Azért nem tudjuk meghatározni egy elektron sebességét és pozícióját egyszerre, mert nincsen megfelelő műszerünk hozzá?

De gondold tovább! Mi a tökéletes műszer? A fát látod. Nekimegy a foton, és onnan a szemedbe. Ott gerjeszt valamit, aminek a vége, hogy "látod" a fát.

A vírust hogyan látod? Ugyanígy, csak azt fotont egy otromba műszer juttatja a szemedbe, különben észre se vennéd. Oké, de a vírus még mindig óriási egy fotonhoz képest.

Na és az elektront? Annak is nekimegy a foton. Csakhogy emiatt az elektron odébb megy. Ahogyan a fagolyótól a tank meg se rezdül ha nekimegy egy fagolyó, de bezzeg egy másik fagolyó. Szóval mire a fotonod a szemedben landol, az elektronodnak nem a "régi", hanem az "új" vagy ki tudja, melyik helyéről tudósít. Tudományosan ez kicsit komplikáltabb, valahogy úgy hangzik, hogy a kölcsönhatás megváltoztatja a sajátállapotát. Más szóval: nem létezik tökéletes műszer. Minden műszer közvetítőeszköz, a gond itt az, hogy a szemed érzékelése túl durva a részecskék méretéhez képest. (a fizikusok megölnek ezért az - úgymond - otromba eszmefuttatásért, de valójában akkor is arról van szó, hogy a végső probléma, a szemed nem alkalmas ilyenek megfigyelésére, ezért műszereket iktatsz közbe, amelyek a mérés során megváltoztatják a mérendő állapotát, ezért nem tudod, mit mértél.

@2: Nem, valójában pont nem erről van szó. Bár önmagában igaz, amit írsz, a határozatlansági elv nem erről szól.

[link]

Köszönöm, Mojjo. Bár ráment némi idő, de többek között Marx Györgynek köszönhetően a kifakult világkép ismét kiélesedett.

Annyit azonban hozzá kell tenni, hogy ugyan a kérdező kérdésére a határozatlansági elv a válasz, azonban az átlagember azt csak elhinni képes. Az egyidejű mérhetetlenséget a mikrovilág és a makroszkopikus ember közötti átjárhatatlanság (tehát a műszerhiány) valóban nem magyarázza. Viszont kell egy kicsivel több annál, mint egy, az átlagember számára nem emészthető (csak elfogadható) elv.

Mondjuk az, hogy a tudomány módszertana a mérés (tapasztalás), majd annak alapján a modellalkotás. Ha a modell semminek nem mond ellent, viszont problémáinkat magyarázza, elfogadjuk. A modelltől elvárjuk, hogy a valóság folyamatait leírja, tehát például a mozgás esetén a jövőről is állítson valamit. A modell pedig a valóságot a matematika nyelvén, annak apparátusával írja le. A makrovilágban a newtoni modell leírta, amit kellett, a mikrovilágban nem. A mikrovilág méréseinek eredményét egy gyökeresen más modell (a kvantáltság) írja le ellentmondásmentesen. Ez azonban egy bonyolult matematikai apparátus, amelynek saját belső törvényszerűségei is vannak, ezért olyan modell kell, amelyben az ellentmondásmentesség mindkettő (a modell és a valóság mérése) esetén megvalósul. Ennek a követelménynek a megfogalmazása a Heisenberg határozatlansági elv. A kérdezőnek az adott válasz szimpla elfogadása helyett a megértéséhez szüksége lesz ennek a matematikai apparátusnak az alapos ismeretére.

Gyakori itt a rovatban, hogy meglehetősen bonyolult fizikai jelenségekről érdeklődnek, a pontos választ pedig nem lehet a matematika mély ismerete nélkül megérteni, csak elhinni. Komoly gond, hogy az érthetőség és előzetes ismeret mennyiségének szorzata sem akármilyen kicsiny. És ezt sem hiszik el nagyon sokan.