A gyakorlatban milyen pontossággal tudunk mondjuk tömeget, hosszt, időt, hőmérsékletet mérni?

Melyik gyakorlatban? atomfizikai kutatási, ipari gyártási, csillagászati?

Mert laborkörülmények közt adott kiélezett méréseknél közel járunk a Planck-méretekhez, ha tényleg szükséges ilyen pontosság. Hőmérséklet terén is soksok nulla áll a tizedesvessző mögött.

Persze a mérési módszer ilyenkor közel sem hasonlít a hétköznapira. Elgondolható, hogy mondjuk az antineutrínó tömegének meghatározása nem egy végtelenül precíz labormérlegen történik, hanem közvetett módon, egyéb tulajdonságokból számolva a tömeget.

Az elektronikai ipar tömeggyártásban produkálja a 10 nanométer alatti alkatrészekből álló chipeket.

A navigációs műholdak pikoszekundumos pontosságú időméréshez igazodnak.

Összességében lehet állítani, a felsorolt mértékegységekben mindent tudunk a szükséges maximális pontossággal mérni.

Márnimt a hétköznapi, vagy a tudományos gyakorlatban?

Hétköznapi gyakorlatban:

Tömeg: általánosan kb. gramm, egyes mérlegekkel 5 század gramm.

Hossz: általánosan kb. mm, tolómérővel és hasonló, viszonylag egyszerű eszközökkel kb. század mm.

idő: kb. századmásodperc.

hőmérséklet: kb. tized fok.

Tudományban ennél jóval pontosabb mérések is lehetségesek, de ezekhez speciális körülményeket is kell már teremteni. Pl. nem lehet egy átlagos szobában kb. tízezred grammnál pontosabban mérni, mert a szobában szálló por, ami lerakódik a mérendő dologra, mérlegre, már befolyásolja a mérés pontosságát. Vagy a mérendő dolog veszíthet a víztartalmából (párolgás), vagy éppen elvonja a szoba levegőjének páratartalmát (pl. sók), és csak ezektől is tízezred grammnál nagyobb mértékben változhat a mérendő dolog tömege. Vagy pl. egy 20 cm körüli hosszúságú dolognak elég, ha egytized fokkal emelkedik a hőmérséklete, a hőtágulás miatt már változhat a hosszúsága annyit, hogy egy bizonyos pontosságnál már számottevővé válik.

Időnél pedig a mérőműszerben lévő elektronikus alkatrészek kapcsolási bizonytalansága befolyásolhatja a mért időintervallum hosszának pontosságát. Pl. egy mikrochip amíg működésbe lép, és kapcsol, eltelik 2 százezred másodperc. Azonban működés közben ugye áram halad át rajta, amitől változik a hőmérséklete, ettől nő a belső elektromos ellenállása, amitől pedig változik a 2 százezred másodperc mondjuk 3 százezred másodpercre. Minél pontosabban akarsz valamit mérni, annál inkább befolyásolják a mérést a legapróbb változások is, annál nagyobb és sokrétűbb lesz a mérési bizonytalanság is.