Elég furán teszem fel a kérdést elnézést. Metánból hogyan lehet etánt előállítani? Illetve sok metán, vagy bármilyen molekula monomerje miért nem, hozza létre polimerjét ha összekeverjük?

A polimerizációs reakció nem jellemző a telített szénhidrogénekre (alkánokra). Ilyet csak a többszörös kötést tartalmazó molekulák tudnak csinálni, mert azokban nem kell távoznia semminek a molekuláról. Ha megnézed a metánt, és kettőt egymás mellé teszel, nem tudsz a két szénatom közé kötést rajzolni, mert akkor 5 kötésű szeneket kapnál, ami nem lehetséges. Csak akkor tudsz közéjük kötést tenni, ha mindkettőről leveszel egy hidrogént. Tehát a 2 leszedett hidrogén elvileg alkothatna egy H2 molekulát, és a két szén összekapcsolódhatna etánná, de ez a reakció nem létezik, ez sosem fog megtörténni, mert a H2 gáz keletkezése energetikailag nagyon kedvezőtlen. Olyan létezik hogy 2 metánból keletkezik egy acetilén és 3 H2, de ez a reakció is nagyon nehézkes, többszáz fokos hőmérséklet kell hogy hajlandó legyen végbemenni. Olyan soha nem lesz hogy két telített szén összekapcsolódik és H2 távozik, ez így nem polimerizáció, mert le kell jönniük a hidrogéneknek ahhoz hogy be tudjam rajzolni a szén-szén kötést a két metán közé. És pontosan ez a H leszakadás az, ami miatt ez nem fog lejátszódni, mert ez nagyon kedvezőtlen folyamat, annyira hogy lehetetlen kivitelezni. Hogyan működik akkor egy polimerizáció egy kettőskötésű vegyület esetén? A kulcs az, hogy ott nem kell H-t leszakítani, csak a kettős kötés közül az egyik kötést "kiradírozni" és berajzolni máshová. Tegyünk egymás mellé pár etént:

H2C=CH2 H2C=CH2 H2C=CH2 H2C=CH2

Ha mindegyik kettős kötésből megfogok egyet, és beteszem középre a 2 molekula közé, akkor ezt kapom:

...-CH2-CH2-CH2-CH2-CH2-CH2-....

Tehát nincs hidrogén átrendeződés, csak elektronok (kötések) mozognak, ami sokkal könnyebben megy, ezért ez egy létező reakció, míg a metán "összekapcsolódási reakciója" nem létező dolog.