Egyszerűen megfogalmazva, mi az az evolúció elmélet?
válasza: válasza:Egyszerűen:
1.) Az élőlények génjeiket továbbadják az utódaiknak.
2.) Ebbe az információtömegbe néha hiba csúszik. Ezt nevezzük mutációnak.
3.) A "hibás" gének közül azok, amelyek valamilyen előnyt jelentenek a hordozójuknak, előnyhöz segítik az életben, így jobb eséllyel él túl, azaz nagyobb eséllyel adja tovább megváltozott génjeit az utódainak. Tulajdonképpen az ügyesebb/erősebb/gyorsabb több kölyköt nevel fel.
4.) Az élőlényeknek általában több utódjuk születik, mint amennyi megéli a szaporodóképes kort, jelentős részük elhullik. Ez a szelekciós nyomás.
5.) Az új, jobban szaporodó változatok elterjednek, előbb-utóbb kiszorítva a többieket.
Folyt köv. bevásárlás után.
válasza:Bevásárlás, kocsma megvolt.
Szóval ebből a néhány alapelvből rengeteg minden következik:
A természetben zajló folyamatok alapegysége a populáció. Egy populációba tartoznak a ténylegesen szaporodóközösségben lévő egyedek. Teszem azt, ha egy tó mellett varangyosbékák élnek, ők feltételezhetően egy populációba tartoznak, míg a tőlük tízezer kilométerre található másik tó mellett élő varangyosbékák már egy másikba, mivel a két tó körül élő egyedek a természetben nem hoznak létre közös utódokat. Amennyiben nincsenek közös utódok, a genetikai információcsere sem valósul meg. Ha teszem azt egy hegylánc választ el egymástól két békapopulációt, nem fognak keveredni, pedig képesek lennének rá, létrehozhatnának termékeny utódokat, ha valaha találkoznának, de ez a természetben nem történik meg.
A változás véletlenszerű. A mutációk megjósolhatatlanul keletkeznek, így az alap, amelyre a szelekciós nyomás hat sem állandó. Ha az egyik populációban kialakul egy előnyös mutáció, egyáltalán nem biztos, hogy a többibe is átkerül. Így az egymástól elszigetelődött populációk más-más mutációkat halmoznak fel, azaz egymáshoz és a szülői populációhoz képest megváltoznak.
A környezet, így a szelekciós nyomás sem állandó. Ha egy egységes populáció két kisebbre szakad valamiért és a két leánypopuláció különböző körülmények közé kerül, más-más szelekciós nyomás nehezedik majd rájuk, így más-más mutációk szaporodnak majd el, így is egyre jobban eltávolodnak egymástól.
Az egyes mutációk "hasznos" vagy "káros" volta csak a környezet függvényében értelmezhető. Az a mutáció, ami az egyik környezetben káros, a másikban nyugodtan lehet hasznos. Így tulajdonképpen értelmetlen a "hasznos" és a "káros" mutációkról elmélkedni, csak változás létezik, és az egyes újabb változatokat megrostáló szelekciós nyomás.
Összefoglalásként itt egy példa: Létezik egy örökletes betegség, a sarlósejtes vérszegénység. Az oka egyetlen pontmutáció, ennek hatására a vörösvértestek hajlott alakot vesznek fel és könnyebben összetörnek. Maga a betegséget okozó allél recesszív, azaz a heterozigóták nem szenvednek komoly hátrányt, ám a homozigóták régebben korán meghaltak, ma különböző kezelésekkel életben tarthatóak. (A az egésséges, vad típusú allél, a a sarlósejtes vérszegénységet okozó allél. AA - egészséges; Aa - hordozó; aa - beteg; Lásd még: http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__egyeb-kerdesek__77.. ) No most ez a hibás allél északon ritka. Viszont Észak-Afrikában meglepően gyakori. Ez a sokáig rejtélyes jelenség azonnal értelmet nyert, amikor kiderült, hogy a heterozigóták (Aa), azaz a hordozók ellenállóak a maláriával szemben, mivel a vörös vértestjeik könnyen összetörnek, így a malária kórokozója nem tud kifejlődni bennük. Így ugyanaz a mutáció maláriamentes területeken hátrányos, hiszen két heterozigóta szülő gyermekeinek egynegyede meghal vérszegénységben, így ritka. Hiszen az ilyen szülőpárok valamivel kisebb eséllyel szaporodnak. Viszont olyan területeken, ahol a malária gyakori, nagy előnyt jelent ugyanez a mutáció, mivel a heterozigóták védettek a maláriával szemben, így a fenti példa heterozigóta szülőpárja maga is védett a váltóláztól, valamint igaz, hogy a gyermekik negyede meghal vérszegénységben, ám a gyermekeik fele szintén védett a maláriától, így ez az északon hátrányos jelleg az egyenlítő környékén előnyös, így a hordozó egyedek sokkal jobban szaporodnak.
Ugyanarra a mutációr kétféle szelekciós nyomás hat, maláriamentes területeken az eltűnésére, maláriával fertőzött területeken az elszaporodásár hat szelekciós nyomás, így két, egymással nem érintkező populációt ez a két szelekciós nyomás két irányba tol el. Ezért gyakori ez a mutáció a forró égövön és ezért ritka a mérsékelt égövön. Más kérdés, hogy az emberiségen belül talán már nincsenek is elszigetelt populációk, mivel a vegyes házasságok elég gyakoriak, így valószínűleg nem fogunk e miatt két fajra szakadni.
válasza:Darwin képzelete
Az az ember, aki a mai formájában előterjesztette az evolúció elméletét, egy amatőr angol természetbúvár, Charles Robert Darwin volt.
Darwin sohasem részesült biológiai képzésben. Csak mint amatőrt érdekelte a természet és az élőlények kérdése. Érdeklődése arra sarkallta, hogy önkéntesként csatlakozzék egy expedícióhoz, amely a H. M. S. Beagle nevű hajó fedélzetén vágott neki 1832-ben, hogy öt éven át utazzék a világ különböző tájain. Az ifjú Darwint rendkívül lenyűgözték a különböző élőlények, főleg egy bizonyos pintyfaj egyedei, amelyeket a Galapagosz-szigeteken látott. Úgy gondolta, hogy a madarak csőrformájában tapasztalható eltérések annak köszönhetők, hogy alkalmazkodtak az élőhelyükhöz. Ezt az ötletet tartva szem előtt, feltételezte, hogy az élet és a fajok eredete a környezethez való alkalmazkodásban keresendő. Darwin szerint az egyes fajokat nem külön-külön teremtette Isten, hanem egyetlen közös őstől származnak, és a természeti hatások következtében különültek el egymástól.
Darwin feltételezése nem tudományos felfedezésen vagy kísérleteken alapult, az idő múltával azonban megalkotta belőle megalapozatlan elméletét, amely lelkes támogatókra talált a kor materialista biológusainak körében. Az alapötlet az volt, hogy a környezetéhez legjobban alkalmazkodó egyed örökítette tovább előnyös tulajdonságait a következő generációra, és ezek az időközben felhalmozódó tulajdonságok végül teljesen különálló fajt alakítottak ki. (Hogy ezek az "előnyös tulajdonságok" honnan származtak, azt nem tisztázta.) Darwin szerint ennek a mechanizmusnak a legfejlettebb terméke az ember.
Darwin ezt a folyamatot a "természetes kiválasztódás útján bekövetkező evolúció" névvel illette. Úgy vélte, hogy megtalálta a fajok eredetét: minden faj egy másik fajból alakult ki. Nézeteit 1859-ben tette közzé, A fajok
eredete természetes kiválasztódás útján című könyvében.
Az evolucionista gondolkodás, mint a teremtés tényét tagadó dogmatikus hit gyökerei az ókorba nyúlnak vissza. Az ókori Görögország legtöbb pogány filozófusa az evolúció híve volt. A filozófiatörténetet tanulmányozva megfigyelhetjük, hogy számos pogány filozófia gerincét az evolúció alkotja.
Az evolúciós elmélet a materialista filozófia eredménye, és az ókori materialista filozófiák 19. századi divatba jöttekor vált széles körben elterjedté.
válasza:"Darwin sohasem részesült biológiai képzésben. "
Ez elég nehéz lett volna, mivel ekkoriban még ilyen képzés nem is létezett. Természetrajz szakra és orvosi egyetemre is járt azonban. Nem mellesleg Adnan Oktar (=Harun Yahya) belsőépítész és filozófia szakot végzett, tehát neki tényleg nincs semmilyen biológiai végzettsége sem.
"Érdeklődése arra sarkallta, hogy önkéntesként csatlakozzék egy expedícióhoz, amely a H. M. S. Beagle nevű hajó fedélzetén vágott neki 1832-ben, hogy öt éven át utazzék a világ különböző tájain. Az ifjú Darwint rendkívül lenyűgözték a különböző élőlények, főleg egy bizonyos pintyfaj egyedei, amelyeket a Galapagosz-szigeteken látott."
"Darwin feltételezése nem tudományos felfedezésen vagy kísérleteken alapult,"
Ez önellentmondás. Annak idején ez volt a természettudomány és bizony Darwin a híres kutatóútján bizony tudományos felfedezéseket tett és kísérleteket végzett. Nyilván az akkori idők színvonalán, tehát nem szekvenált DNSt, vagy határozott meg fehérje térszerkezeteket, hanem élőlényeket figyelt meg.
"Az alapötlet az volt, hogy a környezetéhez legjobban alkalmazkodó egyed örökítette tovább előnyös tulajdonságait a következő generációra, és ezek az időközben felhalmozódó tulajdonságok végül teljesen különálló fajt alakítottak ki."
Érdemes hozzátenni, hogy az elmélete pontról pontra beigazolódott. Pl: [link]
"Hogy ezek az "előnyös tulajdonságok" honnan származtak, azt nem tisztázta."
Azóta viszont szerencsére sikerült tisztázni az öröklődés menetét és a mutációk mibenlétét és ezek a felfedezések is megerősítették Darwin elméletét.
"Darwin szerint ennek a mechanizmusnak a legfejlettebb terméke az ember. "
Egyszerű hazugság. Olvassuk csak el, mit ír Darwin a Fajok eredetében! [link]
"A negyedik fejezetben láttuk, hogy a magasabbrendűség vagy a fejlettségi fok megítélésére az eddig javasolt legjobb mérce a teljesen kifejlett élőlény szerveinek differenciáltsága és specializáltsága. Azt is láttuk: minthogy a szervek differenciálódása az élőlények előnyére szolgál, ezért a természetes kiválasztás általában egyre specializáltabbá és fejlettebbé teszi a szervezetet, és ebben az értelemben magasabbrendűvé. Nem mintha sok esetben nem hagyna meg olyan egyszerűbb és fejletlenebb struktúrákat is, amelyek egyszerűbb életfeltételekhez alkalmazkodtak. Sőt, egyes esetekben egyszerűsíti vagy vissza is fejleszti a szervezeteket, amelyek ezáltal mégis jobban alkalmazkodnak az új életmódjukhoz."
"Az, hogy egészen különböző típusú élőlényeket a fejlettség szempontjából összehasonlítsunk, reménytelen. Ki tudná például eldönteni, hogy a tintahal fejlettebb-e, vagy a méh – amelyről von Baer azt tartotta, hogy „valójában fejlettebb a halaknál, ha másféle is”.
Vagyis Darwin eleve hülyeségnek tartotta a fejlettség fogalmát, mivel szerinte két élőlény fejlettsége nem hasonlítható össze. Harun Yahya még a Fajok eredetét sem ismeri, nem hogy az újabb szakirodalmat!
válasza:Az élet nem az anyagból származik
válasza:Egyszerűen szólva?
Megpróbálom. Nos, a ma evolúciónak nevezett folyamat azon, a jelen idejű megfigyelésen, és bármikor újra megfigyelhető
jelenségen alapul, hogy:
A DNS-molekula szerkezete megváltozik, és a kétnemű élőlények minden esetben különböznek valamennyire a szüleiktől.
Aztán ebből levonnak olyan, nagyívű feltételezéseket, hogy:
1. A DNS-restkripció során kialakult mutációk rögzülhetnek
2. A rögzült mutációk továbböröklődhetnek
3. A rögzült mutációk felhalmozódhatnak
4. A felhalmozódott mutációk változásokat okozhatnak
az élőlény morfológiai felépítésében
5. Ez végül odavezethet, hogy új morfológia szerkezetek (új szervek), illetve új fajok alakulhatnak ki, ez persze
olyan lassan zajlik, hogy nem megfigyelhető
6. Az a tény, hogy nekem másmilyen színű a szeme, bizonyítja azt az evolúciós predikciót, hogy a 10000 év múlva megszülető utódommal egyetlen ma élő ember sem lenne képes szaporaképes utódot létrehozni
Nem volna ezzel bal, hogy ha az evolucionisták a helyükön kezelnék a feltételezéseiket, és annak tekintenék, amik: feltételezésnek. Csakhogy ők tényként kezelik, és a fentebb felsorolt pontokat olyatén módon használják, hogy egyik adott pontban foglaltakkal próbálják igazolni egy adott másik pont kijelentését.
válasza:Sajnos mindenhol hemzsegnek az olyan emberek, akik véleményt nilvánítanak olyasmiről, amiről fogalmuk sincs, aztán meg javítgathatjuk a tévedéseiket napestig. Az előző hozzászóló gyakorlatilag minden állítása hazugság.
"A DNS-molekula szerkezete megváltozik"
A DNS molekula szerkezete semmit sem változik, ugyanolyan a baktériumoktól az emberekig. Ugyanolyan cukorgerincen találhatóak ugyanazok a bázisok.
A DNS molekulák információtartalmát a cukorgerincen található báziok sorrenje határozza meg, például az ATCCGA bázissorrend nyilván különbözik az AGTCCA -tól. Viszont ennek a két molekulának a szerkezete teljesen azonos.
"1. A DNS-restkripció során kialakult mutációk rögzülhetnek"
Mutációnak csak azt azt nevezzük, ami már rögzült, a DNS molekula hibáit, amelyeket esetleg még kijavíthat valamilyen repair enzim DNS károsodásnak nevezzük, nem mutációnak. Mutációról akkortól beszélünk, amikor a sejtosztódás során már rögzült a DNS bázissorrendjének változása, a leánysejt már a szülősejtétől eltérő bázissorrendjű DNS molekulával rendekezik. Az előző hozzászóló egyszerűen nem tudja, miről beszél.
A DNS megkettőződését replikációnak nevezzük, a DNS RNS -sé fordítását pedig transzkripciónak. Olyan, hogy "restkripció" nem létezik, ahogy erről egy gyors google kereséssel is meggyőződhetsz, az előző hozzászóló egyszerűen nem tudja, miről beszél.
Ha nem történnének mutációk, a rák, mint betegség nem is létezne, hiszen a daganatsejtek éppen mutációk hatására hibásan osztódó testi sejtek. Gondolom a daganatok létét azért csak nem akarod tagadni? Ha nem mutációk ereményezik a rákot, akkor mégis micsoda? (Csak hogy megérthessem hogyan működik az általad elképzelt világ, ahol nincsenek mutációk...)
"2. A rögzült mutációk továbböröklődhetnek"
A rögzült mutációk bizony öröklődnek, ha a csíravonalban történtek, tehát az őket hordozó sejtekből ivarsejtek lesznek. Ez kb. száz éve ismert folyamat, szó szerint milliószám tartanak fenn olyan élőlénytörzseket (baktériumokat, ecetmuslicákat, egereket, halakat, növényeket stb.), amelyekben valamilyen mutáció történt, így egészen biztosak lehetünk benne, hogy a mutációk öröklődnek. De ha gondolod, itt egy példa, csak az ecetmuslica white génjében történt néhány mutáció felsorolása. Ha szerinted a mutációk nem öröklődnek, akkor mégis ezek az élőlények hogyan jöttek létre?
w1 : Az első azonosított mutáció. Null allél, azaz a fehérje működése teljesen kiesik, a Müller-féle felosztás szerint amorf mutáció, recesszíven öröklődik. A homozigóta nőstények szeme teljesen fehér. Emberi beavatkozás nélkül keletkezett, azaz spontán mutáció. Egy Doc nevű ugráló genetikai elem ugrott a white génbe, ez tette tönkre teljesen. ( [link]
wa: A mint apricot, azaz barack. Ez a white gén egy recesszíven öröklődő allélje, a homozigóta legyek szeme halványsárgás, barackszínű, innen a neve is. Ez a mutáció is emberi beavatkozás nélkül történt, a white génbe egy copia ugráló genetikai elem ugrott be, ez csökkentette le a működését. Az allél nem teljesen működésképtelen, így a Müller-féle felosztás szerint hipomorf mutáció, mérések szerint a vad fehérje aktivitásának csak három százalékával rendelkezik, ám ennyi is elég ahhoz, hogy látható mennyiségű festék jusson az állat szemeibe. ( [link]
wch: Ch mint cherry, azaz cseresznye, a homozigóta legyek szeme rózsaszínes. Ez a mutáció a w1 allélből alakult ki, amikor egy újabb, pogo típusú ugráló genetikai elem ugrott be a w1 allélbe. A Müller-féle felosztás szerint hipomorf allél, recesszíven öröklődik. Spontán mutáció, minden emberi beavatkozás nélkül alakult ki. ( [link]
wBwx: Bwx mint Brownex, a homozigóta egyedek szeme ugyanis barna. Heterozigóta formában is megjelenik a fenotípusban, akinek már nagyon ráállt a szeme, az a heterozigóta állatokat is felismeri, ám a homozigóta egyedekben egyértelmű a fenotípusa, így szemidominánsan öröklődik. A Müller-féle felosztás szerint hipomorf mutáció. Spontán alakult ki, emberi beavatkozás nélkül, a gén fehérjekódoló szakaszában történt egy rövid deléció. ( [link]
wDZL: DZL mint Dominant Zeste-like. Ez a mutáció dominánsan öröklődik, a heterozigóta hímek szeme barna, a nőstényeké sárga. Spontán alakult ki, emberi beavatkozás nélkül. Müller-féle besorolása antimorf. Úgy keletkezett, hogy két, egymáshoz közel ülő FB ugráló genetikai elem ugrott egyszerre a white génbe, így azonban az ugráskor magukkal hozták az eredeti beépülési helyük közt lévő szakaszt a muslica genomból, amely így az eredeti white génnel együtt íródik át, egy a vad típusúnál jóval nagyobb méretű fehérjét kódol. ( [link]
In(1)wm4h: Ez az allél egy spontán, emberi beavatkozás nélkül létrejött kromoszómamutáció nyomán keletkezett. A Müller-féle besorolása leginkább hipomorf mutáció, recesszíven öröklődik. A kromoszómákon a centromer az a hely, ahová a sejtosztódáskor összeszerelődő húzófonalak kapcsolódnak. Éppen ezért a centromer közelében a DNS szorosan becsomagolt, tömör heterokromatin formában található, ez valószínűleg azért szükséges, hogy megfelelően szilárd legyen a kromoszóma, kibírja a sejtosztódáskor ébredő erőket. Ennek a heterokromatin régiónak a kiterjedése egy egyeden belül is változhat kis mértékben, a pontos határai egyes sejtekben különböző helyeken találhatóak. Ez a mutáció egy inverzió, azaz az X kromoszóma egy szakasza letört a kromoszómáról és fordított állásban forrt vissza. Ez az átrendeződés a white gént a centromer közelébe helyezte át, a heterokromatikus régió határára, így egyes sejtekben, ahol a heterokromatikus régió kicsit kisebb a white gén kifejeződik ezek a szemsejtek pirosak lesznek, más sejtekben, ahol a heterokromatin kiterjedése nagyobb, nem fejeződik ki, ezek a szemsejtek fehérek lesznek. Mindez azt eredményezi, hogy a légy szeme foltos, azaz fehér alapon apró, piros foltok láthatóak. Ebben az esetben a white gén ép, ismereteink szerint a fehérjekódoló szakasz és a szabályozórégió sem sérült, egyszerűen a genomon belüli helye változott meg, ez okozza ezt a fenotípust. ( [link]
wbl: Spontán kialakult, recesszív, hipomorf allél. A wa allélből alakult ki egyújabb mutációs esemény nyomán, egy blood ugráló genetikai elem ugrott a white génbe, ez okozza a fenotípust. Ami miatt érdekes: tizenkilenc Clesius-fokon tartva az állatokat a szemük színe sötétvörös, míg harminc Celsius –fokon tartva az állatokat, a szemük színe barnássárga lesz. Az ehhez hasonló mutációkat csúnya szóval kondicionális mutációknak nevezzük, mivel az általuk kialakított fenotípus egy külső körülménytől függ. Ez esetben ez egy hőmérsékletérzékeny mutáció, a külső hőmérséklet változtatásával a fenotípus is megváltozik. ( [link]
"3. A rögzült mutációk felhalmozódhatnak"
Mégis mi gátolná, hogy egy élőlényben egynél több mutáció történjen egyszerre, vagy egymás után? Például a Richard Lenski által fenntartott E. coli baktériumtörzsben több, mint hatszáz mutáció rögzült a kísérlet húsz éve alatt, semmi jele sincs, hogy bármi akadályozná a mutációk felhalmozódását.
"4. A felhalmozódott mutációk változásokat okozhatnak az élőlény morfológiai felépítésében"
Nyilván ne is zavarjon, hogy az élőlények felépítésében változást okozó mutációk ezrei ismertek, a legkülönbözőbb élőlényekben. Szóval nem csak hogy láttunk már olyat, hanem egy csomó élőlény esetében egészen pontosan meg tudjuk mondani, hogy egy mutáció hogyan változtatja meg az élőlény felépítését. Például:
[link] (2., 3. ábra)
"5. Ez végül odavezethet, hogy új morfológia szerkezetek (új szervek), illetve új fajok alakulhatnak ki, ez persze olyan lassan zajlik, hogy nem megfigyelhető"
Újabb egyszerű hazugság, új fajok keletkezése napjainkban is megfigyelhető, jó pár példát is ismerünk rá:
Egy szárazföldi növényben a száraz és a nedves élőhelyekhez alkalmazkodva máris megvalósulhat a reproduktív izoláció.
Egy szúnyogfaj két populációja az eltérő élőhely hatására különül el egymástól:
Egy sejten belüli élősködő baktérium hatására bekövetkező szaporodási izoláció:
Csigákban egy végtelenül specializált ragadozó hatására:
Két lepkefaj hibridizálásából keletkezett harmadik:
Halakban a bejövő fénymennyiség változásának hatására:
Körfajokon keresztül:
Az Oneothera gigas az Oenothera lamarckiana tetraploid mutánsa, ami az O. lamarckiana -val nem keresztezhető:
en.wikipedia.org/wiki/Oenothera#Taxonomy
A Spartina anglica ugyanolyan allopoliploid hibrid, mint a Raphanobrassica, csak éppen a természetben jött létre, emberi közreműködés nélkül:
en.wikipedia.org/wiki/Spartina_anglica
Primula kewensis. Eredetileg a Primula verticillata és a P. floribunda természetes hibridje volt, miután megtalálták a szabad természetben, elkezdték üvegházakban is keresztezni a két fajt, a hibridekben pedig minden külső beavatkozás nélkül háromszor is létrejöttek termékeny allopoliploid egyedek, 1909 -ben, 1923 -ban és 1926 -ban:
www.springerlink.com/content/k35737j773850385/
A Trapopogonan miscellus -ról gyanították, hogy a T. dubius és a T. pratensis természetes allopoliploid hibridje. Fogták és üvegházban újra keresztezték a két fajt, az allopoliploid hibridjükből mesterségesen is sikerült előállítani a természetben megtalált T. miscellust:
www.holysmoke.org/cretins/speci.htm
"6. Az a tény, hogy nekem másmilyen színű a szeme, bizonyítja azt az evolúciós predikciót, hogy a 10000 év múlva megszülető utódommal egyetlen ma élő ember sem lenne képes szaporaképes utódot létrehozni"
Nem is állította senki sem, hogy tízezer év múlva a te utódaidból pont új faj alakulna ki, de azt sem, hogy ennek bizonyítéka az lenne, hogy más színű a szemed. Szóval ez megint egy egyszerű, értelmetlen hazugság.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!