Hogyan lehet egy vegyületnek több képlete?

Ez azt a célt szolgálja a szerves kémiában, hogy kiemeljük a vegyület funkciós csoportját.

Én jobban preferálom ezt a leírását, nemcsak egyszerűen miből vagy mennyi van; hanem egyből a fő kitűnő dolog.

Ezen logika mentén a hangyasav HCOOH (-COOH karboxilcsoportot jelöl) vagy mondjuk a formaldehid HCHO (-CHO formilcsoport).

Azért, mert az egyszerű összegképlet akár több vegyületet is jelölhet. Ha csak az elemek száma fontos, akkor a kettő nem különbözik, de, különösen szerves kémiában, lényeges, hogy ki hol áll.

Példának okáért először nézzünk egy szervetlen vegyületet! Mondjuk a salétromsav képlete HNO_3. Akárhogyan is forgatjuk, az atomok kapcsolódása, a molekula szerkezete szigorúan meghatározott, nincsen izomerizáció. (Sőt, hirtelen egy szervetlen vegyület sem jut eszembe, aminek lennének izomerjei...) Ehhez képest egy egészen egyszerű összegképlet, mondjuk a C_4H_{10} összegképletű bután kapásból kétféle molekulát tud alkotni, aminek a szerkezete, így a fizikai tulajdonságai is változnak. Még jobb példa a c_2H_6O összegképlet, ebből kétféle van:

1; C_2H_5OH, azaz etanol. Közismert, enyhén mérgező folyadék, aránylag magas olvadás és forrásponttal.

2; CH_3OCH_3, azaz dimetil éter. Kevésbé közismert gáz, robbanékony, mérgező anyag.

De fokozhatjuk, hogy még teljesen azonos funkciós csoportok esetén is lehet a szerves kémiában igen erős eltérés. Ilyen pl. a C-vitamin, amiből kettő van, a különbség közöttük annyi, hogy a két szerkezet egymásnak tükörképe. Az egyik a jól ismert hatású vitamin, a másiknak semmi biológiai hatása nincs e téren.

Ezért lényeges kiemelni valamilyen formában a funkciós csoportokat, főleg, mert azok sok más reakcióban is lényegesek.