Kihűlhet annyira egy sötét törpe, hogy bolygónak lehessen nevezni?

Sötét törpe? Mire gondolsz? A "barna törpékre? Vagy olyan fehér törpékre, amelyek már nem izzanak? Mert ahhoz, hogy a legrégebben keletkezett (legöregebb) fehér törpék kihűljenek a látható fényt kibocsájtó hőmérséklet alá, még túl fiatal a világegyetem. Még legalább százszor ennyi (100x 13milliárd) év kellene ahhoz. :D

A barna törpék dettó. Azoknak is is kell egy-két százmilliárd év, (ha nem több) hogy - mondjuk - a Föld felszíni hőmérsékletéhez legyen hasonló a felszínük.

Tehát a válasz: Majd egyszer... :DDD

(De mi az a sötét törpe?!) :)

dellfil

"A bolygó olyan jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül kering, elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, viszont nem lehet elég nagy tömegű ahhoz, hogy belsejében meginduljon a magfúzió, valamint tisztára söpörte a pályáját övező térséget."

(Wikipedia)

Tehát a definíció alapján nem!

Csak mert a világegyetemünk túl fiatal ahhoz, hogy létezzen benne fekete törpe, még beszélhetünk róluk :)

Hm. Jó kérdés, nem ismerem a tudományos álláspontot, de egy excsillagot (vagy kihűlve is csillagnak nevezzük?) én nem neveznék bolygónak, akkor sem, ha egy csillag körül kering. Egyszerűen más a szerepe s élete a saját kis naprendszerében. Nem a csillaga körül jött létre bolygóként, hanem az esetleges társcsillaga mellett befejezte életének érdekesebb részét. Nekem alaposan más a kettő.

Ha pedig nincs is csillaga, ami körül kering, főleg nem lehet bolygó.

Nagyon tetszik a kérdés!

Úgy tűnik, kihűlni kihűlhet ahhoz eléggé, hogy bolygónak lehessen használni, de ahhoz nem, hogy bolygó kategóriába sorolódhasson át.

Akkor lesz sötét egy törpe, amikor kihűl. Ma úgy gondolják a csillagászok, hogy mivel ez nagyon hosszú ideig eltart, ezért még ilyenek nem léteznek. Persze egy csillagnak a fehér törpévé váláson kívül még több más fejlődési útja is lehet (a kezdeti tömegétől függ) és az igazán nagyokból elég bizarr dolgok alakulhatnak ki.

Viszont bolygó nem attól lesz egy objektumból, hogy kihűl, hiszen vannak igen forró felszíni hőmérsékletű bolygók is. Hanem a kétféle objektumnak a keletkezése alapvetően különbözik. A csillagok nagy gázfelhőkből jönnek létre úgy, hogy a gravitáció egy tömegpontba összeomlasztja az egészet és olyan nagy lesz a hőmérséklet a belsejében, hogy termonukleáris reakciók indulnak be. A bolygók pedig az ilyen keletkező csillagok körül korongszerűen keringő anyagfelhőkből alakulnak ki. Egy kihűlt fehér törpéből tehát fekete törpe lesz, nem pedig bolygó (bár méretében kb. hasonló lesz a bolygókhoz).

Ami az érdekesebb része a kérdésnek, az az, hogy mi van a "halott csillag"ok (pl. fehér törpe) és a bolygók között. Ezeket szubsztelláris objektumoknak hívják és a legújabb felfedezések arra utalnak, hogy sokkal változatosabbak és többféle módon fordulnak elő a világegyetemben, mint korábban hitték. Gyakorlatilag a méretskála teljesen folyamatos a legkisebb csillagoktól (vörös törpék) a barna törpéken (amik se nem csillagok, se nem bolygók, de úgy keletkeznek, mint a csillagok) át a forró jupiterekig és a Jupiter-méretű óriásbolygókig, és olyan bolygószerű objektumokig, amik a csillagközi térben vannak, vagyis nem keringenek egy csillag körül, mint a "rendes" bolygók.

Már van olyan, amelyik jelenleg -43 fokos.

Az előzők már jól leírták, miért nem nevezik bolygónak.