A fekete lyuk lehetséges, hogy egy átjáró egy másik univerzumba?

@30: JAVÍTÁS:

"Most vegyük azt, hogy van töltése a fekete lyuknak, de nem forog. Az ilyen fekete lyukaknak nincs ergoszférájuk, fogalmam sincs, de kettő darab (!) eseményhorizontjuk van."

A fogalmam sincs után kimaradt pár szó. Azt akartam írni, hogy fogalmam sincs, hogyan néz ki a szingularitás az ő esetükben, de valamiért lemaradt...

@32: én is úgy gondolom, lesz megoldás, de nem vagyok benne biztos, hogy ez az elkövetkezendő 30-40 évben megszületik. Mind az elméleti, mind a gyakorlati nehézségek óriásiak. De meglátjuk...

Ha nehezen érthető, amit írok, nyugodtan kérdezz vissza bármikor, szívesen megpróbálom újra leírni valahogy máshogy, érthetőbben :)

Én iszonyat sokat várok a grav.hullám kutatástól.

többek köztz ezekre a kérdésekre is ott lehet a válasz, legalább részben.

Azt hiszem, ha a gravitációra tiszta lesz a mi miért hogyan, akkor már nem olyan nagy ugrás az antigravitáció, a gravitációs hajtás stb. Qrvára szeretném megérni.

@34: az a gond, hogy a gravitációs hullámok - legalábbis még beláthatatlanul sok ideig - a nagy léptékek viselkedésének tanulmányozására jók, de a kérdőjelek pont a gravitáció nagyon kis léptékű viselkedésében vannak - olyan kis léptékben, ahol a kvantumos jelenségek jelentőssé válnak. Ilyen léptékű vizsgálódásra még hatalmas iramú fejlődést feltételezve is nem évtizedek, de legalább egy évszázad, mire felhasználhatjuk a gravitációs hullámokat.

A gravitációs hullámok kutatása sok mindenben nagyon sokat segíthet nekünk, de ezek közé pont nem tartozik a kvantumgravitációs elmélet megalkotása, meg a gravitációs szingularitások matematikai feloldása.

Ki van zárva hogy a fekete lyuk átjáró lenne egy másik dimenzióba vagy univerzumba.

Az ami téged inspirálhat az a tér formálása.

"Ha autókat ütköztetünk nagy elánnal, akkornis leginkább euro-ncap besorolásokat, meg csillagokat remélünk (meg a tervezett gyűrődési zónákra vonatkozó ismereteink növekedését), nem azt, hogy tanulmányozhatjuk az alagút-effektust"

Nem is ez a dolog lényege, hanem hogy pl. az alagút-effektussal meg tudjuk magyarázni, hogy a fém miért hajlik úgy, ahogy. (Bár sántít példa, mielőtt valaki szó szerint veszi.) Kísérletekkel tapasztalati úton állíthatunk fel elméleteket, amiket igazolhatunk is, de a miértekre ezek nem mindig adnak választ.

:)