Élő csak élőtől származhat?

Nem, nincs ilyen.

Ha volt, csak a biológia múltjában.

Az élő és élettelen közt nincs igazi határvonal ,csak szubjektív, definíció-függő.

Nem igazán lehet meghatározni, hogy az ősi reproduktív molekulák mikortól nevezhetőek élőlénynek.

A vallási nézet az életet úgy kezeli, mintha az egy varázsütésre előálló dolog lenne, eddig holt, mostantól élő.

Ez hasonló kérdés, mint hogy mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás.

Ott is volt valami eredet, ami se ez, se az.

Élő vagy holt, fekete vagy fehér, itt nem két kategória van, hanem a szürke hatmillió árnyalata. :D

Pasteurnek volt egy ilyen idézete, hogy élő csak élőből jön létre. Csak épp ez tipikus példája annak, amikor a kreacionisták azt se tudják miről beszélnek, mert csak kontextus kiragadott szövegeket idéznek...

Pasteur ugyanis az ősnemzést cáfolta éppen (régen olyanokat hittek, hogy a legyek pl a rothadó húsból spontán jönnek létre, és hasonlók), az abiogenezishez köze nem volt az egésznek.

Osztom az előző nézetet.

Az élő csak élőtől származhat elv két esetet feltételez kizárólagosan (nem feltétlenül tudatosan tételezi fel, sőt, lehet, hogy azt is tagadná). Tehát 1) a földi ember egy idegen égitestről származik, 2) a földi embert isten teremtette. Ezért nincs értelme belemenni ezós és hasonló vitákba.

Vegyük figyelembe, hogy az erről vitatkozók soha nem tisztázzák, ki mit ért élő alatt. Gyakran azért se, mert nem tudnák elmondani. Innentől pedig adott a vég nélküli vita lehetősége, hiszen egyik ilyen értelemben, másik olyan értelemben használja. Ez nagyjából olyan, hogy a piros miért nem kék, és ha mégis, miért nem inkább zöld. Ha kizárjuk a fizikai (fizikusi) magyarázatot, ezen vajon meddig lehetne elmélkedni?

Alapvetoen a biologiai rendszereket ugyanazok a torvenyek korlatozzak, mint mas kemiai-fizikai rendszereket, pl az hogy semmit nem lehet abszolut nulla (0 Kelvin) homersekletre vagy az ala huteni, vagy hogy izolalt rendszer energiaja allando. Van par ilyen torveny, de ezeknek az osszessegebol vagy valamelyik reszebol sem kovetkezik hogy elet ne keletkezhessen nem elo anyagbol, ha erre a korulmenyek megfeleloek. (Egyebkent vannak akik pont ilyen fizikai tovenyeket citalnak az elet spontan keletkezese ellen, pl azt, hogy egy rendszer entropiaja nem csokkenhet, ugyanis az elet mindenkepp csokkent entropiat jelent a nem-elethez kepest. De ez is csak izolalt rendszerekre igaz, marpedig a Fold nem izolalt rendszer, folyamatos energiaellatest kap a Naptol, es ha van energiabemenet, akkor csokkenhet az entropia spontan is.)

Namost ezeknek a tovenyeknek mindig az a kulcsuk, hogy nagyon jol definialtak. Az energiamegmaradast pl nem lehet szabadon es onkenyesen minden objektumra erteni, mert pl egy bogre meleg tea energiaja nem marad meg a bogren belul, hanem kisugarzodik a kornyezetbe. Ezert kell definialni, hogy minek is allando az energiaja (a bogrenek es a kornyezetnek egyuttesen, ha a bogre egy izolalt rendszerben van elhelyezve), azaz nem varom el, hogy a bogre orokre meleg maradjon.

Sajnos azonban az elet mint olyan egyaltalan nincs jol definialva, leginkabb is korulirasok meg, valljuk be, nem tul eros labakon allo definiciok vannak ra (mondom ezt biologuskent). Ennek az az oka, hogy persze egy kecskerol vagy egy bacirol vagy egy kavicsrol mindenki intuitive tudja hogy eloleny-e, de valahogy el kell donteni hogy egy virus az-e vagy sem, egy parazita az-e vagy sem, vagy hogy egy akarmilyen jovoben talat objektum az-e. A jelenlegi eloleny-definiciok nem tekintik elonek a virust, de azert megis ott van az elet eloszobajaban. Szoval igazabol nem is tudjuk, hogy mi az amit ki kellene zarni: a genetikai kod spontan letrejottet (amivel a virusok is rendelkeznek), vagy a sejtesse valast (ami a virustol az elolenyeket elvalasztja, de egyaltalan nem tunik olyan lekuzdhetetlen lepesnek).

Szerintem ez egy teljesen szubjektív dolog, hogy mit nevezünk élőnek, mire mondjuk azt, hogy na ettől a ponttól valami élő...

De amúgy meg szerves anyagok képesek sejtszerű struktúrákba rendeződni idővel, és megfelelő körülmények között. Én azt tartom egy lényeges lépésnek, hogy egy élőlény az örökítőanyagát tovább tudja adni az utódainak... Na elvileg ez is ki tud alakulni hosszú-hosszú idő alatt, megfelelő körülmények között. Erről is vannak erős, helytálló elméletek :)

Friss hír, hogy találtak 4 milliárd évnél idősebb mikroba-fosszíliákat, melyek közeli rokonnak tűnnek a mélytengeri hőforrások mai mikrobáival.

Úgy néz ki, az élet még régebbi, mint gondoltuk és az első, mai felfogás szerint is élőnek nevezhető biokémiai szervezetek a megfelelő kémiai környezet létrejötte után meglehetősen gyorsan kialakultak.

Lehet, hogy a kérdésre a legjobb válasz ott bújik az Európa hold jege alatt.