Nem értem a kémiai egyenletek ezen részét. Valaki segítene?
Páldául: 2 Mg + O2 -> 2 MgO
Azt addig értem, hogy az Oxigén azért lesz O2, mert felvesz két elektront és így negatív töltésű, de az egyenlet végére miért lesz simán O? És a Magnéziumhoz miért nem kell semmit írni? Valamint az a kettes hogy kerül a későbbiekben a Mg és a MgO elé?
(ha valaki eltudja magyarázni ezt, a többi egyenletnél is úgy van?)
Az oxigénnek 2 elektront kell felvennie, hogy nemesgáz szerkezetű legyen, a magnéziumnak pedig kettőt kell leadni. Az oxigént mindig O2-ként jelöljük, de mivel pont kiegyenlítik egymást (egy-egy arányban lesznek semlegesek), így ezek egy-egy arányban kell, hogy legyenek, ezért magnéziumból is kettő kell, hogy legyen. Így kerül a legelejére a 2-es, és így van 2 oxigén és 2 magnézium, tehát összesen 2 mol MgO keletkezik --> 2Mg+O2--> 2MgO
Remélem, érted, bár ezt a kémiatanárodnak el kellett volna magyaráznia.
a Mg egy fémes elem, fémrácsos, ahol a rácspontokban Mg ionok vannak. Reakciókban ezért simán Mg-nek jelöljük.
Az oxigén molekularácsos anyag. Két atomos molekulában van általában, ezért O2-ként jelöljük az egyenletben.
Ha tanultál oxidációs számokat az alapján a Mg:0 02:0
MgO=+2+(-2)=0
azért van ott a 2es mert mindkét oldalon ugyan annyinak kell lenni a Mg-nek is meg az O-nak is. Egyik oldalon volt O2 akkor a masikon is 2 Onak kell lennie vagyis az MgO ele rakhnk egy 2-est. de ekkor a jobb oldalon 2 magneziumunk lesz, es ezert h egyenlo legyen a bal oldalon is vennunk kell 2-t a magneziumbol





Először is szögezzük le, hogy az oxigén utáni 2-es alsó indexben van, innen is látszik, hogy nem ugyanazt jelöli, mint a másik két 2-es!
Az oxigén után azért írunk (alsó indexbe) kettest, mert egy oxigénmolekula két oxigénatomból áll.
Általánosságban az atomok után alsó indexbe írt számok az elem atomjainak vegyületen vagy elemmolekulán belüli számát, arányát jelzik. Így például a CO2 molekulában egy szén- és két oxigénatom van. A Cl2 molekulában két klóratom. A H2SO4 molekulában két hidrogén-, egy kén- és négy oxigénatom. Stb.
A nem molekuláris felépítésű anyagoknál (fémek, ion- és atomrácsos anyagokban) kicsit bonyolultabb a helyzet, mert itt nincsenek ilyen kis egységek, egy atom (közvetlenül vagy közvetve) sok más atommal kapcsolódik. Ezeknél az alsó indexbe írt számok az atomok arányát jelzik. Például a NaCl-ban 1:1 arányban vannak nátrium- és kloridatomok (pontosabban ionok). A SiO2-ben kétszer annyi oxigénatom van, mint szilícium.
Az egyenletben a képletek elé írt (normál méretű) számok az ún sztöchiometriai együtthatók. Ezek azt mutatják meg, hogy az adott anyagból mennyi reagál el, vagy keletkezik a reakcióban.
Például jelen esetben azt látjuk, hogy 2 mol magnézium(atom) reagál el 1 mol (kétatomos) oxigénmolekulával, és így 2 mol magnézium-oxid képződik (benne 2-2 mol magnézium atommal (pontosabban ionnal) és oxigénatommal (ionnal)).
(Természetesen az anyagmennyiségnek nem muszáj pont ennyinek lenni, az együttható csak az arányokat mutatja meg: kétszer annyi magnéziumatom kell, mint oxigénmolekula.)
Talán a csak molekulákat tartalmazó reakcióknál kicsit könnyebb megérteni. Például ha a hidrogén és oxigén reakcióegyenletét nézzük:
2 H2 + O2 -> 2 H2O
(a vegyjelek utáni számok alsó indexben vannak!)
Tehát 2 db kétatomos hidrogénmolekula reagál 1 db kétatomos oxigénmolekulával, és 2 db vízmolekulát képeznek, amelyek 2-2 hidrogén- és 1-1 oxigénatomot tartalmaznak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!