Mit gondoltok erről?

Nézd, mivel a fogak pl nem hamvadnak el maradéktalanul, és a hamvak pedig amennyire el tudom képzelni, zsírosak, nem olyan szárazak, mint ha növényi eredetű anyag ég el, így lehetségesnek tartom, hogy marad DNS.

Ártalmasnak azért nem gondolnám, mert az erdőtüzekben ugyanez természetben is megtörténik, mégsem hallottam soha olyan járványról, ami erdőtűz során keletkezett volna, ellenkezőleg, a tűz éppen hogy véget szokott vetni a járványoknak.

Azt sajnálom, hogy csakis természettudományos magyarázat érdekel, mert engem is nagyon hasonló kérdés foglalkoztatott a napokban, de vallástudományi, filozófiai oldalról.

Ez érdekelni fog egyébként:

[link]

Én istenhívőként, de a filozófiára és a tudományokra egyformán nyitott emberként úgy gondolom, hogy az egész világ egy nagy egészet alkot. Szellemi és fizikai, látható és láthatatlan. Nem hiszek a csodás, vagy ezoterikus természetfelettiben, hanem csak egyetlen természetes világ számunkra észlelhető, és számunkra nem észlelhető tartományaiban.

Mindezt csak azért mondom el, mert ebből fakad a végkövetkeztetésem, ami válaszol a tiédre: a filozofikus rendszer, és a vallásokban meglévő , de évezredek alatt túlmisztifikált alap és egyszerű logikai rendszer megértését ugyanúgy segíti a tudomány fejlődése szerintem, ahogyan te fordítva is ezt tapasztalod.

Amúgy te tudományos területtel foglalkozol? Szívesen barátkoznék olyan gondolkodó emberekkel, akik az én tudásomat és az területemet kiegészítenék az ő területük tudásával, meglátásaival...

"Ha elhamvasztanak egy holttestet, azaz szénné porlasztják, akkor a DNS és a többi tulajdonsága megmarad?"

Nem. Egy ember egyediségét nem az adja, hogy milyen anyagokból épül fel a test, hiszen mindannyian ugyanabból a kb. 20 elemből épülünk fel. Az egyediséget az alkotóelemek struktúrája adja. Mint ahogyan a szőlőcukor és a gyümölcscukor is ugyanazokból az elemekből épül fel (C,H,O), sőt, még ugyanannyi is kell mindegyikből mindkettőhöz, csak ahogyan azok kapcsolódnak egymáshoz, abban van az eltérés.

"Vagy ha már szén lett, akkor az semmi egyebet nem tartalmaz csak szént?"

Nem lesz szén, mert a hamvasztás során a szén legnagyobb része is elég, és CO2-ként eltávozik a levegőbe. Ami visszamarad, azok főként ásványi sók.

"A szerves anyagok elégnek hamvasztás során annyira, hogy a tetem biokémiai folyamatai is szénné alakulnak?"

Ez a kérdés értelmezhetetlen. A test biokémiai folyamatai azok folyamatok, átalakulások, változások, ezekből pedig nem lesz anyag (nincs is értelme ennek). A víz jéggé fagyása is egy folyamat, de ettől még a vízből nem lesz más anyag, csak mert jéggé válik, az továbbra is H2O molekulákból fog állni.

A szén az szén, egy elem, amely szén is volt és szén is marad továbbra is (legalábbis Földi körülmények között).

" Tegyük fel, ha valaki nyitott urnát tart otthon, jön egy szél, vagy mondjuk sokan szétszórják a természetben, vízbe egyebek, és egy arra járó belélegzi a hamvait, ez nem lehet valamiért ártalmas?"

Nem. Akár meg is eheted bárkinek a hamvait, akkor sem lesz bajod tőle (ha jól lett elhamvasztva).

"Ha például a tetemet fertőző vírus vitte el, vagy volt valamilyen betegsége. "

Teljesen mindegy miben halt meg, semmi bajod nem lesz tőle (két kivételtől eltekintve: ha az illető mérgezésben halt meg, és a méreganyag nem bomlik el a hamvasztás hőfokán, akkor a hamvak továbbra is mérgezőek maradnak; vagy másik lehetőség, ha az illető valamilyen radioaktív anyaggal került kapcsolatba, akkor a hamvai is radioaktívak maradnak - ez esetben viszont nem is adják ki a hamvait).

A vírusok, baktériumok is csak szerves anyagok, vegyületek (ill. azok speciális struktúrába rendeződött keveréke), a hamvasztás során azokból is eltávozik a C,H,N,O, és visszamaradnak bizonyos ásványi sók.

"Ez pusztán természettudományi kérdés és nagyon érdekel, mert elvileg mindenki anyagból épül fel, és mindenki egyedinek marad meg, hiába alakult szénné, egy másik tetem is szénné alakult át, mégsem ugyanarról a személyről beszélünk. "

Hamuvá alakul, nem szénné. A szén egy elem, amely valaha szintetizálódott egy csillag belsejében, majd hosszú utazást követően a Földön kötött ki. Ami szén a Földön van, az nem alakul át más elemmé, és más elemből sem válik szén (itt a Földön legalábbis). Tehát ami szén téged felépít, az nagy valószínűséggel már évmilliárdok óta itt van a Földön, és ki tudja hány és hány különböző élőlény testének felépítésében volt már szerepe. Amikor elég egy holttest, szervezet, akkor a benne lévő szerves szénvegyületek felbomlanak, és többségében CO-vá vagy CO2-vé égnek el, és eltávoznak a légkörbe. Onnan majd aztán a növények "belélegzik", és a napfény energiáját felhasználva a fotoszintézis során megkötik (cukrot állítanak elő belőle). Ezt a cukrot pedig te megeszed (vagy megeszed azt, ami megette a növényt, pl. malac, csirke), és beépíted a szervezetedbe, vagy kilégzed CO2-ként. Ez a szén körforgása a természetben, az élővilágban.

"Vagy az már valóban két megegyező anyag?"

Mondjuk inkább úgy, különböző anyagok keveréke. Alapvetően nagyjából ugyanazon sók, éghetetlen vegyületek (hamu) maradnak vissza minden holttest hamvasztása után, legfeljebb az arányukban mutatkozik némi eltérés, az illetők nemétől, korától, testfelépítésétől, életmódjától, satöbbitől függően. De végeredményben mondhatjuk, hogy igen, a hamvasztás során a szerves vegyületek molekulastruktúrája felbomlik, és egyszerűbb anyagokká esnek szét (többnyire CO2-vé, vízzé, és a már említett sókká, vagyis hamuvá).