Az aminósavak lennének az élet legalapvetőbb építőkövei?

kérdés, hogy milyen szempontból érted a kérdést.

a jelenleg ismert élethez nem csak a féhérjék, hanem a szénhidrátok, nukleinsavak és lipidek is nélkülözhetetlenek.

Egyébként később mások hasonló módon, de más komponensekkel és más energiaforrásokkal megismételték a kísérletet, és aminosavak mellett nukleotid bázisokat is tudtak azonosítani a mixtúrában.

egyébként ezek a kísérletek szórakozásnak jók, és elméletek felállítására. Soha nem fogjuk tudni, hogy VALÓJÁBAN milyen volt az első élőlény a Földön, könnyen lehet, hogy egészen más volt a (bio)kémiája, mint a ma ismert élőlényeknek.

#2

Az első fosszíliák nagyjából 3,5 milliárd évesek. Jelenleg (amennyire tudom), mintegy 3,8 milliárd évvel ezelőttre teszik az élet kialakulását (de egyes elképzelések szerint még korábban kialakulhatott).

"Egyébként valószínűleg a LUCA volt a legelső élőlény, ha nevezhető így..."

Nem, ez egyáltalán nem biztos, hogy így van. A LUCA a jelenlegi fajok utolsó közös ősét jelenti. Ez nem jelenti azt, hogy nem élhettek korábban olyan élőlények, akiknek más leszármazottai nem maradtak fenn. Sőt, az sem biztos, hogy a LUCA egyetlen élőlényt jelent (egyes kutatók szerint inkább egymással géneket cserélgető élőlények közössége lehetett).

#1

"egyébként ezek a kísérletek szórakozásnak jók, és elméletek felállítására."

Bár abban egyet értek, hogy pontosan valószínűleg sohasem fogjuk tudni, hogyan alakult az élet, azért szerintem kár a lekicsinylő hangnem. Közvetett bizonyítékok alapján azért sok mindent meg lehet tudni (például néhány dolgot a LUCA-ról is lényegében biztosan tudunk). Ezen kívül ha mást nem is, a jelenlegi élő rendszerek jobb megismerését biztos segítheti az élet eredetének kutatása.

Egyébként: "és elméletek felállítására." - és mégis mi a tudomány fő célja, ha nem ez (természetesen az ismeretek felhasználása mellett)?

első vagyok.

Talán a legelfogadottabb az ún. "RNA world", azaz az "RNS világ"

Azt biztosan tudni lehet, hogy az élethez szükséges az információ tárolása, másolása és sokszorozódása, valamint más, nagyon bonyolult enzimatikus anyagcsere folyamatok. Jelenleg ez eléggé kettévált, az információ tárolását a DNS végzi, ennek replikációját pedig fehérje enzimek segítik.

A DNS nagyon stabil molekula, és a fizikailag kötött térkonformációja nem teszi alkalmassá kémiai katalízisre. A fehérjék 20 as-ból állnak, mindenféle alakot és funkciót betöltenek, viszont önmagukban nem képesek replikálódni.

Ezt a funkcionális rést hidalja át az RNS.

A jelenlegi elmélet szerint az első élőlényeknél v. replikátoroknál az RNS látta el mindkét feladatot, amely sokkal rugalmasabb térkonformációt is felvehet a DNS.nél, ugyanakkor képes bázispárosodásra és replikációra, amire a fehérjék nem.

Ma is vannak RNS alapú enzimek vagy ribozimek.

Az egyik legjobb példa pl a riboszóma, ami egy olyan óriási és különleges RNS tartalmú enzimkomplex, ami a fehérjeszintézist végzi. Valószínűleg az ősi első élőlények valamilyen szinten hasonlíthattak a mai riboszómákra, pl nagyságban is és valamilyen szinten metabolizmusban is, persze funkcionálisan sokrétűbbek lehettek.

Egyelőre persze ez is csak elmélet, mert senki nem talált még ilyet, de nem lehetetlen, hogy még mindig létezik ilyen valahol a tengerek mélyén. Csak éppen senki nem tudja, hogy hol és mit kellene keresni.