Milyen dolgok vannak, amikre azt gondoltuk sokáig, hogy csak az ember képes rá, de az utóbbi évtizedben már a gyenge mesterséges intelligencia is képes rá?

Amióta létezik a számítógép és ismert a szoftver fogalma, csak idő és gondolat kérdése, mikor mi valósul meg. Addig viszont jogos volt a feltételezés, hogy csak az ember képes rá.

Egyébként ezeket nagyon nem nevezném mesterséges intelligenciának, mert nem azok. Ez egy célprogram, amely elég sok adat célszerű feldolgozása után megad egy eredményt.

#4 > az MI sem tud többet, mint az ember aki megalkotta egy feladatra

Ez így egyértelműen – már elnézést – hülyeség, persze kérdés, hogy mi számít többnek. Egyértelmű, hogy egy ember alkotta markoló többet – nagyobb tömeget – tud felemelni, mint egy ember. Egy ember által megalkotott repülőgép tud repülni, az alkotója nem. Tehát nem vezethető le valami általános elvből ez a vélemény.

Egy hagyományos szoftverként megírt sakkprogram valóban nem tud sokat, csak számítási kapacitásban veri meg az embert, ő gyorsabban végig tud egy-egy esetet gondolni, és több lehetséges játékmenet közül választja ki a számára legkedvezőbb megoldást. De itt valóban a szoftverbe kvázi be van drótozva a programozó tudása, a sakkozás esetén ez nem túl sok, mondjuk annyi, hogy hogy lépnek a figurák, egy figurát hányan támadnak és hányan védenek, ezeknek milyen az értékük, stb… Ha egy ilyen szoftver sokat játszik, a tudása, ereje ugyanannyi marad.

Az MI máshogy működik. Ott egy tanulási folyamat zajlik le, az összefüggéseket, az algoritmust is maga a szoftver hozza létre, ennek mikéntjét programozza le a programozó. Aztán beadnak egy csomó adatot a programnak, ő megpróbálja megtalálni a nyertes játékok közös vonásait, hogy milyen helyzetben melyik lépés az, ami kedvező, ez milyen paraméterektől mennyiben függ, mit kell elhanyagolni, és mit kell komolyan venni. Minden új lejátszott játék kielemzésre kerül, az MI ebből finomíthatja a stratégiáját, taktikáját, így folyamatosan jobban és jobban fog játszani. A programozónak fogalma sincs, hogy a programja, az MI pontosan milyen összefüggéseket talált meg, milyen algoritmus mentén hozza meg végül is a játék során, milyen szempontokat mi alapján mérlegel. Illetve meg tudja nézni, mert ezek is adatok, tárolódnak valahol, de valószínű nem emberi léptékű adatok ezek, nem ember által jól értelmezhető, megérthető, elsajátítható taktikák, stratégiák.

Pont ezért képes egy MI olyan feladattal is megbirkózni, ahol önmagában a számítási kapacitás kevés. Mondjuk a sakkban egy állásban van kb. 20 lépési lehetőség, úgy 5 lépéspárral előre ez 10 billió helyzet elemzését jelenti, megfelelő algoritmussal ez mondjuk lecsökkenthető néhány billióra, százmilliárdra. Minden játékállás relatíve jól kielemezhető, hogy az adott helyzet kinek jó és kinek nem. A go nagyobb kihívás, mert 19*19-es táblán játsszák, és bárhova lehet követ lerakni, így rögtön a játék elején 361 lépési lehetőséged van, a játék közepén is több száz. Ha 250-el számolunk, akkor is 5 lépéspár esetén már 953674 trillió különböző állásról beszélünk, ráadásul nem egyértelműen dönthető el, hogy melyik állás kinek kedvez jobban, egy adott lépésről lehet, hogy csak 25 lépéspár múlva derül ki egyértelműen, hogy rossz, holott az ember meglátja rögtön, hogy rossz. Itt nyers erővel nem sokra lehet menni, itt már mintázatokat kell felismerni, nem egzakt, ködös összefüggéseket. Mégis sikerült egy olyan MI-t írni, ami legyőzte a világ egyik legerősebbnek tartott go játékosát 4:1 arányban. A készítői nem kimagaslóan jó játékosok, nem is az általuk leprogramozott módon dönt a program, hanem a több millió betáplált profi játékmenet kielemzésével kapott összefüggések alapján.

#5> Egyébként ezeket nagyon nem nevezném mesterséges intelligenciának, mert nem azok

Az intelligencia valahol azt a képességet takarja, hogy hogyan tud valaki megoldani egy olyan problémát, ahol nincs pontos receptje, „képlete” a probléma megoldására, egyáltalán a probléma mibenléte, vagy megléte sem biztos, hogy világos számára. Ilyen értelemben nevezhető intelligenciának, hiszen mondjuk egy sakkprogram olyan dolgokat tud megoldani, amire nem leprogramozták a megoldást neki, hanem maga találja meg a megoldás menetét, az idő menedzselése is fontos, meglátja, hogy mi az a szituáció, mikor nem kell túlgondolni a dolgot, és mikor kell jobban kianalizálni az állást, a lehetséges folytatást, azaz felismeri, hogy mikor van probléma. Az intelligens emberre jellemző, hogy képes új és új összefüggéseket feltárni, tanulni, és ilyen értelemben is lehet intelligenciának hívni a mai MI-ket. Persze nem úgy, nem olyan fokon, nem olyan komplexitással teszi, mint az ember, de alapvetően pont ezek a tulajdonságok teszik MI-vé.

úgy értettem, hogy az alkotója tudja hogyan kell sakkozni, az alkotója ismeri a bábukat és a stratégiákat, a gép csupán használja az információt, amit az alkotótól kapott

a repülőgép sem azért repül, mert csak, hanem mert a mérnök aki tervezte értett az aviatikához

az aviatika miatt repül az az anyaghalmaz

még a tanuló robotnak is látnia kell egy első esetet egy embertől

pl a cleverbot sem tud semmit mondani, amit ne egy ember mondott volna neki

> úgy értettem, hogy az alkotója tudja hogyan kell sakkozni

Oké, aminek a szabályait sem ismeri valaki, az programot sem fog tudni írni rá. De tudás és tudás között van különbség, a tudás mélysége újabb tudást jelent. Egy sakkozó MI leprogramozásához nem kell ismerni pl. a nyitásokat, egyáltalán azt sem, hogy léteznek ilyenek, de az MI rá fog jönni ezekre, használni fogja ezeket, és egy adott nyitásra egy olyan válaszlépést tesz meg, amit legcélszerűbb válaszolni, mondjuk egy e4-re egy c5-öt fog lépni. Nem fogja tudni, hogy ezt szicíliai védelemnek hívják, de alkalmazni fogja. Az MI ismeri a nyitólépéseket, azokra a legjobb válaszokat, a program készítőjének meg fogalma sincs, hogy az adott nyitólépésre mit is kellene válaszolni. Ilyen értelemben az MI tud valami olyasmit, amit a programozója nem.

> a repülőgép sem azért repül, mert csak, hanem mert a mérnök aki tervezte értett az aviatikához

az aviatika miatt repül az az anyaghalmaz

Pont ez az, hogy a repülő megtervezéséhez más tudás és képesség kell, mint a repüléshez magához. A mérnök tervezni tud, repülni nem. A repülő repülni tud, tervezni nem. Nota bene egy repülőgép nem MI, valóban azt csinálja amit a mérnök előre megadott neki. Az MI meg nagyon nem.

> még a tanuló robotnak is látnia kell egy első esetet egy embertől

pl a cleverbot sem tud semmit mondani, amit ne egy ember mondott volna neki

Ez kétségtelen, bár a cleverbot nem igazi MI, inkább statisztikai alapon működik. Igaz nem előre rögzített választ ad, de nem is mondjuk neurális hálózattal hoz döntést arról, hogy milyen választ adjon, hanem egy szimpla statisztika meg némi véletlen alapján. A cleverbot ilyen szempontból azért nem jó példa, mert pusztán utánozni képes az embert, nem érti a mondatok tartalmát, így új mondatokat sem tud létrehozni, olyat, amit még nem mondott senki. Egy sakkozó MI meg olyan startégiát tud használni, amire még nem jött rá senki, egy adott helyzetben léphet olyat, amit még senki nem próbált előtte.