A férfiak IQ szintje miért mutat a nőkénél nagyobb szórást?

Érdekes kérdés. Szerintem a nők az érzéseiket, megérzéseiket jobban be tudják építeni a gondolkodásba, mint a férfiak. Ha egy ffi alacsony szinten van, nincs ez a mentő szalmaszál és nagyon mélyre csúszik..

'A nők tippelése mindig pontosabb, mint a férfiak állítása.'vJ.R.Kipling

Én azt gyanítom – de ez csak hipotézis –, hogy a törzsi életmód miatt. Leegyszerűsítve egy nő a terhesség vége felé, a szülés közben, az újszülött gondozása közben jóval kiszolgáltatottabb, így a férfira maradt a törzs védelmének feladata. Amíg a férfiak mondjuk kisebb csoportokban őrizték a törzset, vadásztak, és javarészt ilyen-olyan problémával voltak elfoglalva, a nők sokkal összezártabb közösségben éltek, sokkal fontosabb volt ezen belső közösség dinamikája. A férfiaknál aki jobban kilógott a sorból, az nem volt olyan feltűnő, nem okozott akkora gondot. A nőknél viszont a kiugróan magas, vagy alacsony intelligencia sokkal több problémát okozott a közösségbe való beilleszkedésben, ezért sokkal inkább szelektálódtak a nők az átlagos intelligenciára.

A másik hipotézisem abból fakad, hogy tudjuk, hogy az IQ-t nagyjából 50%-ban a genetika határozza meg, 50%-ban a táplálkozás, neveltetés, környezet. (Ikervizsgálatokkal, adoptált gyerekek segítségével ezt igen pontosan meghatározták.) Az sem kizárt, hogy ezt a kisebb szórást a nevelés, a társadalmi szerepek jellegzetessége, a nemi sztereotípiák okozzák.

De őszintén szólva nem nagyon merültem bele ennek a kérdéskörnek a vizsgálatába.

#1: > Mert van mit szórni.

Viccnek nem volt túl intelligens. Mindenesetre a férfiak és nők intelligencia hányadosának átlaga ugyanúgy 100. A férfiaknál viszont nagyobb a szórás, 130 feletti IQ-val másfél-kétszer annyi férfi rendelkezik, mint ahány nő. De cserébe 70 alatti IQ-val is másfél-kétszer annyi férfi rendelkezik, mint ahány nő. Kétszer annyi férfi van a Mensában, mint ahány nő, de cserébe kétszer annyi értelmi fogyatékos férfi van, mint ahány nő.

(Illetve vannak itt is azért viták, vannak olyan tanulmányok, amik a férfiaknál kb. 3 IQ ponttal magasabb átlagot hoznak ki. Ez az eltérés minimális, viszont szignifikánsan a térbeli intelligencia bizonyos területein – forgatásos, kivágott rész megtalálós feladatokban – nyilvánul meg. Persze ez nagyban múlik a teszt összeállításán is, például kérdés, hogy az ilyen jellegű feladatok mekkora részét képezik az intelligenciának. Ezért úgy általában az az elfogadott vélemény, hogy az átlag IQ-ban nincs eltérés a férfiak és nők között.)

#4: > Ezt az adatot honnan vetted, brit tudósoktól?

Nem, ezen a téren komoly vizsgálatokat végeztek. A különbség szignifikáns, bár nem túl nagy, amennyire én tudom, csak 7% az eltérés a két szórás között. Ez mondjuk azt jelenti, hogy 15-ös szórású teszten – ahol a szórás a teljes népességre van 15-ben meghatározva – 85-ös és 115-ös IQ között a férfiak 66-67%-a esik, míg a nők 69-70%-a, mert a férfiaknál a szórás mondjuk 15,5 a nőknél meg 14,5.

Az átlagnál tehát ez az eltérés különösebben nem érzékelhető, de a nagyon magas és nagyon alacsony IQ esetén már jól érzékelhető különbséget okoz, kétszeres szórástól távolabb a férfiak jelentős többsége érzékelhető (a fenti számok esetén 40%-al több férfi esik legalább két szórásra az átlagtól, mint ahány nő).

Itt is felmerülhet persze, hogy a szórás közötti különbség mennyiben a teszt összeállításán múlik, de itt azért az az elfogadott vélemény, hogy az IQ szórásában ez a 7% körüli eltérés létezik.

> de nem értem, hogy az EQ-t miért hagyod ki.

Egyrészt mert külön nem volt kérdés.

Másrészt az intelligencia összetett tulajdonság, több különböző intelligenciából áll össze, úgy mint:

- logikai-matematikai intelligencia,

- vizuális-térbeli intelligencia,

- nyelvi intelligencia,

- zenei intelligencia,

- mozgási intelligencia,

- metakognitív, intraperszonális intelligencia

- interperszonális intelligencia

Az EQ leginkább az interperszonális, kis mértékben a metakognitív intelligenciát fedi le. Az EQ nem tartozik a klasszikus felosztásba, de lehet értelmezni és vizsgálni, mint ahogy lehet beszélni mondjuk pénzügyi, vagy szexuális intelligenciáról is, csak ezek kvázi kikeverhetőek a fentiekből.

Az IQ mérésénél általában egy un. likvid intelligenciát mérnek – jórészt a logikai-matematikai, illetve vizuális-térbeli, esetleg a nyelvi intelligencián keresztül –, ami javarészt jól korrelál az intelligencia különböző aspektusaival, így az érzelmi intelligenciával is.

Hogy miért? Azért, mert ezek úgy objektíven vizsgálhatóak nemzetközi szinten is. A nemzetközileg standardizáld tesztek esetén például kerülik a nyelvi intelligencia elemeit, mert két kultúra nyelve között komoly eltérések lehetnek, így nem lehet egy magyar nyelvű tesztet lefordítani kínaira, mert egészen máshogy használják a nyelvet. Sőt kerülnek minden olyan tényezőt, ami kulturális jelentéstartalommal bír. Egy jó IQ tesztben nincsenek számok, nincsenek betűk, nincsenek ismert szimbólumok, mert ezekre egy-egy kultúrában egyéb jelentések is ráhalmozódnak. Illetve lehet valaki úgy is intelligens, hogy bár meg tudott volna tanulni írni, olvasni, számolni, de olyan kultúrában nőtt fel, ahol ez nem volt lehetőség.

Az EQ ilyen szempontból sokkal nehezebben vizsgálható nemzetközi szinten, és pont ezért sokkal kiforratlanabb a mérés metodikája. Fogalmazhatunk úgy, kevésbé tudományos az EQ mérés módszertana. Hiszen ami az egyik kultúrában illendő, az a másikban sértés, stb… Nemzetközi szinten ezt elég nehéz egybevetni, egységes módszertannal számszerűsíteni. Az EQ mérés inkább játék, mintsem valós összehasonlításra alkalmas eredményt adó mérés (illetve egy adott kultúrkörben azért lehet összehasonlításra is alkalmas, de csak korlátozott mértékben, bizonyos fenntartásokkal kezelve).

> Valójában mindig egy ember, egylényegű ember gondolkodik és beszél, dönt - természetes, hogy az érzések is belejátszanak, ha nem is akarja. A nőknél jobban, erősebben belejátszanak. Ezért írtam a fentit, gyanús hogy ez az egyik ok.

A ráció és az értelem kerülhet ellentmondásba. A hétköznapi döntéseinkre ez erősen jellemző. Viszont a logikai intelligencia nem az érzelmi intelligencia kárára dolgozik és viszont. Akinek magasabb a logikai intelligenciája, annak általában az érzelmi intelligenciája is magas, vagy minimum átlagos. Akinek jóval átlag alatti a logikai intelligenciája, annak az érzelmi intelligenciája ritkán szokott jóval átlag felett lenni. Ergo ez a kettő nem egymás komplementere. Magas IQ és EQ esetén is van, aki inkább a rációra hallgat, és van, aki inkább az érzéseire, megérzéseire, és alacsony IQ és EQ esetén is. Persze ezt nem tudom most hirtelen tudományos kutatásokkal alátámasztani, mindenesetre amennyit tudok az intelligenciáról, abból én így gondolom.

Nota bene egy IQ tesztnél viszont nem kerül ellentmondásba a kettő. Absztrakt alakzatok összefüggéseit megtalálni, az alapján kitalálni a hiányzó részletet, az nem érzelmi kérdés. Az IQ mérésébe nem szólnak bele érzelmi kérdések. (Hacsak valakinek nincs olyan betegsége, hogy retteg a háromszögtől, vagy betegesen rajong a ferde vonalakért.)

Már volt a kérdés.

Az előzők jól leírták, de van még más ok is:

egy nőnek fel kell nevelni a gyerekét, és kész. Nem kockáztathat annyit, mint egy férfi.

Míg egy férfinál ez annyira nem kritikus: ha meghal, beállhat más a helyére.

A természet a férfiakkal kísérletezik (más téren is, nem csak az intelligenciánál) - és, ha valami bejön, akkor lassan átveszik a nők is. Ezért van a férfiaknál sokkal nagyobb szórás.

#7 köszönöm.

"a kettő nem egymás komplementere." Nem, természetesen nem.

"objektíven" a tudat működést nem is fogják mérni - az IQ teszt egy szelet a tudatműködésből (az ihlet az intuíció nem mérhető, ennek oka van) és még az IQ teszt egyik első kidolgozója írta valahol, hogy az emberiség (és emberiesség) tragédiája lesz, ha ezt számszerűsítik. (nem találom az idézetet, de mikor olvastam, elgondolkodtatott, többek közt azért, mert elnyomja az empatikus, intuitív erőket -ami pedig sok munkánál előtérbe kerülhetne pl gyógyító-ápoló-nevelő)

A szórásra visszatérve úgy gondolom, hogy a nőknél általában erősebben jelen van az érzés, pontosabban nem tudja úgy függetleníteni magát, ami ezt okozza: ha magasabb eredmény, akkor jól működik az összhang az érzés-értés-akarat közt és az intuícióit is beépíti, ha alacsonyabb, akkor mint valami lehúzó erő jelenik meg az értelem számára (egy pl.: valami fájdalom-sérelem ugrik be asszociatíve egy feladat megoldásakor és ez elvonja a koncentrálás erőit)

Itt érdemes kicsit körüljárni az intuíció jelentését, mert nagyon összemosódik ez a fogalom az érzelmekkel, érzésekkel. Az intuíció szűkebb értelemben azt jelent, mikor valamilyen problémán éppen nem gondolkodunk, de hirtelen a semmiből beugrik egy kép, egy megoldás. Egy anekdotikus példa: A szénhidrogének szerkezetnek felépítését a kémikusok már felderítették, a benzol szerkezete viszont rejtély maradt. A problémát August Kekulé oldotta meg. De úgy, hogy éppen pihent, álmodozott, mikor jött a fejében egy kép egy a saját farkába harapó kígyóról (más változatban, körben táncoló majmokról esik szó), így jött rá, hogy a benzolban a szénatomok gyűrűként kapcsolódnak össze.

Az ilyen intuíció ritka. Nagyon ritka. Viszont megkülönböztetném attól, mikor az ember egy problémával éppen foglalkozik, és a problémával foglalkozás közben ugrik be egy ötlet, egy hipotézis, egy megérzés. Tágabb értelemben ezt is szokták intuíciónak nevezni, de ez egy kicsit más. A likvid intelligencia teszt, pont ezt a képességet méri, az intelligencia részben pont ezt a képességet jelenti, hogy akkor hogyan tudsz megoldani egy feladatot, mikor nem ismered a probléma felépítését, a megoldáshoz vezető utat, egyáltalán a probléma mibenlétét sem ismered fel elsőre. (Kicsit a találós kérdések, vagy a furfangos rejtvények megoldásához is valami ilyesmi kell.) Ez a fajta megérzés nem hogy része az intelligenciának, az IQ-teszt által mért képességeknek, de a fő gerincét adják.

Itt meg kell különböztetni a likvid intelligenciát a kristályos intelligenciától. Ez utóbbit úgy a hétköznapokban nem is szoktuk intelligenciának hívni, inkább tudásnak, műveltségnek. A kristályos intelligencia az, mikor van egy feladat, adottak bizonyos paraméterek, illetve van bizonyos tudásod, aminek segítségével megoldható a feladat. Mondjuk van egy derékszögű háromszöget, adott a két befogó, és a Pitagorasz-tétel segítségével ki kell számolni az átfogót. Ehhez persze meg kell tanulni a Pitagorasz-tételt, és meg kell tanulni, mikor kell illetve lehet alkalmazni. A likvid intelligencia viszont az, mikor nincsenek receptjeid, támpontjaid, ezeket neked kell megtalálnod. Mondjuk egy ilyen feladat esetén: [link]

Ehhez bizony kell valamiféle ráérzés, hogy mi is lehet az összefüggés, hogy a vízszintes és függőleges vonalakat külön kell kezelni, hogy a vonalak számát és a jellegét külön kell kezelni, és rá kell érezni, hogy mind a négy tulajdonság olyan, hogy egy sorban, illetve egy oszlopban egy aspektus csak egyszer szerepel. Nem ennél a feladatnál, de vannak feladatok, amiken „zaj” is van, azaz a különböző alakzatoknak van olyan tulajdonsága, ami lényegtelen, amiben nincs összefüggés. Ehhez kell ráérzés. Egy nehezebb feladatnál meg még inkább, ahol még ennyire sem triviális az összefüggés. Mondjuk egy ilyennél:

[link]

vagy egy ilyennél:

[link]

TL;DR: Az intuíció szűkebben értelmezve egy nagyon ritka, és amúgy elhanyagolható jelenség. Tágabb értelemben meg az IQ tesztek által mért intelligencia egyik fő faktora.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

Az empátia, együttérzés egy egészen más tészta. Fontos tulajdonság – gyakran jóval fontosabb, mint a logikai intelligencia – de nem véletlen, hogy a kettő korrelál. Akinek magasabb a logikai intelligenciája, az általában érdeklődőbb, úgy általában hajlamos elemezni, analizálni a környezetét, illetve szintetizálni az ismereteit. Legyen szó akár mondjuk a kémiáról, akár a politikáról, akár az emberi kapcsolatokról. Ergo akinek magasabb az IQ-ja, az sokkal több szemszögből szokta vizsgálni a jelenségeket, sokkal könnyebben helyezi magát át az egyik nézőpontból a másikba, akár egy tőle teljesen idegen nézőpontba is. A kimagasló intelligenciával rendelkező emberek sokkal jobban képesek arra, hogy a játék kedvéért hitelesen, meggyőzően érveljenek amellett, amivel nem értenek egyet, vagy meggyőzően érveljenek az ellen, amivel amúgy egyetértenek.

Másik oldalról akinek jó a problémamegoldó képessége – ami igen nagy átfedést mutat az intelligenciával, néha szokták is vele definiálni az intelligenciát –, az megszokta, hogy úgy általában meglátja az összefüggések, megérti a dolgokat. Ilyen módon zavarja, ha valamit nem lát át, valamiről hiányosak az ismeretei, így hajlamos többet foglalkozni az őt érdeklő, de az őt kevésbé érdeklő témákkal is. Általában többet olvas könyvet, több előadást, dokumentumfilmet, cikket olvas, mint az átlag. Ezekből tanulva is sokkal jobban látja az összefüggéseket, és igen, az emberek közötti összefüggéseket is.

(Persze vannak kivételek, de ez a két dolog nagy általánosságban igaz.)

Egy intelligens ember általában sokkal empatikusabb, mint egy kevésbé intelligens ember. Nem véletlen hogy azért a sztereotípiákban a műveletlenség sokszor összefonódik a bunkósággal, agresszióval.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

> erősebben jelen van az érzés, pontosabban nem tudja úgy függetleníteni magát, ami ezt okozza

A IQ teszt során? Ez viszont azt jelentené, hogy ha éppen rossz kedve van, akkor szignifikáns mértékben rosszabb eredménnyel írja meg a tesztet, ha jó kedve van, kiegyensúlyozott, nincsenek éppen problémái, akkor meg jobb eredménnyel írja meg. Amennyire én tudom, ezt nem figyelték meg. Bár a teszteredményeknek van szórása egy személy esetén is, de ez nem függ a nemtől. Másrészt egy nőre is, egy férfira is jellemző lehet, hogy ha éppen nincs jó passzban, akkor egyszerűen nem megy el a tesztre, még akkor sem, ha előre jelentkezett rá.

> valami fájdalom-sérelem ugrik be asszociatíve egy feladat megoldásakor és ez elvonja a koncentrálás erőit

Jelentkezzen az a nő, akiből a fent linkelt feladatok esetén bármiféle érzékelhető fájdalom-sérelem ugrik be. Pont ezért is kerülik a jelentéssel bíró ábrákat az IQ tesztek, mert ezek az érzelmi behatások nem csak nemenként, egyénenként, de akár kultúránként is eltérő, jellegzetes, az eredménybe jobban beleszóló tényezők lehetnek. (Amit elfelejtettem említeni, hogy a tesztek a színeket is kerülik, részben a színtévesztők, színvakok miatt, részben pont az érzelmi töltet miatt, ami megint csak kultúránként és egyénenként is bevon a tesztbe olyan aspektust, ami nem az intelligenciával függ össze.)

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

TL;DR: Én azt gondolom, hogy azért nem kell itt az érzelmeket, érzéseket, intuíciót, EQ-t kiemelni, egyrészt mert része az intelligenciának, a teszt által mért intelligenciával is korrelál, másrészt ha van is a nemek között ilyen jellegű különbség, a teszt folyamán – ami méri az IQ-t, és amiben megfigyelhető a szórás különbség – a lehető legritkábban és legkisebb mértékben jelentkezik.