Hogy kell kiszámolni a reakcióhő/kötési energiát?

Sehogy.

Alma - körtefa eset.

Először is, reakcióhő számítása a kötési energiákból. Mindig azt nézd, hogy a kiindulási anyag kötéseinek fel kell bomlania, a termékben lévő kötéseknek pedig létre kell jönnie. Egy kötés kialakulása mindig energiafelszabadulással jár (-), ezért egy kötés felbontása energiabefektetést igényel (+). Vegyük például a vízképzési reakciót: 2 H2 + O2 = 2 H2O. Ebben a reakcióban fel kell bomlania 2 db H-H kötésnek, 1 db O-O kötésnek, és létre kell jönnie 4 db H-O kötésnek (mivel egy vízben 2 H-O kötés van). Reakcióhő=2*(H-H)+1*(O-O)-4*(O-H)

Mivel mindkét képlettel ugyanazt a reakcióhőt számolhatjuk ki, ezért ezeknek egymással is egyenlőnek kell lenniük. Vagyis, ha az igaz hogy Reakcióhő=képződéshők különbsége/összege, és az is igaz hogy reakcióhő=létrejövő kötések energiái - felbomló kötések energiái, akkor logikus hogy igaznak kell lennie a "képződéshők különbsége/összege = felbomló - létrejövő kötési E." Olyan mint matekból az egyenlőségek. Ha 10=5*2 és 10=9+1, akkor 5*2=9+1. Tehát, még ha nem is tudjuk a reakcióhőt, de ha tudjuk a képződéshőket és kötési energiákat (egy adat kivételével) akkor az egyenlet egyik oldalára beírjuk a kiindulási anyagok képződéshői mínusz a termékek képződéshőit, a másik oldalra a felbomló kötések energiáit mínusz a létrejövőkét, akkor a két oldalnak egyenlőnek kell lennie egymással, így csak az az egy adat az ismeretlen, ami így számítható az egyenletből.

A #2 válasz nem veszi figyelembeaz az alapvető tényt, hgy a kötési energia a elsődlegesen a kötéstávolság és a kötött részecskék töltéséből számolható pl Lenad-jons potenciálfüggvény alapján

míg a reakcióhő nem pusztán ennek a kölcsönhatásnak a felbomlásából/létrejöttéből álló energia különbség hanem az ÖSSZES energia változás, amiben benne van a másodlagos kötések (dipol-dipol, indukált dipol, hidrogén, dativ) ben tárolt energiák, valamint a reakciópartnerekkel fellépő kölcsönhatás, esetlegesen a reakciópartner kristályos szerkezetének felbomlásából származő hő, stb.

Például nagy hiba lenne anyagok oldáshőjéből, hidrolíziséből a kötési energiára következtetni (NaOH+ víz) mert ott a reakció hőeffektusát más dolgok adják nem pedig döntően a Na+ és az OH- közti kötés felszaadásakor előkerülő energia.

A 2-es válaszban szereplő mondat tényleg egy gyöngyszem:

" Egy kötés kialakulása mindig energiafelszabadulással jár (-), ezért egy kötés felbontása energiabefektetést igényel (+)."

Ez igaz is lehetne de önmagában csak a jelenség részét írja le, ez alapján a Na+ és az OH- ionok közti kötés felszakítása mint kötési energia befektetés a környezet részéről hőenergia befektetésnek kéne lennie, a valóság ezzel szemben az , hogy a NaOH + H2O reakció erősen exoterm (energia felszabadulással jár).

A kémiai kötésben tárolt energiának semmi köze a reakcióhőhöz, mert a reakcióhő az összes kötés (elsődleges másodlagos, stb) energetikai változását írja le míg a kötési energia a két -a kötésben résztvevő- részecske közti kölcsönhatásban tárolt energia.

(a kötési energia itt kizárólag az atomok közti kötésekben tárolt energia, a reakcióhő meg ez és minden más hőeffektus összessége)