Hogyan lehet MeV-ben mérni a tömeget?

A relativitáselmélet egyik legismertebb eredménye, hogy a tömeg és az energia fogalmát egyesíti. E = mc² (energia = tömeg * fénysebesség²). Itt a fénysebesség csak kvázi váltószám, ha megfelelő mértékegységeket választottunk volna, a képlet úgy nézne ki, hogy E = m. A tömeg tehát nem más, mint az energia egyik megnyilvánulási formája, ami nem tömeg jellegű energiává alakítható (lásd pl. atombomba, hidrogénfúzió).

A tömeg tehát energia.

Az elektronvolt meg az energia mértékegysége, az az energia, amit egy elektron 1 V potenciálkülönbség hatására nyer.

1 eV = 1,602176 * 10⁻¹⁹ J

Az E = mc² képletből az is kiszámítható, hogy ez mekkora tömegnek felel meg, mekkora az a tömeg, ami ennyi energiát képvisel.

A kvantumfizikában meg azért használják, mert ott sokkal jobban kézre áll ennek a mértékegységnek a használata.

Az elektronvolt ugyan az energia mértékegysége, de a tömeg-energia ekvivalenciát használva E=mc^2-tel átváltható tömegegységgé is, persze akkor úgy illik kiírni hogy MeV/c^2, amiből a c^2-et "úgyis értjük" alapon lespórolták.

1 MeV/c^2 = 1,782 * 10^-30 kg.

"Ó, mondjatok nekem fizika könyveket! Bármit, csak fizika legyen! Nagykanállal fogom enni, vödörből inni a szavait! Mindent megtanulok!"

Oszt én ajánlottam egyet. Te meg másikat olvasol, amiben nem találod a választ a kérdésedre. :D

A fizikában az (is) szép, hogy strukturált. Ez azt jelenti például, hogy előbb Budó, aztán Feynman. Ebből nem következik, hogy aki Budót nem olvasott, Feynmant nem érti, csak az következik, hogy Feynman épít Budóra (vagy hasonló szintre), míg Budó nem épít Feynmanra.

Ezért szokás Budót alapfizikának tartani (azért ez az alap elég magas), míg Feynmant emelt szintűnek. És Budóból (vagy hasonlóból) megtanulható az is, miért érdemes a fizikában sorrendet tartani, ami nem zárja ki, hogy ne érdeklődjünk olyasmi iránt, amit még nem értünk.