Hogy működnek a vízpumpák/szívattyúk? Mi a működési elvük?

Rengeteg féle van.

[link]

A legelterjedtebbek: a membrános, golyósszelepes (dugattyús) és újabban a kavitációs (radiális centrifugális szivattyú).

Érdekesség hogy utóbbi sarat, vizes homokot, sódert, aprókavicsot is tud szivattyúzni.

A fogaskerekes inkább az olajos hidraulikáknál jellemző, nem a víznél.

A legősibb vízemelők egyike pedig az archimedeszi csavar (aminek a modernebb változata az orsós szivattyú).

Vannak ősibb vízemelő szerkezetek amik pl kötélre felfűzött korsókat vittek körbe körbe, vagy vízkerékkel "kanalazták" feljebb a vizet.

Ezeket nem igazán nevezném "szivattyúnak", mert nem jön létre bennük szívó hatás, csupán egy emberi mozdulatsort helyettesítenek.

A légtelenítés illetve az első feltöltődés érdekében a szűrő csatlakozásainak mindenképpen illik lejjebb lennie, mint az akvárium vízszintje.

A maximális emelési magasság minden típusnál meg van adva, legfeljebb ennyivel lehet alacsonyabban, mint az akvárium vízszintje.

Szerintem ezen két érték közt bárhol köteles jól működni.

Kedves EagleHun!

Mutatnál egy "kavitációs" szivattyút?

A kavitáció mint jelenség, éppen az amit szeretne a gépész elkerülni a szivattyúk működése közben.

Nos, hogy egy kicsit pontosabb legyek:

Vannak

Volumetrikus (térfogatkiszorításos) elven és vannak örvényelvű (körforgó) szivattyúk mint két alapvetően eltérő fő működési elvű szivattyútipus (van egyéb is, de az elenyésző az előzőekhez képest.

A volumetrikus gépeknél valamilyen tömített térből mechanikai munkával szorítjuk ki a folyadékot. a Q-H görbéje egy függőleges vonal (minden szálítómagasságon ugyanannyi folyadékot szállít)

Az örvényelvű gépeknél valamilyen rendszerben a folyadékot felgyorsítjuk majd egy bővülő keresztmetszetben a folyadék lelassul - és mivel tudja a Bernuolli egyenletet - nyomása megnő.

Lényeges, hogy a Q-H görbéje egy kagyló (gépészek tudják milyen is ez) ez az alapvető különbség a kétféle gép közt.

Szerintem kutya kötelessége.

Körbeneteztem, mindenhol ilyen elhelyezést írnak, vízszintnél lejjebb, körülbelül ennyi, sokkal lejjebb nem tudod, mert a csöveinek hossza behatárolja, azt meg több helyen írják, hogy nem szabad hosszabbra cserélni, így a túl alacsonyra rakás (amit a max. emelési magasság adat is határol) el van kerülve.

"Bár ezt nem teljesen értem, hiszen ha az egyik ágban befolyik a víz, akkor az esik, de a másik ágban meg fel kell nyomni. Nem úgy tűnik, mintha nyernék bármit is."

Jól látod. A grav. esésnek az első feltöltéskor lehet szerepe, utána már nem.

A távolság meg, a gyárilag adott csőhosszokkal biztos, hogy nem lesz sok.