Az idő kezdete vagy vége van közelebb?

#11> Az idő egy ember által felállított mértékegységforma

Nincs olyan fogalom, hogy „mértékegységforma”. A mértékegység az a mennyiség, amivel a vizsgált tulajdonság mennyiségét ki tudjuk fejezni. Mondjuk egy test tulajdonsága a tömeg. Ennek a mértékegysége a kilogramm. A 3,5 kilogramm meg azt fejezi, ki hogy az adott test tömege három és félszerese annak, amit mi – önkényesen – mértékegységnek választottunk, és a kilogramm nevet adtuk neki.

Az idő egy tulajdonság. Az idő egy dimenzió. Ugye a dimenzió azt határozza meg, hogy egy pontszerű esemény meghatározásához hány független adat megadása kell, hogy az esemény egyértelműen meghatározott legyen. Ha a Föld teljesen lapos lenne, egy kétdimenziós felület, az azért kétdimenziós, mert két adat kell egy pont meghatározásához rajta. Mondjuk egy szélességi és hosszúsági fok. Vagy egy kijelölt ponttól való távolság és egy irány. De a Föld nem kétdimenziós. Nem mindegy, hogy az adott koordinátán álló tízemeletesnek a földszintjén, az ötödik, vagy a tizedik emeletére beszélsz meg egy találkozót. De ez a három adat sem elég. Mert hát nem mindegy, hogy egy randit reggel 8-ra, vagy este 8-ra beszélsz meg, hogy mára, vagy a jövő hétre. Mindketten ott lesztek, ugyanazon a helyen, csak éppen nem találkoztok, mert az ottlétetek – mint esemény – egy dimenzionális tulajdonságban – az időpontban – eltér egymástól.

Az idő egy tulajdonság. Egy folytonos tulajdonság, amiben két esemény „távolsága” jól meghatározható és mérhető egy kiválasztott mértékegységben kifejezve.

#13> És akkor most az idő megy "felettünk" , vagy mi megyünk az időben előre?

A kérdés értelmetlen. Ha az időt, mint dimenziót képzeljük el, akkor minden egy négydimenziós állókép. Ugye általános iskolában szokták a vonatos példát előhozni, mert a vonat nem emelkedik, nem süllyed, nem megy csak úgy balra, jobbra, a mozgás egy egyenes mentén, egyetlen dimenzióban történik. Ez azért praktikus vizsgálati modell, mert így síkban – a táblán, papíron – egy tér és egy idő dimenziót tudunk egyetlen út-idő diagrammal ábrázolni. Lásd: [link]

Ez egyetlen állóképben képes megjeleníteni az összes időpillanatában a test helyzetét. Van értelme azt kérdezni, hogy az idő most az autó „felett” – jelentsen ez bármit is – megy el, vagy az autó együtt megy az idővel előre? Az autó nem egyetlen esemény, hanem minden pillanata a létezésének egy-egy önálló esemény, az autó ezen események halmaza. Mindegyik ilyen eseménynek van egy időpontot leíró tulajdonsága, mint ahogy van egy helyet leíró tulajdonsága is.

A kérdés olyan, mintha az kérdeznéd, hogy a vonaton utazva a táj megy-e el melletted, vagy te haladsz a tájban előre. Mind a kettő egyszerre. Nem vagy-vagy, hanem és-és, és az egyikből következik a másik.