Mi mit fogunk ebből megérezni?

Már ezt mondják kb 100 éve. Ne aggódj, még vagy 300 évig semmi nem lesz. Lófasz van itt nem vízhiány, ugyanez a kajával. Az egy dolog, hogy "egyesek" úgy akarják, hogy valahol ne legyen. A Föld 2X ennyi embert is elbírna, ha normálisan lennének elosztva.

Annyi lehet, hogy még melegebb lesz, kicsit sivatagosodunk, de 2-300 évig komolyabb nem lesz.

Már mi is fogjuk érezni. Mire megöregszünk nagyon megdrágul az élelmiszer, luxus lesz a tea és a kávé és a cigaretta is. A gyerekeinknek pedig még inkább. A nagy városokban egyre többször lesz vízszünet.

Mi szerencsések vagyunk, mert jó helyen élünk. hatalmas vízkészleteink vannak, de már most is egyre több országban probléma az ivóvíz. És ez egyre több embert fog sarkallni arra, hogy elköltözzön más országba.

Ha valóban ez a helyzet, akkor klímamenekültek és háborúk lesznek az ásványkincsekért. Nagyon észnél kell majd lenni Magyarország akkori kormányának, hogy ne adja el aprópénzért a vízkincset.

Nagy kérdés, hogy a népességrobbanás a jelenlegi ütemben folytatódik-e, illetve lesz-e valamilyen kataklizma, ami azt jelentősen befolyásolja.

Már most is vannak vízhiányban szenvedő területek/országok, ezek száma fog gyarapodni a jövőben. Ha viszont sikerülne megfelelő technológiával elfogadható áron édesvizet nyerni a tengervízből, ez a kérdés például hamar megoldódna.

"a fiam akkor lesz tizenéves,aggódom" - 2040-ben lesz tizenéves? Ne tegyél úgy, mintha jövőbe látnál... A saját kis családod jövőjét sem láthatod így előre, nemhogy az emberiségét.

"Nagyon észnél kell majd lenni Magyarország akkori kormányának, hogy ne adja el aprópénzért a vízkincset." - már réges-régen megtörtént. Jó reggelt...

Aha. És ezt hogy kell elképzelni, így lépésről lépésre lebontva egy laikus számára?

Kik az üzleti partnereink, kik szivattyúzzák a vizet?

Miért a határon? Akkor nem is Izraellel, hanem a szlovákokkal üzletelünk? Azt hittem itt a Kárpát-medence tájékán mindenkinek van elég vize.

Miután kiszivattyúzták a talajból a magyar vizet, mi történik? Konténerekbe töltik és útnak indítják valamerre?

Milyen szállítási költsége van a víznek? Egy köbméter víz, azaz egy tonna teher manapság kb. milyen áron fuvarozható? Esetleg kiépülőben van egy vízcsempészeti csatornarendszer a hosszú távú költségek csökkentése érdekében?

Vagy valami egészen másról van itt szó, helyben fogyasztástól? Előre eladtuk az elsőbbségi ivás, fürdés és öntözés jogát valakiknek, akik majd csak a jövőben fognak ide betelepülni?

A #4-es válasza alapján ezek ha nem is nyilvános, de köztudomású információk. Hogyan működik Magyarország édesvízkincsének eladása a gyakorlatban?

Fészpalm. Nem elszivattyúzták a vizet, hanem a kitermelési jogot adták el. A föld alatti vízkészletre gondoltam.

"ha nem is nyilvános, de köztudomású információk" - fordítva. Nem köztudomású, de nyilvános. 2009-ben részt vettem az ország vízügyi adatbázisának az építésében, de azért csak izraelezzetek.

-Megfelelő szennyvízkezelés, vízgazdálkodás mellett nem tud elfogyni a vízkészletünk. Azok az országok vannak veszélyben, ahol nagy száraazságvan, amit fokoz az öntözéses gazdálkodás és a klímaváltozás. Tipikus példa erre az Aral-tó, vagy a mostani nagy huza-vona a Colorado-folyó körül.

-Kik vannak fokozottan veszélyeztetve a klímaváltozás miatt?

>A kontinensek belső területein lévő területek (Mongólia, USA belső területei, Közép-Afrika) veszélyeztetettek, mivel elsivatagosodásra hajlamos területek.

>Az óceánparti térségek, mivel ha a sarki jegek elkezdenek erősen olvadni, akkor rengeteg ember otthona kerül tengerszint alá. Ezek nagy általánosságban elég sűrűn lakott területek.

>A tengeri jég olvadása nem növeli a vízszintet (Arkhimédesz-törvény), viszont a rengeteg raktározott édesvíz megváltoztathatja az óceánok koncentrációját, hőmérsékletét. Bizonyos kutatók szerint ez teljesen összekavarhatja a nagy fűtő-hűtő tengeri áramlásokat. Így például egész Európa, USA Keleti-part, Dél amerika alja komoly lehűlésekre számíthatnak, ha ezek leállnának. Ez mezőgazdaságilag és élhetőség szempontjából is komoly kockázatot jelenthet.

-Az élelmiszerhiány is egy olyan dolog, hogy első sorban a gazdasági egyenlőtlenség az oka. Tudunk olyan termésátlagokat termelni, és van annyi jó termőterületünk, ami elegendő lenne. Csak hát amíg az EU-ban túltermelés ellen erős exportkényszer és kvótarendszer van, addig Afrikában sok ember, kis hatékonysággal dollgozik a meezőgazdaságban. Nincsen rendes nemesítés, az embereknek nincs pénzük ott modern művelőeszközökre, műtrágyára, növényvédő szerekre. A GMO-tól várják a megoldást, bár ez is csak részleges megoldás.

-A túlnépesedés lassuló tendenciát mutat a fejlődő országokban. Dél-Kelet Ázsia már megállt, Indiában (+utódállamok) is ez a tendencia. Afrikában sajnos lassabb lesz a csökkenés, mivel most rengeteg ott a fiatal.

Az előrejelzések az sejtik, hogy 2045-2050 környékére már stabilizálódni fog a népességnövekedés, és már nem lesz dupla ekkora népesség, 9-11 mrd környékén már remélhetőleg stagnálni, majd csökkenni fog fokozatosan.

-A környezetszennyezés is egy érdekes dolog. Magát a környezetszennyezést nagy erővel próbálják visszaszorítani. Az üvegházhatású gázok (első sorban CO2) kibocsájtását viszont nem tudjuk mérsékelni rövid távon. 2040-2050-ig szerintem nőni fognak a kibocsájtási értékek, utána majd meglátjuk. Amíg szénerőművek lesznek vezető szerepben, addig a helyzet nem fog változni.

Összességében én nagyon halványan, de optimista vagyok. Az emberiség biztosan talpon fog maradni, azonban komoly demográfiai változásokkal kell számolni. Elöregedés, migráció, satöbbi. Nem tudjuk mit hoz a jövő. Élni kell, bízni kell, és alkalmazkodni.