Szerinted mi a tudomány legnagyobb és legnehezebb kérdése?
Véleményem szerint az "végső" Univerzum eredete (tehát az ősrobbanás előtti kiindulópont keletkezése). Lehetséges, hogy valaha kapunk rá választ (szerintem nem)?
Ui.: kreások kíméljenek
"potenciális kritériuma az életnek."
A halál nem feltétlenül része az életnek. Ma is létezik elég sokfajta olyan élőlény, amelyik már pár milliárd éve folyamatosan él.
Ha pedig terjeszkedünk, a halál nem lesz annyira szükséges.
"Ma is létezik elég sokfajta olyan élőlény, amelyik már pár milliárd éve folyamatosan él."
Itt mire gondoltál?
Azért ez egy jó kérdés, de szerintem ott kéne kezdeni, hogy mit értünk tudományon? Mi a tudomány célja?
És honnan indítjuk a kérdést? Nézhetjük az ókori "tudományokat": filozófia, grammatika, retorika, dialektika (itt vitatkozás tudománya), erkölcstan, geometria, csillagászat. (néhány szerzőnél a zene). Illetve itt a geometria (egyes korai források szerint a geometria mint "egyetemes törvény", illetve a harmónia "törvénye" a térben). Olvastam olyan leírásokat is ahol a zenét is úgy kezelték, hogy a "harmónia törvénye az időben".
Szerintem a tudomány egyik nagy kérdése igazán az lehet szerintem, hogy mi a tudás és mit jelent maga az a szó, hogy tudomány. És ez elvezethet oda, hogy mi a megismerés "törvénye", és mi a megismerés "határa". Erről nekem Carl Sagan Kozmosz c. filmsorozat bevezetője jut eszembe amikor a tudás-ismeret-védelem rendszerből indul ki, és azt fejtegeti, hogy amit védünk az ismert "világunk" (ld. kínai nagy fal). Igazán ezek azok a kérdések amik nagyon nehezen megválaszolhatóak. És ha ezekre megvan a válasz (pl. mi a megismerés határa) akkor már egyszerűen megválaszolható lesz az amit a kérdező felvett, hogy mi volt az ősrobbanás előtt. Pl. érdemes-e egyáltalán ezt a kérdést felvetni, vagy ez túl van azon a határon ami a megismerhetőség határa. És most nem ezós és kreás értelemben írom.
Ezt számomra alá támasztják a következők is:
Szintén talán Platónnál olvastam (de ebben nem vagyok biztos), hogy szorosan kapcsolódik a "tudományhoz" a megismerés útja, illetve ehhez kapcsolta a világ "felépítését". Majd valaki ebből levezette (valami miatt a sztoikusok ugranak be, de nagyon régen volt, hogy ezt tanultam és nem 100%-osan emlékszem az irányzatokra). Négy alapvető "ágra" vezeték vissza a megismerést amiben a művészet, a politika, a vallás és a filozófia /részben a "mai" tudomány jelentés tartalommal/ szerepel mint alapvető eszköz.
Igazán ahogy foglalkoztam tudomány történettel, és most is néha szabadidőmben olvasgatok ilyen anyagokat. Az egyes korokban (akár vesszük ősi távol kelet, egyiptom, arab világ, vagy a zsidó-keresztény kúlturkör, de a nagy pocsolya másik oldalán az azték-maja-tolték stb. kúlturkör is), nagyjából arról szól az egyes korokban, hogy ez a négy "ősi ág" hogyan és milyen arányban viszonyul egymáshoz, mikor melyik az erősebb. Voltak olyan korszakok amikor a valás volt erős, volt amikor a politika, volt amikor a művészet (bár ez ritka és rövid ideig), illetve most a filozófia ("tudomány") az ami erős.
Valahol főleg a klasszikus (ókori) anyagok alapján (is) nekem az jön le, hogy a végső kérdések (amire tulajdonképpen a mai modern fizika is keresi a választ), hogy "honnan jöttünk, hova tartunk"? "Mi a világ működését leíró törvény" azaz mit tehetünk és mit nem, illetve, mi az "ok-okozat". Ha ezt a mai modern fizika nyelvén akarom feltenni akkor ma az az egyik alapvető kérdés, hogy "hogyan lett az a ősrobbanás szingularitásából az a számítógép amin ezt a kommentet írom?". Én úgy látom, hogy ezek azok a kérdések amelyek az embereket évezredek óta foglalkoztatják. Erre egy "egyszerű" válasz az, hogy isten (és az összes szinonímája, alistenek, főistenek, istenségek stb.) teremtette a világot és ez van, el kell fogadni. A világ működése a mai ismereteink szerint 3 (de lehet már csak 2, egy pár éve elvesztettem a fonalat, hogy hol tartunk most) alapvető kölcsönhatással írható le, és várunk az egységes leírásra. Szintén a tudomány nagy kérdése gyakorlatilag a Teller-Oppenheimer "vita" (és ennek feldolgozása Dürrenmatt fizikusok c. drámája). És amit itt írtatok szerintem tényleg nagyon nagy kérdések, de a nagy kozmikus kirakó játékban még mindig csak egy-egy apró kocka.
"Ma is létezik elég sokfajta olyan élőlény, amelyik már pár milliárd éve folyamatosan él."
Gyakorlatilag az összes egysejtű, plusz van néhány olyan többsejtű is, amelyik képes megújulni.
Persze, ha látsz egy édesvízi hidrát, az nem biztos, hogy egy millió éves, mert lehet fiatalabb is: lehet, hogy újszülött, csak pár hónapos.
De lehet akár sokkal idősebb is.
Szia!
Szerintem egy olyan kérdés a legnehezebb, amely feltevése alaptalan. Egyszóval rossz kérdésre nincs jó válasz.
Tehát ha a kérdés az hogy mikor volt az ősrobbanás, és neked az teljesen világos hogy nem is volt ősrobbanás, akkor a kérdés a rossz, vagyis nincs rá jó válasz.
Ennek ellenére nagyon sok ember elhiszi hogy volt ősrobbanás, és ezen emberek nagy része nem hagyja majd, hogy nyitottan gondolj az ilyesmire, holott nyilvánvalóan pont a nyitott gondolkodásmód az, ami magának az ősrobbanásnak a létezésére vezetett rá.
Mivel egyénenként eltérhet egy nézőpont, vagy gondolkodásmód egy adott jelenséggel kapcsolatban, ezért nincs egyetlen nagyon nehéz kérdés az univerzummal kapcsolatban, amire létezne közös válasz.
Lehet itt azt mondani, hogy a matematika az egy közös nyelv, közös gondolkodásmód, amellyel le lehet írni az univerzum egyes jelenségeit, de mégis az a gyakorlati helyzet, hogy nem lehet minden esetben közösútra lelni még a matematikával sem, csak egy bizonyos korlátok között.
Például annak ellenére, hogy Einstein relativitáselméletével és a kvantummehanikával kapcsolatos jelenségeket is ugyan úgy matematikával írjuk le, ezek mégsem igazán férnek meg egymással. Főleg akkor, amikor a világűrt vizsgáljuk.
Röviden nincs ilyen nagyon nehéz kérdés, mert nem is létezhet.
Ki tudom következtetni ilyen filozófiai alapokkal hogy miért nem létezhet ilyen kérdés, de azt nem tudom hogy tényleg miért nincs ilyen kérdés. Talán ezt belátta valaki, és ezért írta meg a Galaxis útikalauz stopposoknak című könyvet.
Talán pár példa segít a kérdésekkel kapcsolatban:
Emlékszem egy korábbi állásom során programoznunk kellett. Egy új srác, aki akkor végzett egyetemet, úgy került mellém dolgozni, hogy szerencsétlen annyira nem tudta a dolgot, hogy a kérdést sem tudta feltenni. És így még a google-t sem tudta használni, hogy esetleg stackoverflow.com-on megkeresse hogy kell a dolgot megcsinálni.
Egy kevésbé életszerű példa:
Van a SouthPark-nak egy része, amelyben isten, meglátogatja a földet, és fel lehet neki tenni egy kérdést. Ha tudod melyik részről van szó, mert én már nem tudom, akkor csak ajánlom a megtekintését. Garantáltan segíteni fog tovább filózni a dolgon :D Ehhez a SouthPark-hoz kapcsolódóan a HarryPotter sorozat pár filmjében (az ötöstől felfelé azt hiszem), van egy olyan szoba, ami akkor jelenik meg, amikor kell.
1: A kérdést nem tudjuk biztosan, de a válasz 42.
Épült egy szuperszámítógép, aminek a célja pontosan a kérdés megtalálása, és formalizálása volt, csak elpusztították a vogonok. A memóriájának egy megmaradt töredékéből kiderül, hogy a kérdés úgy hangzik, hogy
"Mit kapsz, ha megszorzod a hatot kilenccel?"
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!