A méheknek, termeszeknek, darazsaknak milyen kromoszómái vannak?
A termeszek másként működnek, mint a hártyásszárnyúak, az ő nemmeghatározásuk nem haplodiloid, ezért a bolyban is a dolgozók és a katonák között is vannak hímek és nőstények, csak szaporodni nem tudnak, és egy kamrában együtt él a királyi pár.
A hártyásszárnyúak közé a darazsak, méhek és hangyák tartoznak. A haplodiploid nemmeghatározás miatt a nőtestvérek közelebbi rokonok lesznek, mint a hímek, így a dolgozók és a katonák (a hagyáknál) nőstények, de általában nem szaporodnak, a petefészkük satnya. A haplodiploid nemmeghatározás szerint a megtermékenyített petéből nőstény, a megtermékenyítetlenből hím fejlődik. A kasztmeghatározás bonyolultabb, a méheknél egyedül az álca tápláléka dönt arról, hogy anya lesz-e a nőivarú álcából, vagy dolgozó. Hangyáknál vannak más tényezők is, sok fajnál több kaszt van, amiben genetikai tényezők is részt vesznek; minden apai vagy anyai vonalon a kasztok aránya szignifikánsan eltért az átlagostól. Vannak hangyafajok, ahol több királynő van a bolyban, lényegében több család él együtt. A darazsaknál az a döntő, hogy mikor kelt ki az álca. Az őszi álcák közül fokozatosan egyre több az ivaros, végül csak ivarosak kelnek, párzanak, majd a család feloszlik.
Köszi a választ, ez elég érdekes. Kérdezhetek még? Mert nem értek mindent. Ugye, a megtermékenyített petesejtből nőstény, a nem megtermékenyítettből hím lesz. A kérdés az, hogy a nőstény saját magából megtermékenyítés nélkül hogyan tud előállítani tőle különböző markerű herét, ha a saját dns-ét adja tovább?
Meg még azt sem értem, hogy mi ez a lyukacsos. Miért alkalmatlanok a párosodásra ezek a herék? És miért fejlődnek ilyen esetben herék? Nem nőstényeknek kellene fejlődniük, ha meg van termékenyítve a petesejt?
Amije nincs, azt az anya nem örökítheti tovább, mutánsok vannak. Lehet, hogy én is keverem a dolgokat, és arról van szó, hogy más herékkel is párzott a szóban forgó anya.
Nem az összes kromoszómát veszi figyelembe a nemmeghatározás, hanem csak a markereket. A diploid herék pedig terméketlenek, nincs spermájuk. Ezt a dolgozók még lárva korukban felismerik, és kidobják őket a sejtekből, így ha a méhész megnézi a lépet, elszórtan lyukakat talál a fiasításban.
Nem egy méhanya van a világon. Az anyának vannak x1, x2 markerei, és párzik x3, ..., x22 markerű herékkel, így a lányai lehetnek például x2x20, x1x12, ... markerűek, a fiai csak x1; x2 markerűek. Ezer fiú között már 1/50 annak az esélye, hogy születik tőle egy mutáns x51 markerű here. Mutációt sok minden okozhat, ezek összesítve véletlenszerűnek tekinthetők. A mutáns here utódai, ha sikerül párzania, előnyben lesznek, így van esélye annak, hogy az x51 elterjed.
Arról, hogy alakulnak ki a mutációk:
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!