Lehet hogy a hungarocel nem úszik fel a víz tetejére?

Sok hülyeséget irkáltak eddig.

A jelenség elméletben (kellően ügyesen még tán gyakorlatban is) megvalósítható.

A felhajtóerő létrejöttének nem csak a nehézségi erőtér az egyik feltétele, hanem a folyadékba merülés is.

Ha a folyadékot tartalmazó edény alja tökéletesen sík (nem nagy nehézség) és a hungarocell felszine is tökéletesen sík, pl be van fóliázva) minden további nélkül elképzelhető és kisérletileg is megvalósítható, hogy lenyomom az edény aljára a hungarocellt és ott is marad.

Miért is:???

mert az edény feneke és a hungarocell között nincs víz!!

A felhajtóerőt a test felső fele és az alsó fele közti nyomáskülönbségből ébredő erővel szokás magyarázni. Ha az alsó oldal alá folyni akaró víz nem tud odajutni, akkor az alsó oldalra nem jut hidrosztatikai nyomás , így NEM ébred felhajtóerő.

Hasonló okok (ez csak alapszinten igaz, de példának jó) miatt marad lent a tenger fenekén a keszonkamra vagy a vákuumos horgony.

Sajnos magyar szócikket nem találtam ide, így az angol marad:

[link]

A pont Walter_Dornbergernél.

Ha a hungarocell korongot egy lapos fenekű edény aljára szorítod, és úgy töltöd meg az edényt vízzel, akkor lent marad az alján a korong. Persze ehhez az kell, hogy ne kerüljön közben alá víz.

A kísérletet én parafa-higany kombóval láttam. Az edény aljára szorított parafa lemez nem úszott fel a rátöltött - és az őt ellepő - higany tetejére. Lenn maradt, és lehetett csodálkozni.

Pedig egyszerű a magyarázat: ha nem kerül alá is higany, nincs felhajtóerő. Ahhoz az kell, hogy a folyadék körbevegye a tárgyat. Ahogy Dornberger is írta. :)

dellfil