Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Önmásoló dolgok léteznek?...

Ozmium42 kérdése:

Önmásoló dolgok léteznek? (többi lent)

Figyelt kérdés

Kicsit filozófiába nyúló kérdés, és több szelete van.


1. Elvileg lehetséges-e hogy bármi pontos másolatot hozzon léte önmagáról? Ha nem, miért nem?

2. Ha lehetséges, akkor van-e erre példa a természetben?

3. A sejtek osztódása önmásolás, ha feltesszük, hogy osztódás közben nem történik DNS mutáció? Ez elég kézenfekvő első nekifutásra, nekem viszont szúrja a szemem az, hogy nem a sejt hozza létre az utódsejtet, hanem maga válik ketté. Így gyakorlatilag nem önmásolás történik, hanem az eredeti sejt "megsemmisülése" árán két utódsejt keletkezik, ami az eredeti sejt egyik és másik fele, csak a DNS duplikálódik.

4. Képesek vagyunk-e mesterségesen ilyen dolgot létrehozni? Első átgondolásra egy önmásoló program nem tűnik nagy kihívásnak.

5. Tudunk építeni olyan gépet, ami összeszerel egy ugyanolyan gépet, mint saját maga?


2016. nov. 21. 00:32
1 2
 1/12 anonim ***** válasza:
Vírusok, a szó hagyományos értelmében.
2016. nov. 21. 01:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/12 A kérdező kommentje:
A vírusok nem önmagukat másolják. A másoláshoz kell egy gazdasejt, ami legyártja és összeszereli az alkatrészeket. A vírus arra képes, hogy a gazdasejtet rávegye erre.
2016. nov. 21. 01:37
 3/12 anonim ***** válasza:

Elméletileg ma már nincs akadálya annak, hogy valóban létre hozzunk egy olyan rendszert, amelyik képes önmagát és a hozzá kapcsolódó egyéb dolgokat automatikusan legyártani minden részletében. Ehhez ugye kellenek mindenféle gyárak, termelőeszközök, bányák az alapanyaghoz, energia, satöbbi-satöbbi. Azonban ez ma már mind rendelkezésre áll, sőt mi több, gyakorlatilag össze is vannak kapcsolva egymással az interneten keresztül. Vagyis csak egy irányító szoftver az, ami hiányzik.

Mivel magán a bolygón megtalálható minden ahhoz kellő bánya, gyár és eszköz, ami szükséges a mai technológiai szint fenntartásához (megőrzéséhez), így végeredményben csak ezek működését kellene egy szoftverrel összefogni és önmásolóvá-önfenntartóvá programozni.


Ma már ez elvben lehetséges lenne, vagy legalábbis nagyon közel állunk hozzá, hogy ez működőképes legyen.

2016. nov. 21. 02:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/12 Gugu Gabor ***** válasza:
Az hogy a virus egy sejtet használ a mádolásra miben más attol hogy az önmásolo gép csavarhúzót, fűrészt stb.?
2016. nov. 21. 08:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/12 anonim ***** válasza:
A vírus tkp. csak egy kód és egy olyan mechanizmus, amelyik segít a kódnak bejutni a sejtbe. Az analógiádhoz passzintva csak egy program és egy interface (csatlakozási felület). A vírus nem önmagát másolja, hanem önmagát másoltatja, mert a másolatok létrehozásához szüksége van egy már meglévő, másolásra képes rendszerre, amely a vírus támadását követően már kvázi nem a saját programja, hanem a vírustól kapott szoftver alapján dolgozik. Tehát a vírus önmagában nem képes másolni önmagát, hanem egy már meglévő másológépet programoz át.
2016. nov. 21. 09:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/12 anonim ***** válasza:
100%

Kicsit elemezve a kérdésben szereplő pontokat:


1. Elvileg lehetséges-e hogy bármi pontos másolatot hozzon léte önmagáról? Ha nem, miért nem?


Kezdjük ott, hogy mit nevezünk pontosnak? Ami atomról-atomra megegyezik? Vagy amikor nem tudjuk az egyiket a másiktól megkülönböztetni?

Ha utóbbi, akkor az egyrészt szubjektív meghatározás, másrészt a technológia előrehaladtával folyamatosan javul, tehát ami tegnap még pontos másolat volt, holnapra már észlelni tudjuk az eltéréseit.

Tehát gondolom az atomról-atomra történő megegyezésre gondoltál. Ez esetben elméletben lehetséges, a gyakorlatban viszont vajmi kevés az esély rá. Gondolom ezt nem kell ecsetelni, hogy miért.


2. Ha lehetséges, akkor van-e erre példa a természetben?


Az élővilágból talán a baktériumokat lehetne erre példának hozni, mert alapvetően ugye csak ivartalanul szaporodó dolog lehet önmaga másolata. Viszont ha egy baktériumot megnézel mikroszkóp alatt - még inkább elektronmikroszkóp alatt - akkor látni fogod, hogy nem egy pontos, precíz cucc, nem egy svájci óra, hanem inkább egy olyan nagyjából összetákolt dolognak tűnik, mint mondjuk egy régi orosz satu. Kicsit lötyög, kicsit kotyog, de a céljára még pont megfelelő. Amikor ez másolódik (osztódik), akkor a két fél koránt sem lesz egyforma, még szemmel is látszik rajtuk különbség sima mikroszkóp alatt, nem még műszerekkel vizsgálva. Csak épp annyira egyformák, hogy mindkettő ugyanarra a célra alkalmas (vagy olykor még ennyire sem). A baktérium osztódáskor nem is törekszik arra, hogy lehetőleg minél egyformábbak legyenek az "utódbacik", sőt, sokkal inkább preferálja a lehetőségeihez mérten a legnagyobb eltérést, ami még biztosan működőképes marad.


3.

Ebből kiindulva gyanítom, hogy ez a test sejtjeivel is hasonlóképpen lehet. A májsejtek sem tökegyformák, csak úgy nagyjából hasonlítanak egymásra, ugyanazt a funkciót el tudják látni, és ennyi elég is. Több energiát nem feccöl bele a pontosságba a szervezet, mert attól nem lesz jobb, működőképesebb, ellenállóbb, tartósabb.


4.

Elvileg képesek vagyunk két teljesen egyforma dolgot létrehozni (gondolok itt pl. a 16 atomból álló "kisautóra", vagy a szénatomokból épített kisszékre, meg ilyesmikre). De ezek azért nem igazán képesek önmagukat másolni :)

Önmásoló program mondjuk a számítógépes vírusok egy része, amely tényleg képes önmagát sokszorosítani a memóriában vagy a háttértáron. De ez csak információ, kvázi egy elvont, absztrakt fogalom. Ha megnézzük az információhordozóval együtt, ami tárolja, akkor megint csak lesznek különbségek, mert nem azonos számú és elrendezésű atomokból állnak az egyes biteket tároló cellák, hanem abból is ahány, annyi féle lesz.

Csak számoljunk kicsit: egy mai korszerű pendrive úgy fél deka súlyú lehet, és 256 GB adatot képes tárolni. Ez azt jelenti, hogy durván 250mrd bájt, vagyis 2bil bitet tartalmaz. Ez 2x10^12 bit.

A fél dekás pendrive tartalmaz kb. 6x10^21 atomot, vagyis minden egyes bitre jut kb. 10^9 atom, ami milliárdos nagyságrend. Ezek csak úgy nagyjából egyeznek meg, ahány, annyiféle térbeli elrendeződése lehetséges az egyes celláknak, a különböző esetleges szennyező anyagokról nem is beszélve. Szinte kizárt, hogy találj akár két tökegyforma cellát, nem még annyit, hogy abból egy egész víruskódra elegendő mennyiség kijöjjön.


5.-ös ponthoz pedig már írtam korábban (autógyáras példa). Persze azok sem lesznek tökéletes másolatok, de a célnak (= újabb karok összeszerelése) megfelelnek. És elvileg lehetséges lenne egy olyan szoftver megírása, amelynek célja a jelenlegi technológiai szint megőrzése, ehhez pedig már minden rendelkezésre is áll.

2016. nov. 21. 10:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/12 Wadmalac ***** válasza:
100%
Szerintem bármi választ kapsz, az bizonyos szempontokból jó lesz, más szempontokból meg nem. Ez abból fakad, hogy nem lett definiálva, mit fogadunk el másolatként, illetve milyen tevékenységet másolásként, mit minősítünk már másolTATÁSNAK vagy egyébnek.
2016. nov. 21. 10:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/12 anonim ***** válasza:
100%

Wadmalachoz kapcsolódva: sok mindent nem definiáltál, ami nem csoda, a probléma pontos (az értő többség konszenzusával elfogadott) definiálása sok oldalt tenne ki.

A fogalmazásból például az sejlik, hogy az "önmásolás" alatt te azt érted, hogy egy objektum más elemek felhasználásával és egy adott technológiával létrehoz egy objektumot, eközben érvényesek a következők: az eredeti objektum (a lényeget tekintve) megtartotta önmaga alkotórészeit, és sajátosságait; az újat önmagától független anyagból "gyártotta"; az eredeti és az új makroszinten azonos tulajdonságokat mutat. Mindenben. Csak az elemi részei különböznek, de kölcsönhatásukban már nem, tehát azonos szervezettségűek.


Erre a válasz. Ilyen "objektum" nincs. Egyszerű az oka. Nincs rá szükség. A természet alapvetően részeinek egymáshoz való viszonya. A számtalan kapcsolódási variáció "életet" hozott létre, amely egyre bonyolultabb összetételű. De eközben a természetnek semmi "haszna" abból, ha olyan konstrukciót alkotna, amely képes önmaga másolására.

Viszont az ember, mint az élet egy speciális megnyilvánulása, már akarattal, így céllal is rendelkezik. És mérhetetlen kíváncsisággal, ez tette a mai bonyolult alakzattá. És ez a momentum hozhatja el a kívánt célt. Az ember nem "haszonból", hanem kíváncsiságból akarhat ilyen lényt konstruálni. Ma még nem képes rá, de a jövőben lehet. Ismerve az ember tulajdonságait, bizton állíthatjuk, amint lesz rá lehetősége, megalkotja ezt a konstrukciót. Nem bírja ki, hogy ne tegye. Hacsak időközben valami új szempont azt nem mondja, hogy az ember alkosson szabályt ennek lehetetlenné tételére (a tiltás nevű szabályt nem érdemes meghozni, az ember fő tulajdonsága a kijátszás képessége is).

2016. nov. 21. 12:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/12 Wadmalac ***** válasza:
Ehhez kapcsolódva, egyelőre technikában sem volt szükségünk önmagát sokszorozni tudó gépre, viszont (esetleg leginkább a nanotechnikában) nemsokára szükség lehet rá. Ilyen irányú fejlesztések, műszaki kísérletek folynak is.
2016. nov. 21. 14:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/12 anonim ***** válasza:

"Első átgondolásra egy önmásoló program nem tűnik nagy kihívásnak." - a legegyszerűbb ilyen "program" az IMP, egyetlen utasítás, amelyik eggyel magasabb memóriacímre másolja önmagát.


(trollface problem ideképzelendő)


De az engem is érdekelne, hogy konkrétan milyen ember által készített, kézzelfogható gép lenne képes önmagát lemásolni.

2016. nov. 21. 18:48
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!