Most hogyan van ez a tüzelés a neuronoknál?

A V_th a küszöb, ezt valami kiváltja, ez lehet külső inger, egy másik neuron (szinapszison át) vagy az adott sejt spontán aktív ioncsatornái. És az akciós potenciál (AP) felszálló száráért felelős fő csatorna (általában gyors, feszültségfüggő Na+-csatorna) küszöbét (V_th) kell elérni. Aztán az AP csúcsa után jön a repolarizáció, és a potenciál visszatér a nyugalmi értékre (V_rest, ez negatívabb, mint a V_th). A V_restről a potenciált fel kell emelni valahogy a V_th-ra, hogy kialakuljon az AP. Ennek módját ld. a 2. mondatban.

Aztán ha egy neuronban adott frekvenciával ismétlődnek az AP-k, azt hívjuk tüzelésnek.

A Fig.1. nem egy folyamatosan tüzelő neuront mutat, hanem csak egyetlen AP-t.

Itt a V_rest érték az alapvonal, innen indulunk. Aztán a felszálló szár lapos kezdete (0-0,5 msec között) lenne a küszöböt kiváltó inger (valószínűleg EPSP, ez még nem is feltétlenül vált ki AP-t, ha nem érné el a küszöböt). 0,5-től meredekebbé válik az emelkedés (a szölettörés felel meg az y-tengelyen a V_th értékének), ott már kinyíltak az AP felszálló szárát létrehozó gyors Na+-csatornák, onnantól a meredek felszálló szár a gyors depolarizáció. A csúcsra érve aztán a Na+-csatorna (inaktivációs kapuja) bezárul, további Na+-kiáramlás nem lehetséges. De közben a K+-csatorna egyre jobban kinyílt, a K+ így elkezd kimenni, és a neuron repolarizálódik. Így végül visszaáll a nyugalmi potenciál (V_rest) értékre vagy kapásból (akkor nincs hiperpolarizáció a végén), vagy egy kis hiperpolarizációt követően (mint az ábrán). Aztán huzamosabb ideig úgy marad, várja a következő impulzust.