Van valamilyen tudományos jelentősége az amatőr csillagászatnak?

Hát, alapjáraton az sem árt, ha megmutatják a beszükült látókörű embereknek, hogy hol is élünk. Mert 100-ból 99 ember azt sem tudja, hogy mi az a csillag meg hogy kerültünk ide és a többi.

Maradandót nem valószínű, hogy tudnak alkotni, az még a kutatóknak is kőkemény munka, amihez szerencse is kell sokszor. Viszont részt tudnak venni tudományos dolgokban mérésekkel. Vannak olyan mérések, amiből olyan sok kell, hogy nincs annyi kutató, aki elvégezhetné és nem feltétlenül gépiesíthető vagy csak nem éri meg gépiesíteni. Ha ekkor "futószalagosítják" a mérést, hogy egy amatőrcsillagász is el tudja végezni, akkor tudnak tudományos hozzájárulást tenni ők is. Találkoztam már olyannal, hogy szakfolyóiratban közölt publikációban társszerző lett amatőrcsillagász az elvégzett mérései végett. Ilyen szempontból nagyon hasznosak tudnak lenni, mert ha az ember felbérel valakit, hogy mérjen egész este, az megunja és jöttek a felhőkkel le lesz rendezve a dolog, a mérés meg nem lesz elégséges minőségű. Ilyenkor nagyon hasznosak az olyan emberek, akiknek motivációjuk van erre és az nem a pénz, ők kitartanak reggelig.

Egy csomó aszteroidát, üstököst és egyéb változó hirtelen megjelenő (szupernova) vagy előre nem látható dolgot sokszor amatőr csillagászok szoktak felfedezni, kiszúrni először. (Persze utánna ráállnak a hivatásosok is.)

Egyszerűen azért történik ez így, mert az égbolt hatalmas és az összes hivatásos csillagász és csillagvizsgáló egyszerre vagy 5-10% tudja lefedni!

A hivatásos csillagászt az érdeklődésen túl a kötelesség, a rendszerezettség, és néhány más kötöttség hajtja (előfordul, hogy egyik se, csak az a motiváció, hogy ki ne rúgják).

Az amatőrt kizárólag az érdeklődése és kedvtelése hajtja.

Mindkét esetben adott a tudományos eredmény elérése, hiszen ez az illető képességein és bizonyos mértékig a szerencsén múlik. A hivatásos rendszerezettebben dolgozik, ezért nagyobb az esélye.

"A hivatásos rendszerezettebben dolgozik, ezért nagyobb az esélye."

Itt közel sem csak erről van szó. A hivatásos csillagász fizikus, ami magával vonja azt, hogy félig matematikus is. Azért létezik amatőrcsillagászar, mert sokan szeretnék művelni a csillagászatot, de nem szeretik a hozzátartozó matematikát és fizikát. Jelenleg egy 180 kredites BSc képzésen ~120-125 kredit fizika + matematika van és 50 csillagászat. Utána a 120 kredites MSc-n is van még fizika és matek. Összesen ez 300 kredit, aminek durván a fele fizikusi és matematikusi ismeretek elsajátítása, csak a maradék 50% az, ami csillagászat. Egy amatőrcsillagász ennek az 50%-nak is csak egy kicsi részével tud foglalkozni, mivel mind az asztrofizika, mind a fotometria és asztrometria túlnyomó része arra a sok fizikára és matekra épül, amit a másik felében megtanult a szakcsillagász. Amivel az egészből tud foglalkozni egy amatőrcsillagász, az a szferikus csillagászat meg a fotometriás mérések. A kettő össze is függ, ezért tudnak jól mérni, ha megértetjük velük, hogy miről szól a mérés. A csillagászat többi részét meg mesélés szintjén tudják népszerűsíteni, ami valljuk be, rá is fér a népekre.

Szóval a szakcsillagásznak azért nagyobb az esélye maradandót alkotni, mert jó esetben 8, de van amikor több, mint 8 éven keresztül képzik erre, amíg az amatőrcsillagász otthon magával és a barátaival hobbi szinten olvasgat a dologról. Nyilvánvalóan az így beállított kezdeti értékek miatt erősen el fognak térni az esélyek.