölcs meg hittanóra helyett, bőven beférne.

Amúgy meg gimiben emeltszintű és földrajz fakultáción simán kellene aktívabban tanítani. Alap szinten pedig érdekességként.

Dolgozó mérnökként és PhD hallgatóként rám a legnagyobb hatással azok a tárgyak voltak az egyetemen, amik nem voltak túlzottan hardcore-ok, viszont érdekesen voltak előadva gyakorlati vonulattal is.

Ezek keltették fel annyira az érdeklődésemet, hogy magam is elkezdtem vele foglalkozni, a komoly matek-fizika részével is.

Ez kellene valahogy gimiben is, nem beszürkült fos régi elméleti tananyagot oktatni, hanem igen is sok gyakorlati, kísérletes bemutatót a tárgyakból. Nehéz elméleti oktatás helyett, rövidebb bevezető és motiváló kurzusokat kéne oktatni.

Felesleges bemagoltatni a kristályok és kőzetek nevét általánosan, de ha kapnának egy érdekes bevezetőt, lehet 30 gyerekből 5-öt természettudományos pályára terelsz, esetleg komoly anyagtudód, szilárdtestfizikus, vagy lézerfizikus lesz belőle. Engem mai napig izgalomba hoznak a kristályok, és ha közvetlen haszna nincs is, sokak érdeklődését fel lehet kelteni.