A hó a fehérebb vagy a hófelhős ég? Miért? Részletek lent:

a fényáteresztés és a fényvisszaverés tök más dolgok

ha az üvegtető alól nézel 10cm vastag havat, akkor a nappali égbolt világosabb lesz, akármilyen sötét felhő van

Teljesen jogos kérdés, de igazából meg is válaszoltad. Egyenletesen borult ég esetén a fejed feletti, zenit körüli rész a legfényesebb. Innen származik a körülötted levő hótakaróra eső fény legnagyobb része is. Amikor viszont összehasonlítod az ég és a hótakaró fényességét, az ég alját nézed, az onnan érkező fény hosszabb utat tesz meg felhőben, levegőben egyaránt, így sötétebbnek látszik.

Ez az elméleti magyarázat, de holnap azért kipróbálom egy tükörrel (feltéve, hogy nem múlik el addigra sem a borult idő, sem a hó).

#1

Nem tök más. Nem egymástól független jelenségek. Az áteresztett és visszavert intenzitás még EGYÜTT sem lehet nagyobb, mint a beérkező intenzitás, nemhogy a visszavert intenzitás önmagában... A megvilágított test nem lehet fényesebb, mint a fényforrás maga (kivétel fluoreszcens anyagok bizonyos hullámhosszon - de a jégkristály nem fluoreszcens anyag).

" A megvilágított test nem lehet fényesebb, mint a fényforrás maga "

Megvilágított test a hó és a felhő is, fényforrás a nap.

Szerinted a fényforrás a felhő?

Akkor borús időben, amikor sötétszürke felhők vannak nem lehet fehér egy papírlap? Nem lehet világosabb a felhőknél?

Az előző hozzászólást még a #3-as kérdésre írtam.

#4,

"Megvilágított test a hó és a felhő is, fényforrás a nap.

Szerinted a fényforrás a felhő?"

Írjuk le úgy a jelenséget, hogy a Napot tekintjük fényforrásnak.

Ráesik a napfény a felhőrétegre. Mi történik?

- egy bizonyos hányad visszaverődik

- a maradék egy része elnyelődik

- a maradék lejut a felszínre (ezt látod, ha felnézel az égre, ez fogja megvilágítani a havat, épületeket, mindent)

Ráesik a felszínre jutott fény a hórétegre. Mi történik?

- egy bizonyos hányad visszaverődik (ezt látod)

- a maradék egy része elnyelődik

- a maradék bejut a hóréteg alá (és ha üvegtetőd van, akkor az üvegtető alá)

Világos? Borult időben a felszíni tárgyak gyakorlatilag az égboltot érzékelik fényforrásnak, nem magát a Napot, mint világító gömböt.

"Akkor borús időben, amikor sötétszürke felhők vannak nem lehet fehér egy papírlap? Nem lehet világosabb a felhőknél?"

Lehet fehér, mert mint kitárgyaltuk, a fehér (nagyon világos szürke) az agyunkban születő relatív érzet. De nem lehet világosabb az égboltnál (ha az égen világosabb és sötétebb felhők is vannak, a sötétebb felhőknél lehet világosabb, illetve az ég aljánál is lehet világosabb). Ugyanaz a magyarázat, mint a hó esetén. A papír anyagához titán-dioxidot adalékolnak, ami nagyon jól szórja a fehér fényt, sokkal jobban, mint a felszíni tárgyak. Emeld fel a papírlapot a fejed fölé, és így hasonlítsd össze.

A hó fehér. És erős napfényben még szikrázik is. Azonban erősen borongós időben korántsem olyan fehér. Nincs annyi fény, amit visszaverjen, mint napsütésben. De azért is fehér, mert a szerkezete olyan, hogy képes a fény túlnyomó részét visszaverni.

A felhő (akár a hófelhő) színe is lehet fehér. Amit te látsz, az a felhő nappal átellenes oldala, tehát árnyékban van. Direkt fény nem esik rá, csak visszaverődött. A felhő felső, nap felőli oldala lehet fehérebb, mint a hó. Ennek az is oka, hogy magasabban van. A szürke felhőnek meg az, hogy egészen más a szerkezete, nem visszaver, hanem elnyel.

A fényt a levegő elnyeli. A téli párás sokkal jobban, mint a nyári száraz. A "horizonton" álló ház sokkal közelebb van, mint a horizont. Továbbá a horizont csak távolról olyan egységes, valójában bokor, fa, ház és minden, ami távoli és alacsony. És azok nagyon eltérően verik vissza a fényt, továbbá nem egyszínűek, a vastag levegőréteg nemcsak elnyeli egy részüket, hanem betükröződik mindenféle más dolog is.

Az "ég alja" meg "teteje" teljesen más dolog. Sötétebbnek te látod, aki ott van, ugyanolyannak látja, mint te azt, ami melletted van. Az "ég" valójában nincs. Van egy csomó levegő, amit látsz, mögöttük a semmi, ami nem ver vissza semmit. Te pedig ezt a sokféle levegőt látod, és a nap állásától függően más színűnek érzékeled. Érzékeled, de nem más színű.

A lemenő nap környéke vöröses. Az átellenes pont szürkés. De a nap irányában 50 km-rel lévő ember számára az a szürke, ami neked vörös (feltéve, hogy sík vidékről van szó).

Na, tegnap ideálisak voltak a körülmények egy demonstratív fényképezéshez.

1.

[link]

Ezt látjuk segédeszköz nélkül. Eltűnődünk, hogy ha az égből érkező fény világítja meg a hótakarót, akkor hogy az ördögbe lehet az utóbbi világosabb?

2.

[link]

Behoztunk a látómezőbe egy tükröt, melyet nagyjából a zenit felé (az "ég teteje" felé) irányítottunk. Innen származik a környezetünkre eső fény döntő része, és megnyugodhatunk, világosabbnak is látszik, mint a hótakaró.