A naptárreformnak köszönhetően a Gergely-naptár a csillagászati naptártól 3000 évente tér el egy nappal. Ebben a föld forgásának a változása is benne van átlagosan, vagy ez csak az oszthatósági különbözet?

Ezt a 3000-et honnan vetted? A Gergely-naptár a mai általánosan használt naptár 4 évente tér el egy nappal, ez a szökőév. Évente egy nappal több van az évben a korrekció miatt.

[link]

Egyrészt a föld forgásának lassulása nagyon kis mértékű, évszázadonként 2,3 millimásodperc. 3000 év alatt ez 69 millimásodpercet jelent, amin nincs mit kompenzálni.

Másrészt a föld forgásának lassulása miatt egyre kevesebb napból áll egy év, hiszen egyre hosszabb egy-egy nap. Kb. 2-3 millió év múlva már pontosan 365 napból fog állni egy év, így nem lesz szükség szökőnapokra, szökőévekre. Ergo az idő előrehaladtával egyre kevesebb és kevesebb szökőnap kellene, a szökőnapok száma nem lenne független egy adott időpillanattól – időszámítás kezdetétől – eltelt időtől. Márpedig a Gergely-naptár esetén 400 év 146 097 napból áll, akár 2018-et írunk, akár 4678-at.

Tehát a válasz az, hogy Föld forgásának változását nem veszi figyelembe, mert az bőven elhanyagolható pár ezer éves időtartam alatt. A Gergely-naptár kizárólag jelenlegi év és nap hosszának irracionális arányát próbálja egy szisztémával egy racionális számmal közelíteni.

Egy valódi év hossza 365,2421897… nap.

A julián naptárban átlagosan egy év hossza 1461 / 4 = 365,25 nap. Az a baj, hogy itt már 128 évenként összejön egy napnyi eltérés. (Lásd lentebb a vallástörténeti adalékot, hogy ez miért volt nagyon nagy baj.)

A Gergely-naptárban átlagosan egy év hossza 146 097 / 400 = 365,2425 nap. Itt már 3320 évente csúszik a naptár egy napot a napéjegyenlőséghez képest. Ez talán nem igényel további korrekciót. 3320 évente kibírunk egy „manuális” korrekciót, mondjuk 4782-ben – bár a Gergely-naptár szerint szökőév lenne –, nem lesz szökőév.

Érdekes adalék vallástörténeti oldalról. Miért volt kardinális kérdés a naptár az egyház számára? Azért, mert a legfontosabb keresztény ünnep, a húsvét a tavaszi napéjegyenlőséghez, a hét napjához és a holdfázishoz kötött. Ennek az időpontja nem volt mindegy, mert akkor az időpont helyességének spirituális, „mágikus” jelentősége volt. Ráadásul a mezőgazdasági tevékenységek időpontját is a húsvéthoz igazították, ami praktikus problémákat is jelentett. (Úgy tűnik ezt felejtette el az egyház mára, mert II. János Pál pápa egyszer úgy nyilatkozott, hogy semmi probléma nem lenne egy naptárreformmal, öröknaptárral. Márpedig az öröknaptár lényege az, hogy nem függ az évtől az, hogy melyik napra esik vasárnap, azaz felborítja a hét napjainak ciklikusságát. Gergely pápa viszont úgy nyúlt bele a naptárba, hogy 1582 október 4 csütörtök után október 15 péntek jött, a hét napjainak ciklikusságát nem törte meg.)

Viszont Gergely pápa csak 10 napot korrigált, holott a julián naptár bevezetéséhez képest 12,7 nap eltérés adódott össze 1582-ig. Ennek az az oka, hogy a húsvét problémaköre már a niceai zsinaton, 325-ben is előkerült. A probléma úgy merült fel, hogy voltak, akik a tényleges napéjegyenlőség időpontjához képest számították a húsvét időpontját, voltak viszont olyanok, akik egy addigi hagyományban rögzült naphoz képest. A niceai zsinat nem a naptárat korrigálta, hanem a hagyományban rögzült időpontot írta felül, rögzítette, hogy a tavaszi napéjegyenlőség időpontját – az akkor elvégzett mérésnek megfelelően – március 21-nek kell venni. Magyarán nem a naptárat korrigálták a napéjegyenlőséghez képest, hanem a napéjegyenlőség időpontját korrigálták a naptárhoz képest.

Ebből következően valószínű, hogy a hagyományban rögzül napéjegyenlőség időpont március 24. lehetett, a julián naptár bevezetése környékén, illetve Jézus születése környékén valóban ekkor volt a tavaszi napéjegyenlőség időpontja. A niceai zsinaton az addigi eltérést tehát kompenzálták, de a probléma okát nem szüntették meg. Gergely pápa pont ezért korrigált annyit, hogy a tavaszi napéjegyenlőség március 21-re kerüljön vissza – és nem március 24-re –, ezért kellett csak a niceai zsinatig, azaz 1257 év csúszását korrigálnia, ami 10 nap.

Viszont a fentiek miatt a téli napforduló is december 24-re eshetett Jézus korában. Ismerős dátum. Jézus születése ünnepének időpontját tudatosan választottak meg úgy, hogy az a téli napfordulót ünneplő pogány szokásokat írja felül, és ezért került a hagyományban december 24-nek tartott időpontra. Illetve szimbolikusan, analogikus gondolkodással Jézus születése és a fény újraszületése egybeesett. Csakhogy a niceai zsinat miatt ma nem esik egybe a téli napforduló a szenteste napjával, pont azzal a három nappal csúszik el, amit a niceai zsinat korrigált.