A Holdnak tényleg mindig csak ugyanaz az oldala látható a Földről?

Igen. Azért mert a Hold úgynevezett "kötött" keringést végez.

Mi a "kötött" keringés? Annyit tesz, hogy a Hold egy tengely körüli fordulata alatt kerüli meg a Földet. Ezért mindig ugyanazzal a felével fordul a Föld felé.

dellfil

Már volt a kérdés.

5 fok ingadozás van.

Itt vizuálisan is magyarázzák. :D

[link]

De nevezik (ugyanezt a jelenséget!) kötött tengelyforgásnak is. :)

[link]

dellfil

A "libráció" címszó alatt magyarázatot kapunk arra, hogy mi is ez az ingás, és hogy a következtében miért látunk a Hold felületéből a felénél többet:

[link]

[link]

"Libráció

A Hold fázisai és librációja a Földről nézve:

Köztudott, hogy a Holdnak mindig ugyanaz az oldala fordul a Föld felé. Ez azonban csak közelítőleg igaz. Az ettől való eltérést, azaz a Hold keringése során megfigyelhető billegését librációnak nevezzük. A libráció miatt a Hold felszínének kb. 59%-a bukkan elő valamikor a keringési periódus során, azaz csak 41% van mindig a túloldalon. Ha azonban mindig tökéletesen ugyanaz az oldal fordulna felénk, akkor ez az arány szinte pontosan 50-50% lenne (49,8-50,2%[6]) A Holdnál egyszerre figyelhető meg optikai (azon belül a mozgás irányát tekintve hosszúsági és szélességi), illetve fizikai libráció.

A hosszúsági librációt (a Holdnak a forgástengelye körüli himbálózását) az égitest ellipszis alakú pályája okozza. Mivel a Hold tengely körüli forgása állandó, viszont pályája ellipszis alakja miatt a keringési sebessége változó, ezért földtávolban lelassul és ekkor a nyugati oldalon mutat meg a túloldalából 7,9°-ot, földközelben pedig felgyorsul és a keleti oldalon láthatunk ugyanannyit a túloldalból.

A szélességi librációt (az egyenlítői sík dülöngélését) pedig ugyanilyen fizikai törvényszerűségek okozzák teljesen ugyanilyen módon: a Hold keringési síkja 5°-os szöget zár be az ekliptikával emiatt hol kissé felülről, hol pedig kissé alulról látunk rá.

Ezzel szemben a fizikai libráció nem látszólagos, hanem valóságos mozgás, himbálózás. Az égitest egy nagyon kis mértékű rezgő mozgást is végez egy egyensúlyi állapot körül. Ha a két égitest tömegközéppontját összekötő egyeneshez viszonyítjuk az égitestek mozgását, akkor a Hold ehhez az egyeneshez képest 0,5 szögpercnyi periodikus eltérést mutat keleti és nyugati irányban, a hossztengelye mentén."

Ebből:

[link]

dellfil