Amerika felfedezés után hogyan és miért lett Észak-Amerika gazdag a Dél-Amerika viszont szegény földrész?

erről a Kraftidioten című norvég film jut eszembe. A filmben az egyik szereplő is felveti, hogy a legfejlettebb országokban kurrva szarr az éghajlat. Pl. Norvégia, Svédo. Svájc, Kanada. Muszáj mindent határidőre elvégezni, mert minden évben jön a kemény tél. Ha a betakarítással késnek 1 napot, oda az egész.

A melegebb országokban viszont egyszerűen nincs motivációja az embernek, mindent lehet halogatni, mivel ha ma nem szedem le a banánt, majd holnap leszedek egy másikat. Ez megfigyelhető Európán belül is: lásd Spanyolország, Dél-Olaszország, Görögország.

Az éghajlati kérdéseken túl vannak más összetettebb okai is ennek. De először inkább arra válaszolok, hogy miért nem egynemű az egész?

Miért kéne egyneműnek lennie? Amerika hatalmas kontinens, ahogy a sokkal kisebb Európa sem egynemű, úgy Amerika sem.

Látni kell azt is, hogy teljesen más hatalmak gyarmatosították a két felét a kontinensnek. Közép-és Dél-Amerkát a spanyolok (portugálok), akik katolikus, középkoriasabb, tekintélyelvűbb hozzáállást képviseltek. Ezzel szemben Észak-Amerikában a puritán, munkaelvű protestantizmus hódított inkább teret. Ez az ellentét és világnézeti különbség Európában is megfigyelhető volt a katolikus és a protestáns országok között.

Ezenkívül északon (bár ez nem független az eddig elmondottaktól) a fejlett orzságokból jött telepesek az önkormányzatiság és felvilágosodás eszméit hozták magukkal, míg délen bennszülötteken uralkodott a fehér félfeudális kaszt. Teljesen más világfelfogás ez a kettő, kb. igaz az, hogy Európában is az egyik az északi, hidegebb éghajlaton élőket, a másik pedig a mediterrán térségben döglő embereket képezi le.

Utolso tok jol leirta. En meg azt is hozzatennem, hogy Eszak-Amerika egyszeruen alkalmasabb volt arra, hogy infrastrukturat epitsenek ki. Nagyon sok a hajozhato folyo (a Mississippi pl ilyen szempontbol az egyik legalkalmasabb folyo a vilagon a kereskedelemre), lehet arut szallitani, vannak nagy, nyilt teruletek, van faanyag, erc. Konnyu volt vasutat epiteni, vasutak menten konnyu volt varosokat letrehozni, ahol termelhettek, es igy tovabb. Es akkor erre jonnek a kulturalis kulonbsegek, amikrol az elozo irt.

Del-Amerika nagyresze ezzel szemben sokkal nehezebben megkozelitheto, nem veletlen, hogy a partok menten alakultak ki a telepulesek. Az amazonasi esoerdo egy irdatlan dzsungel, sok betegseggel, es egy olyan folyoval, ami a hegyekbol a dzsungelen at folyik. Az Andok meg egy athatolhatatlan hegysegrendszer, meg ma is fedeznek fel Peruban uj telepuleseket. Argentina van relative a legjobb helyen, de ott meg delnek haladva leszukul a fold es nagyon lehul a klima. Szoval hiaba latsz a terkepen egy nagyon nagy teruletet (pl. Brazilia), az valojaban olyan, mint egy sziget, mert a tulnyomo resze athatolhatatlan dzsungel.