Főleg matematikusokhoz és fizikusokhoz, illetve logikusokhoz szegezem az alábbi kérdéseimet: Ha egy fizikai tétel/törvény bizonyítást nyer, akkor az axiómának minősül-e?
További kérdéseim:
A bizonyított tételek/törvények abszolút axiómáknak minősülnek, vagy csupán egy axióma rendszeren belül számítanak axiómának?
Létezhet-e egyáltalán abszolút axióma? Tehát olyan axióma, amely önmagában igaz?
S bizonyítható-e a logikáról, hogy képes effélét bizonyítani?
+Bónusz kérdés: a kvantummechanikában bizonyították-e, hogy mozgásuk valószínűségalapú, vagy ez még elmélet?
@11-es:
Igen értelek. Az előző kommentemben leírt probléma is leírja, hogy ahogy lehetetlen a tökéletes objektivitíás (tehát az abszolút valóság szemlélete), úgy ezeknek az abszolút axiómáknak (vagy ha jobban tetszik: "vezérlő elveknek"/"törvényeknek") a megismerése is lehetetlen.
Ami jelenleg felmerül bennem (de majd még írok bővebben): lehetséges-e (illetve ennek lehetségességét lehetséges-e bizonyítani), hogy egy olyan modellt alkotunk, amelyet ezek a meg nem ismerhető abszolút axiómák nem cáfolnának? Vagy ez önellentmondás?
@12-es:
Ebben érzek egy apró hiányt. A szubjektív tapasztalások metszete által felállított modell, amely egyre közelíti az abszolút realitást valóban ugyanúgy válik elnagyoltabbá, minél kevesebb szubjektumra épül. Minél többre, annál jobban közelít, de el sosem érheti. Tehát önmagába zárt a rendszer, mert 8 szubjektumra felépített modell pl. egy hegyről, nem ugyanaz, mint 3 szubjektuméra.
Nekem van egy olyan sejtésem, hogy az abszolút valóság is inkább hit kérdése, de nem bizonyítható a létezése. De ez csak sejtés. Ha valaki tud erről valamit, szóljon itt.
Előző kommentemhez:
Az abszolút valóság mellett inkább a tapasztalat szól, mert a modellezés folytán észrevehető (főleg, ha diagrammozunk), hogy közelít valamihez és ez az, amit abszolút valóságnak hívunk.
Ezzel lehet vitatkozni.
Illetve az előző feltevésemhez:
a közelítés "átlagolásából" levonhatóak-e következtetések az abszolút valóságra, illetve annak elveire, axiómáira? S ezekből következnének a korábban feltett kérdéseim is...
(Illetve: használják-e ezt a módszert bárhol?)





#20: "hogyan lehetséges az, hogy, habár mindig végtelen távolságra maradunk az abszolút valóság leírásától, mégis egyre használhatóbb törvényeket vagyunk képesek alkotni?"
Ez már érdekesebb kérdés. ( Illetve csak ez érdekes, a többi hablaty és ostobaság. )
Én arra tippelek, hogy azért lesznek a törvények egyre pontosabbak, mert így lettek megalkotva. Lettek alkotva pontos és nem pontos modellek, és az előbbiek terjednek el. Igazabbnak hisszük őket.
- - - -
Van rá viszont történelmi ellenpélda is. Schrödinger amikor felírta az Schrödinger-egyenletet, akkor az nem volt kompatibilis a speciális relativitáselmélettel, hanem csak a newtoni téridővel.
Azaz, Einstein után egy olyan elméletet adott meg, amelynek az alap axiómái 'hibásak' (nem kompatibilisek a MM kísésrlet eredményével), és mégis sokkal pontosabb volt mint bármilyen relativisztikus elmélet (nem volt Diracig egyetlen használható sem).
- - - -
Másik ellenpélda a kvantumelmélet és a relativitáselmélet. E két elmélet közül egyik sem ad minden esetben pontosabb előrejelzést a másiknál. Azaz míg a newtoni axiómarendszer--einsteini axiómarendszer vonatkozásában szeretjük azt gondolni hogy az utóbbi 'jobb', és hogy _minden_ kísérletre jobb előrejelzést ad, mint az elődje, addig, a QM és a GR nincsenek ilyen alá-fölérendelt viszonyban.
Nagyon érdekes kérdés, hogy a jövő elméletei láncot alkotnak-e majd, vagy inkább bokrot. Nem is tudnék erre hirtelen felelni.
@Előzőek:
Mielőtt még megköveznétek...
a kérdésem - páran rátapintottak - tudományfilozófia jellegű. Azért kérdezek matematikusokat, fizikusokat, mert én nem vagyok az, és nincs elég ismeret- és fogalomrendszerem bizonyos problémák megértéséhez.
Ezért kérdezek, mert ti ismertek egy rakat olyan dolgot, amivel tudtok segíteni, hogy merre mit keressek
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!