Ha globális felmelegedés van akkor most miért esik a hó?

#16: "Ez egyáltalán nem biztos, hogy igaz.

A csúcsok és felfutások látszólagos késése-sietése nem feltétlenül jelenti magának a jelenségnek az időrendi sorrendjét."

Nem értem. Mondanál példát?

Szavannai őseim által örökölt intuícióm szerint az "ok" megelőzi, és nem pedig követi az "okozat"-ot.

Időben elnyújtott folyamatok (társadalmi, kémiai jelenségek) esetén ez lehetne máshogy?

Süsü:

Jó, ne menjünk bele a grafikon elemezgetésébe, de nem értem, miért a csúcsokat hasonlítod csak össze, inkább azt kéne nézned, hogy mikor indul meg egy-egy trend, és abból szerintem elég sok helyen látszik, hogy a hőmérséklet kezd el előbb emelkedni, majd ezt követi (kb 800 éves késéssel) a CO2-szint emelkedése. Ami teljesen természetes, gondolj melegített szénsavas víz példájára, és rögtön megérted. Csak ne egy fazék szénsavas vizet melegíts, hanem mondjuk egy óceánt.

Annak, hogy a bolygó hőmérsékleti egyensúlyban van (bejövő, kimenő energia), nem sok köze van a modellekhez, a modelleknek épp azt kéne megmondaniuk, hogy ez az egyensúly milyen hőmérsékleten áll be. Ez függ aztán millió dologtól, köztük a CO2-től is, de SOKKAL INKÁBB valami mástól, még pedig a levegőben lévő vízpárától és vízgőztől. Magyarul a felhősödés mértékétől. Ehhez pedig nagyon bonyolult időjárási modellek is kellenek, amiről tudjuk, hogy 2 hétre sem képesek előre jelezni semmit. A lényeg, hogy az emisszivitás rengeteg paramétertől függ, amelyekről vajmi keveset tudunk, vagy csak nagy hibahatárokkal. Nem hiszem, hogy például pontosan tudjuk a különféle gázok, a vízgőz, a pormennyiség teljes és pontos eloszlását az egész légkörben. Honnan is tudnánk, nincsenek fent szondánk minden kilométeren. Ezeket csak úgy "becsüljük". És ha esetleg 10%-kal félre becsüljük, máris nem az jön kik, hogy ezek melegítik a légkört, hanem mondjuk hogy hűtik. Ennyit a modellektől.

Tudom, hogy a kérdés nem a CO2-ről szól, csak ezt a két dolgot általában együtt szokták emlegetni. Azt nem vitatom, hogy az utóbbi években, évtizedekben volt felmelegedés. De hogy ez tartós, hosszútávú lenne, és az emberi tevékenység okozná, az mese.

Mi okozza akkor?

Hát nézd meg ezt a pár grafikont. Csak találomra választottam, van belőlük rengeteg:

[link]

[link]

[link]

Ha megfigyeled, a hőmérséklet sokkal szorosabb, sokkal egyértelműbb összefüggést mutat a napfolttevékenységgel, mint a CO2 szinttel. Ezek alapján a grafikonok alapján teljesen biztosan ki lehet jelenteni, hogy a felmelegedést a megnövekedett napfolttevékenység, a Nap megnövekedett aktivitása okozza. Amihez nekünk, embereknek nem sok közönk van. Erről még sem beszél a "hivatalos" tudomány. A nem hivatalos annál inkább, csak azokra senki nem kíváncsi. Pedig van jópár ezer komoly tudó, aki már rég kihátrált az üvegház mese mögül.

De hogyan is okozza a felmelegedést a Nap aktivitása? Természetesen nem úgy, hogy több energiát sugároz. Ez is igaz persze, de az a hatás elenyésző, a hőmérséklet itt nem emiatt emelkedik. Hanem a felhőképződésen keresztül. Összefüggés van ugyanis a légkörbe érkező kozmikus sugárzás és a napfolttevékenység, a Nap aktivitása között. Ha erős a naptevékenység, akkor a napszél mintegy "kisöpri" a Naprendszerből a kozmikus sugárzást, abból kevesebb éri a mi légkörünket, és kevesebb felhő keletkezik. A vízgőz ugyanis ezekre a kozmikus sugarak által keltett ionizált magvacskákra kezd el kicsapódni legelőször (gondolj a Wilson féle ködkamrára, ami pont ezen az elven működik). Ha pedig kevesebb a felhő (talán tapasztaltad már), akkor többet süt a nap, és "jobb az idő". És ha globális szinte mindenütt kevesebb a felhő, akkor az globális felmelegedést okoz. Ennyire egyszerű.

Nem attól lesz itt meleg, hogy a széndioxid visszatartja a kisugárzást. Hanem attól lesz HIDEG, ha a sok felhő nem engedi BE a napfényt. Ha meg beengedi, akkor meleg lesz. Ennyi a történet.

"Szavannai őseim által örökölt intuícióm szerint az "ok" megelőzi, és nem pedig követi az "okozat"-ot."

Végig is olvastad,amit írtam? Vagy tényleg csak az első sort?

Mint írtam, behoztál egy teljesen offtopic kérdéskört. Zárjuk le. Hetekig nézegethetnénk mindenféle grafikonokat, de nem lenne semmi értelme. Nem ismerjük továbbra sem a mérési módszereket, azok hibahatárait. A klímaváltozás kutatása komoly tudomány, rengeteg ismeretanyaggal, egy valamirevaló eredményt – ami önmagában édes kevés, csak egy a sok közül – sok éves tanulás, majd sok éves kutatás előz meg. Ehhez képest te is, de én is Pistikék vagyunk, akik tegnap tanulták meg a sakk szabályait, de megpróbálják elemezni a nagymesterek játékát, és érvelni amellett, hogy az adott lépés hülyeség volt-e vagy sem. Sem neked, sem nekem nincs meg a megfelelően mély ismeretünk ahhoz, hogy ezt mérlegelni tudnánk. Sem értelme, sem tartalma nincs ennek az egésznek. Két tucat grafikon nézegetése nincs egyensúlyban több évnyi, akár több évtizednyi tanulás és kutatással. Persze ha úgy érzed, hogy igen, akkor doktorálj le a témából, végezz saját kutatásokat, és publikáld őket.

Én megelégszem azzal, hogy egy 2010-es összefoglaló tanulmány szerint a témával foglalkozó tudósok több, mint 90%-a szerint a legutóbbi évtizedekben zajló felmelegedés zömmel az emberi tevékenység következménye. A kutatások javarészt független egyetemeken zajlanak, amelyeknek az anyagi támogatása nem függ a kutatások eredményétől. Nem áll senkinek sem anyagi, sem presztízsérdekében, hogy a fenti állásfoglalást tegye meg. Ha a globális felmelegedést mégsem az ember okozza, hanem természetes jelenség, attól még ugyanolyan veszélyes ránk nézve, a kutatása ugyanúgy fontos és értékes.

Ha egy pillanatra elfogadjuk, hogy a globális felmelegedést az ember okozza, én nehezen látok módot arra, hogy ez bárkinek is a hasznára lenne. Sőt… Ha ez igaz, akkor a fogyasztásunkat, az igényeinket kellene visszavenni. Ez nem jó az átlagembernek, mert a saját kényelméről kellene lemondania. A gyártási folyamatok kevésbé környezetszennyező folyamat is költséggel jár, a fogyasztás visszaesése meg bevételkieséssel. Tehát nem jó a gazdaságnak sem. Meg az államnak sem jó, aki meg függ a gazdaságtól, és pont a termelés és fogyasztás növekedésében érdekelt. Nota bene azok az államok, amiknek a képviselői egyetértenek abban, hogy a globális felmelegedést az emberi tevékenység okozza, azok sem tesznek igazán lényeges, drasztikus lépéseket ennek a – szerinted csak vélelmezett – megelőzésére, mert a gazdasági érdekekkel szembe megy.

"Én megelégszem azzal, hogy egy 2010-es összefoglaló tanulmány szerint a témával foglalkozó tudósok több, mint 90%-a szerint a legutóbbi évtizedekben zajló felmelegedés zömmel az emberi tevékenység következménye"

Ja, ok, ha te megelégszel. Én nem :)

"A kutatások javarészt független egyetemeken zajlanak, amelyeknek az anyagi támogatása nem függ a kutatások eredményétől"

Erről is nagyon sokan mást mondanak.

De én nem hivatkoztam tekintély érvekre. Nekem teljesen mindegy, a tudósok hány százaléka mondja ezt vagy azt, ha ott van egy grafikon, ami meg teljesen mást mond.

Az meg milyen érv, hogy "hülyék vagyunk mi ehhez, fogjuk be a szánkat". Mihez? Hogy kiértékeljünk 2 grafikont? És hiába próbálod elmosni ezt a grafikonok "eredetével". Keressél akkor más grafikont, ami mást mutat. Nagyjából ugyanezeket fogod mindegyiken látni. Két görbe összehasonlításához meg azért nem kell Nobel-díj.

"Nekem teljesen mindegy, a tudósok hány százaléka mondja ezt vagy azt, ha ott van egy grafikon, ami meg teljesen mást mond."

Na ez tipikusan az "ezer tudósnál is okosabb vagyok" esete. Meg sem fordul a fejedben, hogy ezt a grafikont kismillió tudós is látta, ismeri, kutatta, neked kellett megszületni ,hogy észrevedd, az egész világ hazudik, csak te látod az igazat.

És ezzel az összes glob. felmelegedést tagadó így van.

Kismillió tudományos tény nem számít, mert te tudsz lobogtatni egy grafikont. Aminek a kiértékeléséhez nulla képzettséged van, csupán egy laikus (és simán akár hibás) következtetésed.

Amúgy tényleg egy politikus háta mögött kivetített grafikonra alapozod a "cáfolatod"?

Amikor ezernyi tudományos oldalon jelentek meg független kutatási eredmény grafikonok, ezernyi bontásban és kiértékelésben?

De neked csak ez a jó, mert ezt véled alátámasztani az állításod.

Nézd csak meg a többit is, főleg a nem tíz-húszezer évre kiterjedőket, hanem az ember korához passzoló grafikonokat.

Mert azt egyébként soha, senki nem állította, hogy az őstörténelmi meleg korszakokat kizárólagosan és fő indikátorként a CO2 szint okozta.

Ettől még a CO2 szint ilyetén hatása tagadhatatlan.

> Ja, ok, ha te megelégszel. Én nem :)

Nézd. Elég sekély rálátásom van a témára. Mindig is jó voltam matekból, fizikából, kémiából, van egy erős általános-, középiskolai és főiskolai természettudományos tudásom, de ehhez ez édeskevés. 10+n éve tudatosan keresek, és rendszeresen olvasok magyar nyelvű tudományos cikkeket, nézek tudományos előadásokat, illetve – bár nem pont ebben a témában – néhány ilyen cikkben megjelölt forrásnál magát az angol nyelvű kutatást is tanulmányoztam kicsit tüzetesebben, a róla szóló cikknél sokkal részleteibe menőbben. Illetve néhány ismerősöm révén volt szerencsém – szintén nem az éghajlat változással kapcsolatos – tudományos kutatás bizonyos részleteiben minimális – elsősorban matematikai jellegű – segítséget is nyújtani.

Ebből tudom, hogy egy grafikon, egy adatsor vajmi keveset mond, abból következtetéseket levonni önmagában nem lehet. (Illetve lehet, törvény nem tiltja, csak az minden lesz, csak megalapozott nem.)

> De én nem hivatkoztam tekintély érvekre.

Kétféle tekintélyelv van. Az egyik logikailag nem állja meg a helyét, kvázi a náci kártya fordítottja. Ez arról szól, hogy ha valaki valamilyen területen valamilyen kimagasló eredményt ért el, akkor bizonyára más területen is adni lehet a szavára. Ez logikailag nem következik, egy atomfizikus lehet pont olyan laikus mondjuk az agrártudományokban, vagy a politikában, mint bárki más. Tipikusan ilyen, hogy Einstein – mondok valamit hasraütéssel – jobban szerette Vivaldit mint, Bachot, ezért Vivaldi nagyobb zenész. Na ez valóban irreleváns hivatkozás a tekintélyre, mert Einstein ugyan valóban tekintélyre tett szert a fizika területén, de – annak ellenére, hogy zenélt – a zene területén nem volt különösebb eredménye, így az ő véleménye nem esik nagyobb súllyal latba, mint Kovács Pistikéé.

De van más jellegű tekintélyelv, ahol a tekintély a téma tárgyához kötődik. Azért fogaduk el, hogy egy matematika professzor valószínű jártasabb a matematika tudományában, mint egy középiskolás. A tekintélye nem önmagában van, hanem pont a tárgyalt témában megszerzett tudásából fakad, így relevanciája van. A főorvos véleményét a szükséges beavatkozásról nem azért fogadjuk el, mert főorvosi titulusa van. Nem a titulusból ered a mértékadósága, hanem a tudásából, hozzáértéséből – egymástól független módon – következik a titulusa, és a mértékadósága is. Persze közvetlenül ez sem érv, de igazi érvekre alapozott vitát – mindkettőn, vagy mindannyiunk erős járatlansága, tudatlansága miatt – aligha lehet folytatni. (Pont ezt próbálom megmagyarázni.)

> Erről is nagyon sokan mást mondanak.

Vannak egyetemi kutatások. Vannak persze állami, meg magánjellegű kutatóintézetek is. Úgy világviszonylatban van mindegyik mögött mindenféle gazdasági, politikai érdek. A gazdaság annak örülne, ha kiderülne, hogy a klímaváltozást nem az ember okozza, hiszen akkor lehet pöfékelni tovább nyugodtan a szén-dioxidot a levegőbe. A politikai berendezkedés meg minden országban más és más, ráadásul 4-5 évente a legtöbb országban van egy politikai fordulat. A klímakutatók 90%-a meg következetesen – országtól, vezetéstől, gazdasági érdektől függetlenül – ugyanazon a véleményen van a témáról.

Nemrégiben vonult fel pár ezer tudós az USA-ban, Trump globális felmelegedés-ellenes hozzáállása miatt. Miért? Mert ez volt a meggyőződésük. Nem a véleményük, hanem a meggyőződésük. Véleménye mindenkinek lehet bármiről, Pistike szerint lehet jobb autó a Trabant, mint a Ferrari, de véleményt a véleménytől erősen megkülönbözteti az, hogy milyen érvek, milyen tapasztalatok, milyen tudás az, amiből fakadnak. Ha most elfogadjuk azt a képet, amit szerintem sejtetni akarsz, hogy a tudósok valamiféle egyéni érdek miatt mások megbízására alakítják a kutatási eredményeket, akkor ezek a tudósok nem felvonultak volna, hanem másnapra szállították volna az eredményeket, hogy „tényleg, a globális felmelegedést valóban nem az ember okozza”, zsebre tették volna érte a megfelelő összeget, és örvendezének vala. De nem ezt tették, mert nem a saját egyedi érdekeik vezérlik, hanem a tudásukból, kutatásaikból következő meggyőződések, a felelősség, hogy szembe menjenek egy olyan folyamattal, amely meggyőződésük szerint az emberiség kárára van. Még akkor is, ha esetleg egy év után kiteszik a szűrüket az adott kutatócsoportból „felsőbb utasításra”.

> Nekem teljesen mindegy, a tudósok hány százaléka mondja ezt vagy azt, ha ott van egy grafikon, ami meg teljesen mást mond.

Tehát úgy érzed okosabb vagy, mint az adott témát évtizedek óta kutató tudósok. Nagyszerű. Nekem erről ez jut eszembe:

[link]

[link]

Hogy lehet, hogy ott van több száz, több ezer tudós, akik természettudományokból doktoráltak, és valahogy nem jutottak arra az egyszerű – általános iskolainál magasabb szintű tudást nem igénylő – következtetésre, amire te? Nem lehet, hogy azért, mert nem látják annyira egyszerűnek ezt a témát, mint amennyire te annak véled?

> Az meg milyen érv, hogy "hülyék vagyunk mi ehhez, fogjuk be a szánkat". Mihez? Hogy kiértékeljünk 2 grafikont?

Nem. Az a rálátásod hiányzik, hogy lásd, minden grafikon valamiféle mérésekből származik. A méréseknek van valamilyen metódusa. A mérési eredményeknek vannak pontos értékekkel meghatározható hibájuk. Van, ami a mérőműszer pontatlanságából fakad, van, ami a mérési módszerből fakad. Vannak szisztematikus hibák is, ami megint adódhat a mérési módszerből. Normális esetben egy publikáció tartalmazza ezeket a számításokat is.

Mondok egy példát. Miből mérik meg mondjuk egy 1000 évvel ezelőtti levegő CO₂ tartalmát? Nagyon nem mindegy. Lehet olyan folyamat, ami időben lassabban követi a levegő szén-dioxid tartalmát, mert a már a levegőből megkötött szén-dioxid szintet méri, így időben később jelentkezik. Akár évekkel, évtizedekkel később válthatja ki a levegő CO₂ tartalma azt a jelenséget, amiből következtetnek a CO₂ tartalomra. Vagy miből mérik meg a pár ezer évvel ezelőtti hőmérsékletet? Mondjuk jégmintákból? Ezeknek a mintáknak is lehet időbeli bizonytalansága.

Egy a kutatási eredményeket végtelenül leegyszerűsítő szemléltető grafikon mindezeket a nagyon is lényeges bizonytalanságokat elfedi. Elfedi azt, hogy a mért értékekből nem lehet pusztán ebből ok-okozati viszonyokat felállítani. Mondok egy példát. A napforduló június 20-21 környékén van. Erre szimmetrikusan változik a Földet érő, a Napból származó energiamennyiség. Csakhogy a levegő átlaghőmérséklete nem erre a napra szimmetrikus. Van olyan hatás, ami késlelteti a levegő hőmérsékletének alakulását: [link]

A globális felmelegedésnél két mért érték kerül a grafikonra. A mérési módszer ismeretének hiányában nem tudjuk melyik értékekben lehet nagyobb, akár több évtizedes eltérésű „pufferhatás”, mint szisztematikus hiba. Ezek ismerete nélkül aligha lehet ok-okozati viszonyokat kiolvasni.

Én akkor is úgy gondolom, az a korrekt és tudományos hozzáállás, hogy ha látok egy jelenséget (jelen esetben bizonyos grafikonokat, de lehetne az egy örökmozgó is), akkor először is azt kéne cáfolni, megmagyarázni (hogy miért hibás, stb), nem pedig benyögni, hogy "ezer tudós mást mond". Az erre nem érv. Ahogy az sem, hogy "hülye vagy te fiam a grafikonokhoz/örökmozgókhoz". Akkor meg kell mutatni a konkrét hülyeséget, nem pedig megint csak általánosságokkal dorongolni.

Egy tudományos állítást ezer példa sem bizonyít 100%-osan, de egyetlen valós ellenpélda romba dönti. Ezt sem árt elfelejteni.

Ahogyan azt sem: ez azért inkább politikai, mint tudományos kérdés. Nem véletlenül tűzik zászlajukra (vagy távolítják el onnan) olyan személyek, mint Trump, Thatcher vagy Áder. Ha pedig ilyen szinteken foglalkoznak vele, mozgat érdekeket, akkor ne állítsa már senki, hogy a tudósok véleménye teljesen független és objektív. Főleg hogy tudjuk: a tudósok gyakorlatilag teljes mértékben állami pénzekből élnek, a kutatási témájuk szerint kapnak pénzeket.

Ha én klímakutató lennék, vajon melyikre kapnék kutatási pénzt: az üvegházhatás bizonyítására vagy cáfolatára? A másodikra nem hogy pénzt nem kapnék, de páros lábbal rúgnának ki a munkahelyemről. Azért ez is lehet szempont egy tudós "objektív" véleményében.

> hogy ha látok egy jelenséget (jelen esetben bizonyos grafikonokat, de lehetne az egy örökmozgó is)

Te nem egy jelenséget látsz, nem mérési módszereket, nem több tucat aspektust, hanem csak egy grafikont. Maga a jelenség igen komplex, ezernyi paraméterrel. (Egy örökmozgó egyszerűbb eset, vagy működik, vagy nem.) Egy-egy grafikon az maximum szemléltető eszköz, nem tudományos eredmény, hanem egy tudományos eredmény kivonata kivonatának kivonata. Egy tucat grafikon ≠ tudomány.

Ez már egy tudományosan értékelhető publikáció: [link]

Persze a felhasznált források ismerete nélkül önmagában ez sem értelmezhető. Na ilyenből kiadott az IPCC vagy két tucatot. Ezt kellene alaposan megvizsgálni, meg vagy két tucat másik intézmény, kutatócsoport, egyetem néhány száz hasonló publikációját, hogy tudományos alaposságú vitát folytassunk.

Én nem tervezem, hogy ilyen szintig ássam magam bele a dologba. Ha te igen, sok sikert kívánok hozzá. De addig maximum a felszínt kapargatod.

> Egy tudományos állítást ezer példa sem bizonyít 100%-osan, de egyetlen valós ellenpélda romba dönti. Ezt sem árt elfelejteni.

Hát nagyon nem így működik a tudomány. Elöljáróban hadd térjek ki arra, hogy mennyire rossz szó az „elmélet”. Három dolgot is értünk alatta. Egyrészt van egy pejoratív jelentéstartama. „Elméletileg működik, de a gyakorlatban nem”. Itt nem az a baj, hogy az elmélet rossz. Általában az a baj, hogy bizonyos tényezőket nem vettél figyelembe, túlságosan leegyszerűsítetted azt az modellgyűjteményt, amivel előre akartál jelezni valamit. De nem a modellek, elméletek hibája, hanem aki ezekből – pontosabban ezek hiányában – számításokat végzett. A másik jelentése az a hipotézis, vagy mondjuk magyarul úgy, előfeltevés, vagy ötlet. Ez a „nekem van erre egy elméletem” jelentéstartama. Nem elmélet az, csak egy ötlet, egy hipotézis. A harmadik – és a tudomány ilyen értelemben használja az elmélet szót, mikor mondjuk a optika elméletéről beszél –, ami különböző egymástól független, sok-sok kísérlettel alátámasztott modellek konzisztens, ellentmondásmentes rendszerét jelenti igazából.

A tudomány elsőnek hipotéziseket állít fel. Ezután felállít valamiféle vizsgálati módszert, kísérletet, ami kvázi eldöntendő kérésként képes választ adni arra, hogy a hipotézis helyes-e. Ezek eredményeképpen vagy elveti valaki az adott hipotézist, vagy a mérésekből kirajzolódik egy modell, ami mondjuk egy képletben ölt testet. (Pl. ha az a hipotézis, hogy az ütközés ereje függ a test tömegétől, illetve függ a gyorsulásától – jelen esetben lassulásától –, akkor ebből születik egy F = m*a képlet.) A modellt aztán további vizsgálatoknak vetik alá, hogy valóban leírja-e a vizsgált jelenséget. Tudományosan akkor lesz elfogadott, ha ezt a vizsgálatot független kísérletek is megerősítik. Ha sok ilyen vizsgált jelenség, összefüggés van, abból már lehet alkotni egy elméletet, jelen esetben mondjuk a mechanika elméletét.

Ha van valami, ami nem fér bele ebbe az elméletbe, nem azt kapjuk egy mérésnél, amit az elmélet modelljei, képletei előre vetítenek, az lehet egyedi eset, mérési hiba, stb… Ha ez egy szisztematikus eltérés az elmélettől, akkor kezdik a tudósok dörzsölni a tenyerüket, mert van egy kutatható jelenségcsoport, alkotni kell új modelleket, amelyekből egy új elmélet születhet (meg persze talán egy Nobel-díj is). De amíg ez nincs meg, nem vetik el a régi elméletet. Ha az az elméletem, hogy minden holló fekete, és találok egy albínó hollót, ami fehér, akkor nem dobom ki az elméletet, hogy minden holló fekete, hiszen az eddig bevált, és jó eséllyel ezután is be fog válni. De számítok rá, hogy jöhet egy új elmélet, és vizsgálom a jelenségeket, hogy mik a jelenlegi modellem peremfeltételei, mik a hiányosságai.

Egy elméletet, modellt akkor váltunk le, ha van helyette egy másik, új elmélet, ami több jelenség összefüggését írja le, mint az előző. (Tehát egy ellenpélda nem kukázza ki az addig elméletet.) De ez azt jelenti, hogy az új modellnek azt is le kell írnia, hogy a régi modell miért látszott működőképesnek, azokat a jelenségeket is le kell írnia, amit a régi. Nota bene a speciális relativitáselmélet leváltotta a newtoni mechanikát. De nem úgy, hogy a newtoni mechanika ment a levesbe, azt továbbra is használjuk. Egyszerűen a newtoni mechanikának van egy bizonyos hibahatáron belül egy peremfeltétele, amin belül működik. Ezen belül a speciális relativitáselmélet ugyanazt fogja adni – adott hibahatáron belül –, mint a newtoni egyenletek. A newtoni fizikában:

v = v₁ + v₂

A speciális relativitáselméletben meg:

v = (v₁ + v₂) / (1 + v₁ * v₂ / c² )

Ha v₁ vagy v₂ jóval kisebb, mint a fénysebesség, akkor v₁ * v₂ / c² egy nullától alig különböző értéket fog adni, így a képlet egyszerűsíthető:

v = (v₁ + v₂) / (1 + v₁ * v₂ / c² )

v ≈ (v₁ + v₂) / (1 + 0 )

v ≈ (v₁ + v₂) / 1

v ≈ v₁ + v₂

Tehát egy új elmélet nem ellentétben áll a régi elmélet legtöbb megállapításaival, hanem kvázi magában foglalja valamilyen szinten azokat is. (Különben előtte nem találtuk volna a régi elméletet működőképesnek.)

> Ahogyan azt sem: ez azért inkább politikai, mint tudományos kérdés.

Nem. A tudomány nem politikai kérdés. Az, hogy mit kezdünk a tudomány eredményeivel, az politikai kérdés. Az is lehet persze politikai kérdés, hogy milyen kutatásokat támogatunk, és milyeneket nem. Voltak olyan „tudományos” „elméletek”, amelyek a politika hatására születtek meg, de nem állták ki az idő próbáját, ahogy a politika fordult, úgy derült ki az adott „tudományról”, hogy valójában kukába való propaganda volt csak. De ezeket jellemzően egy adott ország, érdekcsoport egy adott politikai garnitúrája tudta csak kitermelni. A tudomány önmagában az igazság kérdése, semmi más. Ha nem az, akkor nem tudomány.

Nota bene az emberi tevékenység hatására megtörténő globális felmelegedés nem öt éve létezik, nem 10 éve és nem 20 éve, közben politikai garnitúrák, sőt komplett érdekszférák jöttek, mentek, erősödtek, gyengültek meg, a tudomány véleménye meg vajmi keveset változott. Ráadásul nem egy adott országban jutottak arra a következtetésre, hogy ez a jelenség létezik, nem csak mondjuk az orosz, az USA, vagy Kína hatalmi érdekszférájában, hanem kvázi mindenhol a világon, ahol kutatták ezt a témát.

Nota bene a politikának mire van szüksége? Hatalomra. Ezt mivel lehet a legjobban fenntartani, manipulálni az üres ideológiákon és a nyers erőn kívül, ami maximum rövidtávon működik, és amelynek a végén gyakran embereket szoktak akasztani? Leginkább anyagi eszközökkel. Tehát a hatalomnak pénz kell. Pénz meg értékteremtésből fakad, ahhoz meg termelés és fogyasztás kell. A politikának tehát minél nagyobb fogyasztásra, és az erre való igény megteremtésére – lásd reklámok –, illetve termelésre van szüksége, lehetőleg olcsó termelésre. De ha ránézel világra, ez jól látszik. A sikerességet szinte csak anyagi javakban mérjük, nem tudásban, etikában, hanem pénzben. Sikeres akkor vagy, ha van nagy házad, drága autód, nyaralód, stb…, és nem akkor, ha bölcs vagy, vagy nemeslelkű, önfeláldozó. Miért termelünk majdnem mindent Kelet-Ázsiában? Miért vonzza Magyarországra az olcsó munkaerő a nyugati cégeket? Mert ez a legolcsóbb, és nem kell foglalkoznunk a lokális környezetszennyezéssel, a szegénységgel, az ebből fakadó társadalmi problémákkal, mert ez „más valaki problémája”.

A mindenkori politika – javarészt ideológiától, értékrendtől függetlenül, amit sokszor csak nyomokban tartalmaz – érdekelt lenne abban, hogy ha van is ember okozta klímaváltozás, környezetszennyezés, akkor az valahogy ne legyen beszédtéma. Ha politika olyan mértékben tudná befolyásolni a tudományt, ahogy azt szerintem vélelmezed, hogy meghatározza azt, mik lesznek a tudományos eredmények, akkor legalább a tudósok fele egyetértene abban, hogy igazából nincs is globális felmelegedés, ha van az jelentéktelen, megoldódik magától, és nem kell aggódni, vegyél inkább OLED tévét…

Az, hogy a politika néha a zászlajára tűzik a klímaváltozás elleni lépések szükségességét, néha meg tagadja annak létét, pont abból látszik, hogy a jelenség létezik. Van olyan politikai erő, aki inkább nem akar ezzel foglalkozni, neki a fontos, hogy termeljen, fogyasszon a nép. Ők ha lehet nem vesznek tudomást a klímaváltozásról, szélsőséges esetben tagadják a létezését, vagy az emberi aspektust. Van olyan politikai erő, aki viszont pont ezzel szólítja meg az erre a kérdésre érzékeny embereket, hogy ők foglalkoznak ezzel a témával, akár áttételesen népszerűtlen intézkedéseket is felvállalva, pl. környezetvédelmi szabályozásokat foganatosít, ami a cégeknek extra költség – és nem sok haszna van belőle senkinek –, így drágább lesz az az OLED tévé, nem mindenki fogja tudni megfizetni, de cserébe azt ígéri, hogy nép fiának unokájának unokája is civilizált életet fog élni, és ha OLED tévét nem is tud venni, de élni fog.

Trumpot nem érdekli, hogy mi lesz ötven év múlva, őt az érdekli, mi lesz a következő 4 vagy 8 évben, és ezért azt mondja, ami népszerűvé teszi. Ha a nép azt akarja hallani, hogy „nem süllyedünk, nem süllyedünk”, akkor azt fogja mondani. (Lásd: https://www.youtube.com/watch?v=Qxy7ByWp27U )

> Ha én klímakutató lennék, vajon melyikre kapnék kutatási pénzt: az üvegházhatás bizonyítására vagy cáfolatára?

Ha klímakutató lennél akkor eleve nem lenne ennyire erős prekoncepciód, vagy legalábbis nem lenne pofád magában a címben leírni azt, mert ott helyben röhögne szembe mindenki, hogy menjél inkább kapálni. A kutatási témád címe nem az üvegházhatás bizonyítása, vagy az üvegházhatás cáfolata lenne, hanem „A globális hőmérsékletváltozás vizsgálata 1900-tól napjainkig, különös tekintettel az üvegházhatású gázok hatásaira”, és arra kapnál vagy nem kapnál pénzt, még mielőtt a vizsgálat pro vagy kontra eredményt hozna, vagy azt, hogy ez a hatás jelentéktelen, vagy azt, hogy ez a hatás kardinális jelentőségű.

(Nota bene kormányzati finanszírozású kutatások, illetve szintén kormánypénzekből működő kormányközi testületek nem kis mértékben foglalkoznak éghajlatváltozási kutatásokkal, olyan eredményeket hozva, hogy a globális felmelegedést zömében az emberi tevékenység okozza.)

Tessék, itt egy szakember, aki elég sok érvet felhoz a globális felmelegedéssel, illetve annak káros hatásaival szemben:

https://www.youtube.com/watch?v=t51TGVoX8Ig&

Tudom, hogy ez politikailag még mindig nem szalonképes dolog, de most, hogy már Trump is nyíltan szembeszáll ezzel a több évtizedes globális kamuval, talán nem ártana elkezdeni odafigyelni az észérvekre sem.