Ha a hatás-ellenhatás törvényének értelmében a két test egyforma erőt fejt ki egymásra, akkor miért megy a szekér, ha a ló húzza?

Annyira ismert kérdés ez, hogy még neve is van, a ló és a szekér problémája (horse and cart problem).

Itt a GYIken is volt már

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__alkalmazott-tudoma..

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomanyo..

én hadd tegyem hozzá a saját kiegészítéseimet:

Először is, erő-ellenerő NEM oltja ki egymást. Ez egy alapvető félreértés.

Két ellentétes irányú, külön erőhatás kioltja egymást, ha EGY pontban hatnak egyazon testre.

A hatás-ellenhatás teljesen másról beszél: KÉT külön testre hat KÉT erőhatás.

Mondjuk ha veszed két egymás toló ember képét

[link]

akkor az egyik embernek van valahol egy tömegközéppontja (rajzold be, mondjuk, a derekához), a másiknak meg van egy másik. Ha húzzák/tolják egymást, ezek a tömegközéppontok képesek távolodni egymástól-közeledni egymáshoz - ahogy a törvény mondta, egyforma erővel. Ha EGY tömegközéppont lenne, az nem tudna mozogni, de itt NEM ez a helyzet. :D

Tulajdonképpen ez az egészre a kérdés. "Ha hatás-ellenhatás létezik, hogy tud bármi kölcsönhatásba lépni, hosz' a két erő kioltja egymást?" NEM oltja ki, te kevertél össze két külön esetet. :D

Amit még érdemes tudni:

F (erő) = m (tömeg) x a (gyorsulás)

A tömeg egy tehetetlenséget ad a testeknek, amivel el kell osztani a gyorsulást, amit egy erőhatás következtében szereznek. Ha felugrasz a Föld felszínéről, igen, te is visszalököd a Földet, és a Föld el is mozdul! Észrevehetetlenül kicsit. Merthogy a kettőtök tömege olyan mértékben különbözik, hogy ami neked nagy gyorsulást ad, az az ellenerő neki alig valamit.

2. érdemes megjegyezni dolog:

A legtöbb földi mozgás mögött a súrlódás áll. A gravitáció hozzápréseli a dolgokat a talajhoz (minél nagyobb a tömegük, ami növeli a gravitációs errejüket-ellenerejüket, annál nagyobb erővel), ami egyrészt energiaveszteséget jelent a számukra (a guruló labda megáll, mert a súrlódás lassan hővé alakítja a mozgási energiáját), másrészt viszont lehetővé teszi, hogy "belekapaszkodj" a talajba, magyarul, amikor gyalogolsz, vagy a ló gyalogol, nem csak ugrálni tudsz, a Földre minél merőlegesebb szögben fejtve ki erőt, hanem a talajjal párhuzam erőkomponens révén is tudod húzni magad. A ló-szekér példában a szekérnek nagyobb a tömege, viszont a kerék rajta csökkenti a felületet, amin felléphet a súrlódás.

A hatás-ellenhatásból legegyszerûbben az következik, hogy ha két testre kizárólag egymás hatnak és semmi más nem, akkor a közös tömegközéppontjuk nem mozdul el/nem gyorsul.

Az 1. válaszoló valamit nagyon kever, egyáltalán nincs köze ahhoz, hogy egymáshoz képest elmozdulnak-e a testek.

#1est nem hibáztatnám, mert a netes források (angol IS) nagy része rosszul magyarázza, elkezni mondjuk berajzolni az ÖSSZES erővonalat, még a súrlódásét IS (pedig az egyik test lép, a másik gurul, idealizált testnél ilyenkor nem is feltétlenül számolunk súrlódást) és ezzel végképp megkavarnak mindent, elfelejtve, hogy ennek SEMMI köze a lényeghez. Nem arról beszélünk, hogy a járás, gurulás, vagy akár csak a F=m*a tömeg/gorsulás hogyan működik (bár kitértem fent ezekre is).

Ugyanúgy fel lehetne tenni a kérdést akár így, hogy:

Egy űrrakéta vontat maga után egy (azonos méretű és tömegű) műholdat. Hogy lehetséges ez, ha a hatás-ellenhatás miatt az ugyanolyan erővel visszahúzza?

LOGIKUSABB így feltenni, mert ezzel kiejtettünk minden figyelemelterelő tényezőt, és látszik, hogy teljesen felesleges belemennünk, hogy hogyan generálódik a húzóerő (izomerő, motoros meghajtás...), hogy hol vannak a módosító tényezők (súrlódás, közegellenállás...) és hogy ezek hol hatnak különböző módon, mert a lényeg szempontjából nem érdekes.