Hogyan került ez a sok víz a Földre?

Az a helyzet, hogy víz meglepően sok van a világegyetemben.

Az üstökösök túlnyomó részt ebből állnak. Az aszteroidák is sok esetben jelentős vízmennyiséget hurcolnak.

Az óriásbolygók légkörében is van sok.

[link]

A jelen elfogadott vélemény szerint (és ezt meteorok víztartalmának a földi vizekkel való összevetése is igazolja) főként meteoritok és üstökösök látták el a Földet a vízkészletével és mindez akkor történt, mikor már elég stabil légkörrel és valószínűleg mágneses térrel is rendelkezett már, amelyek megakadályozták a víz elszökését.

(Mert a Föld valószínűleg elég sok vizet tartalmazott már keletkezéskor, de ezt fiatal korában el is vesztette).

Igazából az a sok víz ilyen sok:

[link]

[link]

"A Nap második vagy harmadik generációs csillag, mivel a Naprendszer korábbi – szupernóvaként elpusztult – csillagok maradványaiból jött létre. Ezt bizonyítja a nehéz elemek (vas, arany, urán stb.) jelenléte a Napban, ugyanis ezek az anyagok jellemzően szupernóva-robbanások során, vagy első generációs csillagokban alakulnak ki."

Tehát a Naprendszerben emiatt vannak héliumnál nehezebb elemek.

Ugyanakkor:

"A Nap tartalmazza a Naprendszer anyagának 99,8%-át. 73,5%-ban hidrogénből áll"

Tehát a naprendszer anyagának döntő többsége hidrogén és hélium.

A maradék a többi elem.

Ez a maradék azért ahhoz elég, hogy a 4 kőzetbolygót és a többieket felépítse.

Kérdező wad a 2-es hozzászólásában erre gondolt:

[link]

Az oxigénre visszatérve, a Földön lévő oxigén atomoknak csak töredéke van a vízben, levegőben, a többség Si, Al, Fe, Ca, Mg oxidokban van!

Tehát sokkal több oxigén van a Földön, mint ami a vízben van: az EGÉSZ Föld 49 ill. 31 %-a oxigén. (atom%, tömeg%)

7-es jól írta, hogy igazából a földünk nagy része Oxigén atomokból áll (szinte az összes ércben ott az oxigén atom) még a homok a talpad alatt is szilikát-oxid

Ami viszont mégfontosabb, hogy a bolygónk nagy tömegű, és emiatt csak a hidrogén és a hélium tud kilépni az atmoszférából (kritikus sebesség átlépése)

De ekkor felvetődik kérdés, hogy mégis miért nem tűnt el a földről az összes hidrogén? Azért mert vízmolekulát alkotva stabil állapotba lép. Ekkor felvetődik a kérdés, hogy de pedig UV fény hatására a víz molekula képes lebomlani (photoelectrolysis), aminek eredménye, hogy hidrogén gáz keletkezik (ami ugyancsak elszökne). Ekkor jön szóba a légkörünk speciális adottsága, mégpedig a nitrogén.

Ebből pedig az a kérdés vetődik fel, hogy miért nincs több bolygónak nitrogén légköre? Ez a kérdés félig igaz, mert csak bizonyos vastagságú légkör kell (függ naptól való távolság, bolygó szögsebességtől, gravitáció ereje), ha pedig folyadékként megjelenik a víz, akkor gázként is.

Ha vesszük a Marsot, az ottani légkör CO2 alapú, de a gravitáció 1/3-a földnek közel 2-szeres mol/g-al. Ennek eredménye, hogy a nitrogén szépen elszállt (felgyorsult ,mert avogadro megköveteli)

Maradt a co2 +egy kis mennyiségű nitrogén a legmagasabb ponton főleg felső rétegek, ahol nem volt elég útja gyorsulni.

Na most ha terraformálni akarnánk a Marsot, na az egy érdekes kisérlet lehetne.

(Elütésekért elnézést kérek, tabletről írok)

Ha pedig azt kérdezed a Marson miért van jég, a válasz, hogy a leghidegebb pontokon van, akár a földön.

[link]

Pont ott, ahol nem éri hő. (Nyilván más a nyomás, más az olvadási hőmérséklet)

Érdekes mi?

Amelyik holdra gondolhatsz az a Európa.

Ezen kívűl még a Ceres, mint törpebolygó is szóbajöhet, noha túl messze vannak a naptól.

[link]

Szóval ez egy érdekes téma, amit jelenleg sok találgatás övez.