Fokozatos melegítés -> nincs olvadás, hirtelen melegítés -> olvadás; van ilyen?

"Én mindig úgy tudtam, hogy az anyagoknak van egy bizonyos olvadáspontjuk"

Ezt bővítsd ki annyivan, hogy vannak anyagok, amiknek vannak átmeneti állapotaik bizonyos hőmérséklet tartományban (pl: lágyulás).

De az első bekezdésedben leírtak valóban nemléteznek.

Ilyenről még nem hallottam.

Viszont túlhűtésről már igen. Pl. a tiszta vizet le lehet hűteni -40 fokra anélkül, hogy megfagyna. Ehhez az kell, hogy a kristályosodás ne tudjon megindulni.

Valószínű, hogy a túlhűtés megfordítását hiszi valaki létezőnek és onnan ered a tévedés.

Azt nem tartom mondjuk kizártnak, hogy bizonyos vegyület-keverékek lassú melegítésnél reagálva magasabb olvadáspontú végterméket hoznak létre (bár ez szilárd állapotban azért nem egyszerű), és ez a reakció a keverék gyors melegítésénél nem megy végbe (vagy nem elegendő mértékben), így a keverék megolvad.

Kicsit sántító példaként lassan hevített alumínium-por levegőn szépen eloxidál, az oxidja meg jóval magasabb hőmérsékleten olvad.

"Valószínű, hogy a túlhűtés megfordítását hiszi valaki létezőnek és onnan ered a tévedés. "

Én úgy tudtam h túl lehet hevíteni a tiszta folyadékot amiben nincs szennyező részecske amin megindulna a buborékképződés.

ja bocs, kevertem a jégfázissal

[link]

de itt se számít a melegítés sebessége

A fizikai kémiai megfontolásokat és levezetést egyelőre mellőzöm. (tegnap beírtam, de a lepontozók miatt inkább kitöröltem és nem küldtem választ).

A kérdésben kiírt lehetőség ellentmond néhány elvnek és szabálynak, (...) ezért (tiszta anyagnál (egy komponens), zárt, de nem szigetelt (anyagtranszport nem, hőtranszport igen) ) nem létezik.

A többkomponensű rendszerekben az egyik komponens késlekedő fázisváltásából származó látens hő is csak sietteti az olvadást, de a másodlagos kölcsönhatások (ami nagyon sok anyag lévén nagyon sokfélék lehetnek) miatt a priori ez nem jelenthető ki (de példát nem tudok rá mondani)

Érdeklődőknek a kémiai potenciál, a fázisváltás/szabadsági fokok száma (Gibbs-szabály) és a spinodális/binodális fázisdiagrammok környékén kell keresniük.