Elképzelhető, tárgyak hangfrekvenciával való lebegtetése egy nap nagyobb léptékben is működni fog?

Előző, te mit keresel itt?

Ez ezotéria. Leszel szíves ezt oda írni.

1) Elképzelni sok mindent lehet. Ám ha csak nem támad valakinek egy nagyon jó ötlete, nem valószínű. ( #1 válasz )

Talán, ha ultrahanggal próbálkoznának nem süketülne meg mindenki a környéken.

2) Tisztázzuk az alapfogalmakat! A frekvencia a hang egy tulajdonsága. Nem az lebegtet, hanem a hangnyomás.

3)Rosszul választod meg az olvasmányaidat! " Ma sem tudnánk megmozdítani" - Ez a hiszékenység-ipar egyik kedvenc hazugsága.

Nézd meg ezt:

[link]

Az általad említett 125 tonnás kőből akár 25 darabot is megemel egyszerre.

A hidraulikus hengerekről nem is beszélve.

Miért van itt ennyi tanulatlan és naiv ember?

Ennyire csapnivaló lenne a képzésünk?

Ez így igaz. Erre írtam az első választ.

De ezek után azt képzelni, hogy egy ősi társadalom ezt használta, nagyon-nagyon súlyos butaságra vall.

Arról már nem is beszélve, hogy köveket sokkal egyszerűbb a földön mozgatni, és pl. a Húsvét-szigeti szobrokat tudjuk is, hogyan mozgatták.

"Egyébként jó a kérdése a kettes válaszolónak, hiszen egyértelmű, hogy a primitív inkák nem mozgathattak ekkora, és ennél jóval nagyobb köveket."

Neked lehet, hogy ez egyértelmű, de aki ért a fizikához és van némi ismerete a tudománytörténet terén, annak ez nem teljesen egyértelmű. Sőt, inkább fogalmazzunk úgy, hogy az ilyen ember számára egyértelmű, hogy az inkák minden további nélkül odavihették azokat a köveket. Inkább csak az nem teljesen egyértelmű, hogy melyik módon a lehetségesek közül.

"Olvastam, hogy van 125 tonnás kő is beépítve egyik falba. Na ezt megmozgatni lehet, hogy még ma sem tudnánk."

Hát, kellő eszközök, vagy fizikai ismeretek hiányában tényleg nem. Pedig nem kell hozzá sok dolog, csak a már említett daru. De kisebb is jó, nem kell olyan bazi nagy. Egy relatíve kis autódaru is fel tud emelni ekkora tömeget. ( [link] )

De ugye ilyennel az inkák nem igazán rendelkeztek még. Ők rájöttek, hogy nem kell az ilyen bazi nagy köveket a levegőbe emelni ahhoz, hogy arrébb tudják vinni. Nekik elég volt hozzá pár kötél, farönk, meg egy maroknyi ember összehangolt munkája. ( https://www.youtube.com/watch?v=J5YR0uqPAI8&t=65s ) Itt mindjárt 5 különböző módszert is láthatsz, amivel meg lehet mozgatni ilyen súlyos tömegeket ókori technológiával.

"De mindenesetre ezt most hagyjuk, maradjunk a tudományos bizonyítékoknál,"

Igen, ez jó lenne, ha már a Természettudományok topicba írod ki a kérdésedet. Az ezós részt hagyd meg inkább az Ezotéria rovatnak. (Egyébként szerintem ez a kérdés az alkalmazott tudományokba való, de részemről itt is elfér.)

"De most a frekvenciával való lebegtetésben mi nem tudományos?"

Abban semmi nincs, ami nem tudományos. A 72%-os szerintem arra a misztikumra gondolt, amivel az inkákat és azok köveit akarod felruházni.

-----

De maradjunk az eredeti kérdésnél: elképzelhető, sőt, nem csak elképzelhető, hanem megvalósítható is. Csak erősebb amplitúdójú hangot kell kreálni hozzá, ahogy már írták. Ami minden további nélkül lehetséges.

Egy a bibi: túl sok a veszteség az ilyen jellegű lebegtetés esetében. Egyszerűen nem gazdaságos hangnyomással lebegtetni. A hangnyomás ugyanis a távolsággal négyzetes arányban csökken, tehát csak viszonylag rövid úton lehet tömeget mozgatni hangnyomásos lebegtetéssel. Így aztán hosszabb távon haladnia kell a hanggenerátornak is a lebegtetett cucc mögött. De akkor meg már érdemesebb egy teherautó platójára rakni azt a tömeget, az nem olyan hangos, nem olyan drága és nem emészt fel annyi energiát sem működése közben.

Szóval a hanggal való lebegtetés (egyes speciális helyzeteket leszámítva) leginkább csak érdekességnek jó. Ilyen is létezik, jó tudni.

-----

#2:

"Közben járhatatlan dzsungel. Semmiféle útnak nem találták nyomát."

No még ilyet... Fogadjunk, nem ismered a dzsungel sajátosságait. Tudod, hogyan működik? Elindulsz benne az egyik irányba, és vágod magad előtt a növényzetet egy fain kis macsétával. Mégy egy hétig egy irányba, majd megfordulsz, és elindulsz visszafelé az általad vágott úton, ösvényen. Kábé három napig fogsz tudni menni, aztán már újra csépelned kell a bozótot. Mire visszaérnél a kiindulási pontra, már szinte semmi nyoma nincs annak, hogy te valaha is ott jártál volna és aprítottad volna a növényzetet, olyan gyorsan visszanő.

Ezek után csodálkozol, hogy sokszáz év távlatából nem találtak semmiféle utat? Én nem. Már csak azért sem, mert nem is kerestek, mert ők is tudták, hogy értelme sem lett volna sokszáz éves utakat keresgélni a dzsungelben.

"Egyes olmék ábrázolások alapján pontosan ez az egyetlen módszer, amit a tudomány jelenleg el tud képzelni."

Inkább ne nyilatkozz a tudomány nevében, szerintem mindenki jobban jár ;-)