Orvosi phd-t milyen tudományterületen érdemes tenni?
Ha még csak most mész majd orvosira, akkor még korai ezen gondolkodni. Majd menet közben dől el, hogy mi érdekel. Mert PhD-t majd annál a doktori iskolánál kellene szerezni, amelyikbe annak az intézetnek a kutatási tevékenysége tartozik, ahol majd dolgozni fogsz. Tehát ahol majd az egyetem elvégzése után elkezdesz PhD-zni. Ez bármelyik intézet lehet, amelyiknek érdekel valamelyik kutatása, ezt neked kell majd eldönteni. Egyik sem jobb a másiknál, és mindegyikre "érdemes" menni, ha az a terület érdekel. A PhD pedig nem olyan, hogy "mész vele valamire", hanem ha egyetmen vagy kutatóként akarsz dolgozni, akkor elvárás, hogy az adott területből előbb-utóbb PhD-t szerezz, mert így igazolod, hogy minőségi kutatásokat végzel. A PhD után meg már nem szokás drasztikusan módosítani a tágabb kutatási területen, bár lehetséges. És ha esetleg átmész más intézetbe dolgozni, akkor úgyis majd az ottani kutatásokba fogsz bekapcsolódni, és akkor meg majdnem mindegy, hogy miből szereztél korábban PhD-t, mert valószínűleg nem pont abból (de ez nem is elvárás).
Ha már most van konkrét elképzelés, akkor célirányosan azt az egyetemet érdemes választani, ahol azt a témát kutatják, és mielőbb abba az intézetbe elmenni TDK-hallgatónak. Aztán később ugyanoda érdemes menni PhD-ra is.
Ha pl. a mikrobiológiai intézethez mész TDK-zni, mert később ilyen irányú kutatásokat sezretnél végezni, akkor ott kellene PhD-znod (és nem leszel hátrányban a biológusokhoz képest, mivel ami a saját kutatásaidhoz kell, annak nagy részét úgysem a graduális képzésben tanulod meg). Ha orvosiról mész mikrobiológiai pályára, akkor lesz olyan dolog is, amit csak te csinálhatsz majd, de a biológus végzettségűek nem, meg olyan is, amihez viszont ők értenek jobban. Ha az anatómiára vagy az élettanra szeretnél menni kutatni és oktani, akkor meg az ottani kutatásokhoz tartozó doktori iskolába kell majd jelentkezned. Az adott intézetek PhD-témáinál eleve meg van adva, hogy melyik terüeltekhez tartoznak.
Ha klinikus akarsz lenni és ott kutanti, akkor meg a rezidensi mellett/után érdemes PhD-t csinálni, szintén az adott területnek megfelelő dotkori iskolában.
Lehet, csak nem állami ösztöndíjasként (mert amellett meg nem dolgozhatnál). De rezidensi állás mellett levelező/egyéni felkészülő PhD-képzést tudsz csinálni.
Illetve talán az is működik, ha állami ösztöndíjas PhD-hallgatónak mész klinikára, de közben végzed a rezidensnek előírt gyakorlatokat is, akkor ezeket beleszámítják a rezidensképzésbe. De anyagilag a másik út talán jobban megéri, de ez mostanra vonatkozik, nem tudom, hogy mi lesz 6 év múlva.
Hát nem tudom. Eddig még nem találkoztam olyan kutatóval, aki hosszan lamentált volna, hogy milyen területet is válasszon.
Nem. Tette a dolgát, tanult, és eközben voltak témák, amelyek kevésbé tetszettek, mások meg jobban. Azok után jobban érdeklődött. Csak úgy, magától. És egyszer azon vette észre magát, hogy egyre jobban beleássa magát egy témába. Mert érdekli. Belső késztetése van.
Persze láttam sok más PhD hallgatót is. Sokat közülük a befejezés után. Kutatgatott pár közülük, de látszott, kutató sose lesz. Csak kutatóhelyen dolgozgató ember. Az meg egy másik műfaj.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!