Lehetséges az hogy egy bolygó kering a holdja körül? Vagy az hogy a "bolygó" kisebb legyen a holdjánál? A bolygóknak vagy holdaknak minden képp mozgásban kell lenniük?

Mind a bolygónak, mind a holdnak megvan a maga definíciója, ezekből egyértelműen következik kérdésedre a válasz.

A mozgást illetően pedig minden mozog, ha más körül nem is, az univerzum középpontja körül biztosan kering.

Ajánlom figyelmedbe a wikipédiát

[link]

Mindíg a kisebb tömegő kering a nagyobb tömegű körül.

Így evidens hogy a kisebb csak hold lehet, mert az az ami kering!

Keringenie pedig kell! Ha nem kering akkor belezuhan a nagyobb tömegű testbe, és egyesülnek. Megszűnik hold lenni, viszont lesz egy mégnagyobb tömegű bolygó!

Egymáshoz közeli tömegű égitesteknél előfordulhat olyan verzió hogy egy közös tömegközéppont körül keringenek. (És ez a közös tömegközéppont lehet akár kívül is mindkét égitesten!)

És emellett mindíg ugyanazt a felüket mutatják egymás felé. (Úgy kell ezt elképzelni mintha egy súlyzó lenne csak nincs merev rúdja csak a két golyó.)

Ilyen a Pluto-Charon páros!

Kicsit pontosítsuk a kérdésed:

lehetséges, hogy a kisebb SUGARÚ égitest körül kering a nagyobb SUGARÚ?

Igen - pl. ha a kisebb egy fekete lyuk, ami nehezebb a holdjánál. De még ekkor is a közös tömegközéppont körül keringenek.

"Egymáshoz közeli tömegű égitesteknél előfordulhat olyan verzió hogy egy közös tömegközéppont körül keringenek."

Csak annyit jegyeznék meg, MINDIG ez van. Akármilyen nagy a tömegkülönbség. Csak a közös tömegközéppont nagy tömegkülönbségnél kicsit tér csak el a nagyobbik tömeg középpontjától. Amikor a közös tömegközéppont kívül esik mindkét égitesten, az meglehetősen ritka, ehhez nagyon hasonló tömeg kell.

Szerintem egyébként (nem tudom, hogy hivatalosan is ez-e a definíció) ilyenkor már nem bolygó-hold párosról, hanem ikerbolygóról beszélünk.

A naprendszerben nincs is erre példánk, csupán pár egymás körül keringő aszteroida.

Hirtelen beugrott, hátha a Pluto-Charon páros már ilyen ,de mivel a mértekülönbségük ugyan kicsi, de a Charon sűrűsége sokkal kisebb, így tömege is, itt sem jön létre ez a helyzet. Főleg, hogy itt négy test kutyulja a pályákat, Pluto, Charon, P1 és P2 holdak.

"Vagy az hogy a "bolygó" kisebb legyen a holdjánál?"

Jó válaszokat kaptál, de úgy érzem ki kell hangsúlyozni, mit is értesz a "kisebb" alatt? A geometriai méretet? Mert akkor lehet olyan helyzet, hogy a "kisebb" körül kering a "nagyobb" (geometriai)MÉRETŰ égitest. Pl. neutroncsillag (10km átmérő - Naptömegű) körül bolygó (kb. 10000km Földtömegű-100000km Jupiter tömegű), (bolygók).

Persze itt is igaz, hogy a közös tömegközéppontja körül kering a rendszer, csakhogy az igencsak közel van a neutroncsillag tömegközéppontjához. :)

dellfil

"Nos,az elméletben amire gondoltam, egy olyan bolygó(vagy hold)áll a középpontban ami nem gáz bolygó.felszine szilárd és fémesen fényes.az lehetséges hogy nemm áll egyhelyben de forgása saját tengelyéhez képest is olyan lassú hogy épp nem áll meg.a körülötte lévő bolygón már van lég kör de pálya olyan közel viszi a kisebb égitesthez amennyire lehet.ez kb a föld és a hold távolságának a fele.valamiért s itt van a kérdés talán mágneses polaritás miatt taszitják egymást vagy pont még határ értéken mozognak s ezért nem ütköznek,de a nagyobbik égitest kering a kisebb körül.

"

- A kisebb keringő "légkörös hold" -ról a légkör meg szépen átszökne a nagyobbikra ha túl közel vannak egymáshoz.

- Már ha szét nem esik ami kering, mert ha túl közel megy ez is bekövetkezik!

- Hogyan jött ide a mágneses polaritás? Az eredeti kérdésben erről szó sem volt. De nincs is jelentősége!

Mert sokkal sokkal gyengébb a mágnesesség is meg az elektromos töltöttség is mint a gravitáció! Meg nem a végtelenbe hatnak mint a G... sokkal hamarabb "gyengülnek", "szóródnak".

És így ezek elhanyagolhatóak, azaz nem fognak beleszólni a rendszeredbe.