Lehetséges, az Ősrobbanás azért történt meg, mert egy halott univerzum véletlenül kiugrott a teljes entrópiából?
Jelenleg a tudomány által leginkább elfogadott elmélet az Univerzum jövőjére az, hogy előbb-utóbb minden beáll egy azonos hőmérsékletű állapotba, nem lesz többé energiaátadás.
Először kihunynak a csillagok, majd elpárolognak a fekete lyukak, és ezen folyamatok olyan sok ideig fognak tartani, hogy a véletlenszerű kvantumesemények minden szervezett állapotban lévő anyagot (megmaradt fagyott bolygókat, aszteroidákat, de még a protonokat is) szétpárologtatnak alapvető alkotóelemeikre.
Ezután jön az úgynevezett Sötét Kor, amiben látszólag semmi sem fog történni. Az Univerzumban nem maradt anyag, mindenhol egyforma hőmérséklet van, csak a tovább már nem bontható elemi részecskék maradtak meg. Az Univerzum egy zárt rendszer, tehát nem vesztett semennyi energiát, épp csak ez az energia beállt egy mindenhol állandó egyensúlyba, így a hőtan szerint már nem végezhető munka.
A Sötét Kor lényegében végtelen ideig tarthat, ezalatt a megmaradt elemi részecskék mindenféle állapotot kipróbálhatnak, sőt statisztikailag végtelen idő alatt előbb-utóbb minden állapotnak el kell jönnie. Arra is van elméleti lehetőség, hogy ezen kvantumfluktuációk egy része CSÖKKENTI, nempedig növeli az entrópiát. Egyesek szerint egyes viszonylag kevés részecskéből álló gépek (pl. a sejtek mitokondriumai) időnként véletlenül így működnek, pár pillanatig "visszafelé járnak" entrópiát csökkentve.
Mi van, hogyha az Ősrobbanás annak a következménye volt, hogy egy ilyen halott, termodinamikai egyensúlyba került univerzumban véletlenül az elemi részecskék fordított entrópiába kapcsoltak, vagyis kiugrasztották a halott univerzumot ebből az állapotból?
válasza: válasza:Őszintén szólva nekem jobban tetszik az az elmélet hogy 2 teljesen független dimenziójú (téridőjű és tartalmú) tér, valahol összeért és a kettő konvergenciája okozta az ősrobbanást.
Egyetértek elsővel hogy ha már valami ennyire elsimult akkor az egész egyszerre már miért is ugrana ki ebből?
Arról meg ne is felejtkezzünk el hogy te is írtad hogy energiát nem vesztett mert zárt. Viszont tágult és a végtelen időben is tágulni fog azaz még ott is egyre ritkább lesz ami benne megmaradt. Ez folyamatosan negatívan fog hatni reá energetikai szempontból!
(Már ha egyáltalán téridőnek tekinthető amiben nincsen semmi, mert csak téridő tágulhat.)
Viszont ahogy a bejegyzésem kezdtem, ebbe az "ürességbe" beleérhet egy másik energiával teli dimenzió, és a keletkezett "lyukon" át egy nagy adag energia belefröccsenhet ebbe a kiürült térbe. Ez tulajdonképpen az ősrobbanás megismétlődése lenne. De ami ott abban a fröccsenésben kialakul soha semmilyen módon nem szerezhet tudomást arról ami rajta kívül van, azaz előzőleg már elsimult izéről.
"Egy olyan halott univerzum, amelyben semmiféle részecskemozgás, semmiféle hőátadás, energiaáramlás nem történik, honnan venné az energiát ahhoz, hogy kiugorjon ebből az állapotából?"
Leírtam a kérdés magyarázatában. A kvantumrészecskék időnként spontán csökkentik az entrópiát, és akár időnként a testünkben lévő mitokondriumok is csinálják. Egy sok atomból álló nagy gépnél, mint egy gőzgép vagy egy autó, persze már nem észrevehető a hatás.
Azonban, ha eljött a hőhalál, tehát szó szerint nincs egyetlen egy hely sem az Univerzumban, ami más hőmérsékletű legyen, mint a többi, abban drámai hatása lenne annak, ha egy elemi részecske spontán melegebbé vagy épp hidegebbé válna, kizökkentve az Univerzumot a mindenhol állandóra beállt hőmérsékletből.
válasza:Nem,mert értelmezhetetlen, hogy az ősrobbanás előtt, mivel a tér és az idő elválaszthatatlan.
Hacsaknem vezetünk be egy abszolút idő-jellegű fizikai mennyiséget a saját univerzumunkon kívüli szemlélő szemszögéből.
De az nem volna ugyanaz, mint amit mi időnek mondunk, valójában egy igen absztrakt fizikai mennyiség volna.
válasza:"Az Univerzumban nem maradt anyag, mindenhol egyforma hőmérséklet van"
A hőmérséklet anyag nélkül értelmezhetetlen. A hőmérséklet definíció szerint fizikai szempontból a termodinamikai hőmérséklet az anyagot felépítő részecskék átlagos mozgási energiájával kapcsolatos mennyiség.
Ha nincs anyag, nincs hőmérséklet.
"A hőmérséklet anyag nélkül értelmezhetetlen. A hőmérséklet definíció szerint fizikai szempontból a termodinamikai hőmérséklet az anyagot felépítő részecskék átlagos mozgási energiájával kapcsolatos mennyiség.
Ha nincs anyag, nincs hőmérséklet."
Úgy értettem a nincs anyagot, hogy nem léteznek protonok és neutronok, és ezekből összeállt atomok, csak kvarkok, elektronok, és egyéb alapvető részecskék.
válasza:"Leírtam a kérdés magyarázatában. A kvantumrészecskék időnként spontán csökkentik az entrópiát, és akár időnként a testünkben lévő mitokondriumok is csinálják. Egy sok atomból álló nagy gépnél, mint egy gőzgép vagy egy autó, persze már nem észrevehető a hatás. "
Oké, hogy kvarkszinten ez tök jól működik, de írod is, hogy egy sok atomból álló akárminél ez már nem észrevehető. Akkor mitől lenne észrevehető, számottevő ennek a mértéke univerzumnyi méretekben?
"Úgy értettem a nincs anyagot, hogy nem léteznek protonok és neutronok, és ezekből összeállt atomok, csak kvarkok, elektronok, és egyéb alapvető részecskék."
Kvarkok akkor léteznek önmagukban, amikor túl sok energia koncentrálódik egy adott helyen ahhoz, hogy az anyag atomos formában létezhessen. Egy pusztán kvarkokból álló univerzumnak óriási az átlagos energiatartalma egy, a miénkhez hasonló, főleg atomokból álló univerzumhoz képest. Mint amilyen a miénk volt az ősrobbanást követő párszázezer évben, az ősrobbanás mai modellje szerint.
Vagyis a protonbomlás mellékterméke nem szabadon lebegő kvarkok, hanem gammasugárzás, tehát gamma energiájú fotonok?
Ez viszont gáz, mert a kvarkok nem bonthatóak tovább kisebb részecskékre, azaz nem lehet két-három valamiből "összerakni" egy kvarkot. Ezek szerint esély sem lesz rá, hogy leptonokon és bozonokon kívül más is maradjon az Univerzumban, hacsak a véletlen kvantumesemények nem generálnak valahogy spontán kvarkokat.
válasza:"egy sok atomból álló akárminél ez már nem észrevehető. Akkor mitől lenne észrevehető, számottevő ennek a mértéke univerzumnyi méretekben?"
Lehetséges, hogy a mi, nem sok entrópiával rendelkező világunkban annyi féle esemény történik, hogy ezek a véletlen kvantumesemények kinullázzák egymást.
Mit számít, hogy egy kvark egy lepkefing ezredrészével megegyező energiát időnként visszafordít az entrópiából, amikor csillagok égnek, nóvává robbannak, a bolygók melegek, az űr hideg, ontják a fekete lyukak a Hawking-sugárzás, valóban.
Azonban, ha már beállt a teljes entrópia, azt még egy ilyen kis lepkefingnyi energialöket is jól megkavarhatja, főleg hogy ilyenkorra a bonyolult struktúrák hiánya miatt a klasszikus fizika törvényei összeomlottak, és a kvantumfizika törvényei váltak dominánssá makroszkópikusan.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!