Ha van planck-hossz, akkor van planck-fok is?
Nem tudom, ezért tettem fel a kérdést, hátha valaki jártas a témában.
De van némi sejtésem a dologról. Nem rossz ez a szögsebességes koncepció sem, viszont bennem felmerül a kérdés, hogy akkor nem csak egy síkban tudna fényt sugározni a fényforrás? Legalább két szögsebességi változóra is szükség lenne, meg szerintem amúgy sem úgy néz is ki a dolog, hogy a forrás minden pillanatban (planck-időegységenként) kilő egy fotont vagy valami ilyesmi.
Szerintem célszerűbb lenne definíciószerűen/elméletszerűen úgy tekinteni a (pontszerű) fényforrásra, hogy az egyszerre tényleg minden irányba küldi a fotonokat... jobban mondva azokon az "ösvényeken", amiket a tér szerkezete megenged.
Pl. ha négyzetrácsos lenne a tér szerkezete, akkor pl. a Napunk is vagy bármilyen fényforrás csak előre-hátra-oldalra-fel és -le tudná lőni a fotonokat, de amint látjuk a tér nem négyzetrácsos, sőt nem is háromszög-hálós, hanem jóval sűrűbben összefont szerkezetű. Eme szerkezet nyilvánvalóan összefügg a planck-szöggel vagy planck-fokkal.
A Planck-hossz definiált, ugyebár.
Ha elővesszük ehhez a geometriát, akkor belátható, hogy a Planck-szög geometriailag értelmetlen.
Vegyél 3 pontot, egymástól pontosan Planck-hossznyira. Ezek egy szabályos háromszög három sarkát képezik, így egyik pontból a másik kettő geometriailag hatvan fokos látószög alatt látszik, gyakorlatilag meg, lévén Planck-távolságra vannak, szétválaszthatatlanok, vagyis akkor itt a Planck-szöged 60 fok lenne.
Ha a háromból egy pontot, a nézőpontot elkezded kitolni messzebbre, akkor a szög laposodik, nullához tartva.
Természetesen el lehet játszani "ha, akkor" verziókkal, belevéve Planck-időt, hosszot, bármiféle geometriai hókuszpókuszt, mind mást fog kiadni, teljesen használhatatlanul és értelmetlenül.
Pl. értelmetlen kifejezés lenne a Planck-sebesség is, ha azt mondom, az a Planck idő alatt megtett Planck-hossz, hiszen ez vicces módon (de nem véletlenül) pontosan a fénysebesség.
Van egy faca kis lista az ÉRTELMEZETT Planck-egységekről, azon túl gondolkodni nem biztos, hogy érdemes.
@3:
"A pontszerű fényforrásod ui. forog, mégpedig a szögs3bessége fénys3besség."
He? A sebesség, meg a szögsebesség két eltérő dimenziójú mennyiség... olyan, mintha azt mondanád, hogy a tömege meg két mérföld.
Igen, bíztam benne, hogy valaki erre felhívja a figyelmem, de a kerületi sebesség már lehet a fénysebesség, ha jól gondolom. A kerület meg legyen Planck hossznyi a forgó fényforrás esetében. Tehát amennyit elfordul Planck idő alatt, annyi a Planck szög.
Persze ez csak játékos ötletelés, Wadmalacnak bizonyára igaza van, hogy nincs semmi értelme.
"A kerület meg legyen Planck hossznyi a forgó fényforrás esetében. Tehát amennyit elfordul Planck idő alatt, annyi a Planck szög."
"Persze ez csak játékos ötletelés, Wadmalacnak bizonyára igaza van, hogy nincs semmi értelme."
Nos, annyiból, hogy új értékes dolog nem születik belőle, valószínűleg igen.
A fenti ötlet, Planck-hossznyi kerület fénysebesség kerületi sebességgel Planck-idő alatt, az pont az általam felvetett eset, vagyis Planck-hossz megtétele Planck-idő alatt, vagyis fénysebesség.
Ne felejtsük el, hogy geometriai szögről itt is csak NAGYON elméletileg tudunk beszélni.
Mivel kerületi sebesség került szóba, a szög mérete attól fog függni, mekkora rádiuszú az adott kerület.
Ha viszont úgy értetted, hogy az adott (felvetéskor még pontszerű, de most már, mivel kerülete van, nem az) test kerülete akkor leeht csak Planck-hossznyi, ha rádiusza A pi-vel megfelelően számolva kisebb, ugyebár Planck-hossznál kisebb méretet meg nem értelmezünk.
Szóval valahol, valamin mindig bukik a morfondírozás.
Jó kis elmejáték, de a fizika rendesen megszabja a játszótér határait.
Most felmerült bennem a gondolat: nem azért válik értlmetlenné ez a szög-téma és sok egyéb ilyen próbálkozás, mert simán SZÁRMAZTATOTT mennyiséggel próbálkoztok?
A szög bármilyen definíciója távolság-mértékből "készül", a 3D-s terünk Planck-értéke, a Planck-távolság már megvan, mindenképpen ebből próbálunk valamit kibuzerálni.
Van egy 3 tér- és 1 idődimenzióval rendelkező univerzumunk, ennek megfelelően van egy Planck-távolságunk meg egy Planck-időnk, ha van még bármi, amit érdemes Planck-értékként megadni, az valami olyan kell hogy legyen, ami nem simán ebből van származtatva, ettől független skalár, pl. tömeg.
Mondjuk ezen az alapon a mégiscsak definiált létező származtatott Planck-egységek is értelmetlenek. Legalábbis nincs igazán közül a Planck-hossz és idő értelméhez.
Ha a Wikin megnézitek ezeket, látható lesz, hogy ebben tulajdonképpen igazam van, megnézve a származtatott egységeket, azok éppenséggel NEM az adott mennyiség legkisebb egységei, hanem valószínűleg a legnagyobb lehetséges mennyiségei.
Oda is biggyeszthetnénk a sora Planck-sebesség néven a fénysebességet.
Arra mindenesetre jó ez a játék, hogy le lehet ülni gyönyörködni abban, hogy ez a még félkész fizikánk is milyen remek konzisztens kis rendszer.
:)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!