Hogyan lehet kiszamolni valaminek a huteset?

Ez egy komplex termomechanikai-áramlástani probléma. A gyakorlatban végeselemes módszereket használunk.

Bár speciális esetekre analitikus megoldásokat is alkalmazunk. Jó bonyolult parcdiffegyenletek vanna a háttérben...

Bocs az offért mindenkitől, de ez nagyon csípi a szememet:" (regi autokban meg nem volt vizhutes)

Szerintem a Ford T modell régi autó. (1908 - 1909 körül kezdték gyártani) Vízhűtéses motorja volt. A legtöbb akkoriban gyártott motor szintén vízhűtéssel rendelkezett... :)

"Az első pár száz T-modellben a víz keringtetését egy vízpumpa végezte, amit már a gyártás korai szakaszában elhagytak, mivel a rendszert egy sokkal olcsóbb és megbízhatóbb hőszifonra bízták. Ennek működése azon alapult, hogy a meleg víz sűrűsége kisebb, így az a motor, majd a hűtő tetejébe cirkulál, ahol miután lehűlt, visszatér a motorba. Egészen a keresztáramú hőcserélő megjelenéséig ez volt a víz útja minden vízpumpával működő autóban is. A vízpumpa több típusát gyártották pótalkatrészként."

Ebből az idézet:

[link]

Azután:

[link]

És még hosszasan sorolhatnám. A vízhűtés a belsőégésű motoroknál, a megjelenésük pillanatától jelen volt. A léghűtés számított mindig is "extrának". :)

Bocs, de a kérdésedre eléggé jó választ kaptál, én - érdemben - semmit nem tudok hozzátenni.

dellfil

#3 Nem tudom mit szeretnél konkrétan, azt sem tudom milyen szinten állsz hőtanból és matematikából, valamint ismered -e a FEM.et.

Szerintem nem igazán hallottál még egyikről sem, max. középiskolás szinten állhatsz.

A hőtani problémák vizsgálata során mindig fel kell tárni, hogy mely befolyásoló tényezők jelentékenyek, melyek pedig elhanyagolhatók.

Ennek alapján egy hőtani-áramlástani modellt lehet felállítani, amely vélhetően kellően modellezi a valóságos problémát.

Fel kell írni ezekre a hőtan és áramlástan alapegyenleteit, ezekből pedig megkapjuk a közelítő modellt leíró egyenleteket.

Ezek többnyire másodrendű parciális differenciálegyenletek, de bonyolultabb esetekben 4-edrendűek is lehetnek.

Ezek megoldásai szolgáltatják a kérdésedben kiírt választ, vagyis a számítás módját.

Szerencsés esetben kaphatsz zárt alakú vagy soralakú megoldásokat, melyek kiszámíthatóak.

Bonyolultabb, komplexebb esetben ezek az egyenletek csak numerikus módszerekkel oldhatók meg.

Ilyen numerikus módszer pl. a végeselemes módszer, angol ill. német irodalomban "Finite Elemente Methode".

Az alapoknak pl. itt utánanézhetsz:

[link]

Az ipari gyakorlat

Az ipari gyakorlatban meg manapság már a legkülönbözőbb FEM-szoftvereket használják, az informatika fejlődésének köszönhetően.

Ugyanis azok a numerikus matematikai algoritmusok, amelyek 30-40 éve alkalmazhatatlanok voltak, manapság betölthetik fejlődő szerepüket.

A FEM elmélete már a 60-as 70-es években kifejlődött, viszont konkrétan alkalmazhatóvá csak a 90-es évek után vállt.

https://www.youtube.com/watch?v=dDQuVrPBFto&index=3&list=PLl..

Ez egy számitási példa. De amúgy sokszor csak tapasztalati uton határozzák meg.