A vírus gazdatesten kívül is tud mutálódni, vagy önállóan képtelen rá?

1. Nem maradsz örökre immunis. Ezért vannak pl ismétlő oltások bizonyos esetben. A szervezet immunreakciója a vírusokra ennél azért jóval bonyolultabb mint az, hogy egyszer leküzdöttem és onnantól védett vagyok.

2. A vírus önmagában gazdaszervezet nélkül nem szaporodóképes (mondhatjuk életképtelen) mivel általában RNS vagy DNS lánc amelynek fehérjékből álló burok (peplon) fed. A mutáció általában a gazdaszervezetben töltött idő alatt megy végbe mivel azzal "gyártatja" le magát. Ha ott éri valamilyen hatás erre válaszolhat mutációval a vírus. Külső hatás lehet viszont valmilyen elektromágneses sugárzás (pl: gamma sugárzás) is de a változások érzékelhetően a szaporodás alatt történnek. Csak úgy magától nem mutálódik a vírus...mindig kell valamilyen környezeti vagy élettani hatás amely ezt kiváltja. Ha megváltozik bizonyos lényeges tulajdonsága az adott vírustörzsnek akkor természetesen az immunrendszernek is meg kell újra tanulni az ellene való védekezést. Legjobb példa az influenzavírus amely évről évre változik. Ez nem feltétlenül mutáció, csupán alkalmazkodás ahhoz hogy az immurendszerúnk ne tudja kónnyen leküzdeni. Nevezhetjük életösztönnek is. :-)

Létezik olyan betegség, elég sok, amelyikre nincsen semmiféle immunitás. Pl. a nemi betegségek egy része.

A vírus természetesen mutálódik sejten kívül is, de ez téged nem zavar, mert ezek a példányok általában tönkremennek.

Speciel pont az influenza olyan, hogy ha egyszer egy törzset leküzdöttél, akkor azon a télen UGYANAZT a törzset már nem kapod vissza (pontosabban megfertőz ugyan, de nagyon gyorsan legyűröd: HA működik az immunrendszered, nem gyengült le pl. egy másik fertőzéstől, stb).

Viszont jövőre az a törzs már sehol se lesz, teljesen mások terjednek.

Nem hiszem, hogy kizárható lenne, hogy a szervezeten kívül a vírus mutálódhasson. Az biztos, hogy nagyon kicsi az esélye. Egyrészt a legtöbb mutáció az örökítőanyag lemásolása során történik. Ez érthető módon élő szervezeten kívül nem mehet végbe. Másrészt a sejten kívül (a virionban) a vírus örökítőanyaga szorosan be van csomagolva, jól védett, így valószínűleg viszonylag nehezen változtatható. De azt nehezen tudom elképzelni, hogy egyáltalán ne változhatna (bár sajnos semmi konkrétat nem találtam erről). Az biztos, hogy a mutációk száma elenyésző a sejten belülihez képest (ha egyáltalán van).

Az már előttem leírták, hogy az immunitás nem marad meg akármeddig.

#1

"Ez nem feltétlenül mutáció, csupán alkalmazkodás ahhoz hogy az immurendszerúnk ne tudja kónnyen leküzdeni."

De, az új változatok mutációval jönnek létre. Az alkalmazkodás a szelekció következtében megy végbe, ami viszont nem "tud" új változatokat létrehozni (csökkenti a változatosságot), hanem csak a meglévő változatokra hat.

"Nevezhetjük életösztönnek is."

Nem sok értelme annak nevezni. Eleve "életösztön" kifejezést tudtommal nem szoktak a biológiában használni (legfeljebb talán a pszichológiában). Az ösztön (legalábbis egy elfogadottabb definíció szerint) öröklött viselkedést jelent. Vírusoknál elég érdekes viselkedésről beszélni. Az alkalmazkodás egy evolúciós folyamat következménye, semmiképpen nem viselkedés.

#6

"A mutációt illetően csak annyi hozzáfűznivalóm van hogy a természetes szelekció hatása nem mindíg releváns mert az alkalmazkodáshoz nem kell minden esetben az örökítő anyagnak is megváltozni."

Az igaz, hogy az egyes egyedek is tudnak alkalmazkodni a környezetükhöz. (De ez semmiképp nem összekeverendő az evolúciós alkalmazkodással, adaptációval, amire leggyakrabban érteni szoktuk biológiában az alkalmazkodik kifejezést.)

Ugyanakkor az influenzavírusok esetében épp evolúciós alkalmazkodásról van szó, azaz az új változatok itt éppen mutációval alakulnak ki.