Az őszi nap-éjj egyenlőséget miért szeptember 22-re mondják?

4 ilyen esemény van.

Tavaszi napforduló, aztán a nyári a szentiván éj amikor a leghosszabb a nappali órák száma, aztán őszi napforduló most és a téli amikor a sötétség a legtöbb egy nap alatt.

A napéjegyenlőséget a Nap és a Föld helyzete alapján definiálják: az a pillanat, amikor az egyenlítő síkja áthalad a napkorong középpontján. Az idei évben ez szeptember 22-én, 20:02-kor történik meg.

Ennek ellenére csak szeptember 26-án lesz 12 óránál rövidebb a nappal. Ez a légköri fénytörés miatt van. A horizont közelében a fénysugarak egy kicsit elhajlanak, így az égitestek valamivel magasabban látszódnak, mint ahol valójában vannak. (és az alakjuk is egy kicsit laposabbnak látszik)

Tehát néhány percig még akkor is látni a Napot, amikor az geometriailag igazából már lement.

[link]

Márciusban épp a fordítottja játszódik le: 20-án van a tavaszi napéjegyenlőség, de már 17-én is hosszabb a nappal, mint 12 óra.

Azért nem stimmel, mert ugyan nap-éj egyenlőségnek nevezik, de nem ez a pontos földrajzi, csillagászati definíciója.

[link]

Tehát valóban szept. 22-én van, de a nappal és az éjszaka hossza ekkor valóban eltér pár perccel.

A föld nem egyenletes gömb, ezért nincs "másodpercre pontos" eset. A napéjegyenlőség viszont az egész földön az. Éppen ezen egyenetlensége miatt egy elvi, pontosan meghatározható adatokkal rendelkező definíció kell erre a célra. AZ pedig a fent ismertetett szabály.

Ilyen alapon abba is bele lehetne kötni, hogy egy nap nem pontosan 24 óra. Nem is. És nem is minden nap azonos.